Hy (:

Így a dolog elején leszögezném...Jobban csak TAG-ek lesznek mostantól a blogon,hiszen már semmi kedvem történetet írni.Ha annyira szeretnétek akkor írhattok kommentbe kérdéseket amire válaszolok egy következő bejegyzésben.Nahh..Akkor lássuk.

1.Hol születtél?

Kórházban :D

2.Elneveztek-e valaki után?

Nincsen a családban rajtam kívűl Dóra.Szóval nem.

3.Melyik a kedvenc évszakod?

Tavasz c:

4.Van gyereked?

Igen,van.Egyszerre 8 is.

5.Ha valaki más lennél,barátkoznál-e magaddal?

Nem.Csodálkozom,hogy egyátalán vannak barátaim -.-

6.Van-e valami idegesítő szokásod?

Szerintem mindenkinek van.De ha nagyon kiváncsiak vagytok akkor egy korábbi TAG-ben megtaláljátok.

7.Szoktál szarkazmust használni?

Hát..Néha.

8.Bungee jumpingolnál?

Nem.Max ha öngyilkos szeretnék lenni,akkor igen.

9.Mi a kedvenc műzlid?

Nem igazán szoktam enni műzlit.Ha meg igen,akkor csak elveszek egyet és megveszem.Nem válogatok.

10.Milyen magas vagy?

168-170 cm.

11.Ijesztő filmek vagy happyendingek?

Ijesztő.

12.Kivel élsz együtt?

Jelenleg egy barátommal és a barátommal c:

13.Számítógép vagy TV?

Tv :/

14.Mi az első amit megnéztel valakin?

Ha fiú akkor a haja,a szeme és a testalkata.

Ha lány akkor is a szemét és a haját.

15.Kedvenc illat?

Virágok,férfi parfümök c: Rágó.

16.Legtávolabbi hely az otthonodtól ahol távol voltál?

Szerbia talán.

17.Tehetséges vagy valamiben?

Nem tartom magam tehetségesnek.De azt mondják,hogy "jól" kézilabdázom,és jól rajzolok.

18.Van valami hobbid?

Hát..Nincsen..

19.Szerinted mi az ideális hely az első randevúnak?

Nem igazán birom,ha valaki túl nyálas akar lenni és étterembe visz.Egy séta egy szép helyen.Mozi vagy hasonlók :3

Hy (:

Nyha nem húzom a szót..Szerintem nem nehéz találgatni,mi is lesz most itten kérem szépen xd

1.Mi az,amit ma meg tudsz tenni,de tavaly még nem voltál rá képes?

Szerintem a 17-es évünkben nagyon még sehol sem tartunk,ezért jelenleg nincsen olyan.Viszont sok minden van amit ma már meg tudok tenni,de ez előtt 1-2 évvel nem mertem... :/

2.Hogyan állítanás fontossági sorrendbe a következő szavakat:

boldogság,pénz,szerelem,egészség,hírnév?

Egészség,boldogság,szerelem,pénz,hírnév.

3.Egyetlen mondatban válaszolj ki vagy te?

Egy önbizalomhiányos,makacs,veszélyes életet élő,de még is átalgos lány...

4.Miről szeretnél ismert lenni?

Nem szeretek a központban lenni...Szóval semmiről.Mivel nem lenne értelme.De ha nagyon muszáj valamit mondani akkor a kézilabdáról :3

5.Ki az,aki mellett jobban érzed magad a bőrödben?

A KÖZELI barátaim mellett :3 És a családom mellett...

6.Mi az a három tulajdonság,ami fontos számodra a barátságban?

Bizalom,őszinteség és,hogy számíthassak rá.

7.Mit gondolnak rólad mások,ami egyátalán nem igaz?

Nem igazán érdekel...Mert én tudom mi az igaz,rájuk meg nem tartozik.Nem magyarázkodok.

8.Mi az a dolog ami egy hajótörés esetén sem tudnál elveszíteni,amit senki sem vehet el tőled?

Attól függ kivel lennék a hajón.Mert ha a barátaimmal valószínű azok.De ha nem akkor fényképek,2 nyaklánc,és egy pár plüss.

9.Ha lehetne egy üzeneted,amit az egész világ számára eljutattsz mi lenne az?

Az egész világnak semmit.Viszont egyes személyeknek persze,hogy üzennék (: MEGHALTAM :D

10.Mi az,amire azt mondtad,hogy SOHA,és a végén még is megtetted?

Cigi,pia,vagdosás...

11.Mi az,amiről egészen már véleményen voltál 5 évvel ezelőtt?

Az egész életemről,az emberekről.

12.Van bakancslistád?

Talán...

13.Ha visszamehetnél az időben,és elmondhatnál valamit az egykori önmagadnak mi lenne az?

Nem tudom,nem gondolkodtam még rajta.

Hy :)

Hoztam egy ilyen 15+1 furcsa kérdés TAG-et nektek.Egész nyugodtan lehet "lopni" (: Nya akkor kezdjünk bele (:

1.Van olyan beceneved amin csak a családod hív?

Igen van (: Diának,Törpe/Törpi :/ 

2.Milyen furcs szokásod/szokásaid van/vannak?

Hu...Hát sokszor előfordul,hogy a fülhallgatót nem dugom bele a telefonba és 3 zene meghallgatása után jövök rá,hogy nem is a fülhallgatómba szólt a zene.Vagy sokzor van,hogy nem szól a zene a fülhallgatóba de a fülembe van.Csak zenével tudok tanulni.Megvárom,hogy a jégkrém (dobozos) egy kicsit megolvadjon és csak aztán eszem meg.Ha hideg is van én mindig rövidnadrágban alszom/vagyok.Meg még sok más.

3.Van valamilyen furcsa fóbiád?

ELRABOOLNAAK :'D Nem nem hinném (:

4.Van olyan dal amit ha egyedül vagy otthon hangosan bömböltetsz de ciki lenne mások előtt is bevállalni?

Nem,nincsen.

5.Van valami faksznidValami amit nem tudsz elviselni ha mások csinálják pedig sima hétköznapi dolog.

A tanulás :'D

6.Van valami fura szokásod ha ideges vagy?

Igen van.Ezzel elég sokszor a barátaim idegeire megyek :/ Olyankor cigizem,motorozom legrosszabb esetben mevágom magam vagy kiülök az erkélyre és zenét hallgatok.

7.Az ágy melyik oldalán alszol?

Ha tehetném az egészen xD De mivel nem egyedül alszom így a szélső szélén :'P Jobb amúgy xD

8.Mi volt az első plüssállatod és hogy hívták?

Amit így 10-en akárhány évesen kaptam vagy amit törpe koromban?Mert ha kicsinek akkor egy strucc talán és Kukucnak hívták :'P Ha pedig mostanában akkor egy nyuszi és nincsen neve (:

9.Mit rendelsz általában kávézokban?

Kávét? :'D Chappucchinot :3

10.Van olyan tipp vagy tanács amit hangoztatsz hogy fontos,de általában nem tartod be?

Az hogy vigyázzak/vigyázzanak magukra/magamra de én nem teszem.

11.Melyik irányba fordulsz a zuhanyzóban?

A plafonon zuhanyzom :'D Magán ügy.

12.Van valami furcsa testi adottságod?

Szép vagyok :'D Nem,nem igaz.Nincsen.

13.Mi az az étel amiről tudod,hogy nem egézséges de szereted enni mert megnyugtat vagy csak simán imádod?

Nutella *-*

14.Van olyan szó,kifejezés vagy mondad amit gyakran használsz?

"Ülj már le","Nyomd el magad","Bújj már el" Igen van xD

15.Miben alszol?Őszintén!

Rövidnadrágban és trikóban vagy pólóban.

+1.Hordanál olyan ruhát amiről,akkor meg voltál győződva hogy menő,de visszagondolva vérciki volt?

Ha nem lenne más ruhám és pénzem se akkor valószínű.De amúgy nem.

Hát ennyi.Ha ebből többet megtudtál...Szívesen xD. 

Szép estét :3

-Ne haragudj...-sütöttem le tekintetem.Milan nem válaszolt csak mosolyogva a hajába túrt.

-Megyek szólok Kornélnak,hogy haza mehet nyugodtan.-mosolyogtam.

-Menj csak.-mondta és ő is kiszállt az autóból.Oda sétáltam Kornélhoz.

-Figyu...Menj haza nyugodtan.Majd telefonálok,ha végeztem.Vagy sétálok.-tájékoztattam.

-Hát...Jó.-forgatta szemeit.-De nagyon figyeljetek rá.-nézett a fiúkra.

-Meg lesz.-nyugtatták meg.Majd megölelt és elment.-Szóval ránk vagy bízva.-nevetett Milan.

-Dehogy vagyok rátok bízva.Hány évesnek hisztek ti?-szóltam vissza.Nem nagyon tudtak válaszolni,mert a fiú akit Kornél majdnem félholtra vert megszólalt.

-Ki a francnak hiszed magad te kis r****c?Azt hiszed,hogy ha idejön a bátyát és kiveri a balhét biztonságban leszel?-szuszogott.-Tudd,hogy nem.-közelített felém.Pár lépést hátra léptem.Ki tudja mire képes.Adress megfogta a csuklóm és a csarnok felé kezdett rángatni.

-Most hová megyünk?-kérdeztem.

-Az öltözőben szerintem nagyobb biztonságban vagy.-felelte magabiztosan.

-Rohadt életbe.-mondtam hangosan.

-Mi lett?-állt meg a fiú.

-Kiszakította a kilincs a pólóm.-mutattam.Nem túlságosan zavart mert rajtam volt a dzseki és összehúztam.Majd az öltözőbe siettem.

-Rögtön jövünk.-mondta Andress és becsukta maga után az ajtót.Közben a táskám aljából előkotortam a tesipólóm.Levettem a szakadt pólót és elmentem a tükörhöz felkötni a hajam.Mikor vissza kimentem a váltó felsőért pont benyitott Milan.

-Baszki.-mondtam hangosan.-Menj már ki.

A fiú megtorpanva állt az ajtóban.

-Hallod?Hozzád beszélek.-mondtam neki.

-Mért mennék?-túrt a hajába.Majd elindult felém.

-Mi lenne ha ott megállnál?-kérdeztem tőle.-Vagy pedig fordulj meg és menjél ki.-mentem a zuhanyzófülkébe.De a váltófelsőm kint hagytam a padon.Szóval ki kellett mennem.

-Nem adnád ide a pólóm?Ott van a padon.-kértem meg.

-De.Viszem.-mondta.Hallodtam ahogyan a léptei közelednek.Kinyultam,hogy ideadja.De nem adta.

-Mi lesz már?-kérdeztem.Kihajoltam és megnéztem hol van.Hirtelen elémlépett.

-Megkapom a pólóm?-néztem rá.Vissza hátra léptem.Bejött ő is.Megfogta a derekam és megcsókolt.Lassan toltam el magamtól.

-Na mostmár kérem a felsőm.-nyújtottam a kezem.A kezembe adta a felsőm és az ajtófélfának dőlt.

-Lennél szives kimenni?-mosolyogtam a fiúra.

-Aha.-válaszolta és kiment.

Újra sírni kezdtem.Fehívtam a bátyám.

-Halló...Hallóó..-szóltam a telefonba sírva.

-Dominica te vagy az?Mi a baj?-kérdezte kétségbeesetten.

-Gyere értem..Kérlek..Most..

-Indulok.-felelte és kinyomta a telefont.

Fogtam a táskám és a tornaterem előtt elfekvő parkolóban vártam.Leültem egy sorelválasztó betonra és vártam,hogy Kornél megérkezzen értem.

-Dominica!-kiabált a fiú.Hátra pillantottam.Majd vissza és az útat bámultam.A fiú leült mellém.

-Ne haragudj rám...-kért bocsánatot.

-Nem érdekel!Látod,hogy valaki tökre kivan és kihasználod...Én nem ez az ember vagyok....-magyaráztam neki.Csak lehajtotta a fejét.Meg jött Kornél.

-Most megyek.Helló.-köszöntem el.

-De van még órátok...Vagy nem?-kérdezte értetlenül.

-De...lenne.-léptem oda hozzá és megöleltem.-Ja...Köszi a kabátot.-vettem le és adtam oda neki.

-Legyen a tiéd...Úgy sem sűrűn használom.-ölelt vissza,és a kabátot is vissza adta.

-Köszönöm.-mosolyogtam.-De most megyek-Szia.-integettem.Majd a kocsi felé indultam.Beszálltam.

-Szia...-kezdtem újra bekönnyezni.

-Szia drága...Mi a baj szivem?-kérdezte a bátyám.-Bántottak?

-Hát...Nem...Vagy is...-kezdtem mesélni.-Ez a fiú...Reggel leöntött forrócsokival,majd oda adta a kabátját,hogy ne látszódjon annyira.És a szünetben anyuék jutottak az eszembe,elkezdett remegni a lábam és elfehéredtem.Ő pedig oda szaladt segíteni.És azt hazudta,hogy új tornaszerek jöttek a tornacsarnokba és ott megcsókolt.

Kornél nem is válaszolt csak kiszállt az autóból.

-Na öcskös...-állt az idegen fiú elé.-hagyd békén a húgomat.

-Kornél!Hagyd már.-szálltam ki én is a kocsiból.-Nem csinált semmit.

-Menj innen.-zavart el.-Nem kell bele szólnod mindenbe.

Végig gondoltam,hogy nem szeretném azt,hogy ez a valaki rám szálljon és udvarolni kezdjen.Ezért megöleltem Kornéélt és oda súgtam neki:

-Kérlek..Hagyd.Menjünk.

Finoman ellökött magától és felpofozta a fiút.Majd neki is neki esett.

-Ááááljjj-kiabáltam sírva.-Hagyd abba.-rogytam a földre.Másik kettő osztálytársam pont mentek tesire.Az egyik oda szaladt és Kornélt kezdte lerángatni a fiúról.A másik pedig felrángatott a földről és az autóhoz vitt.

-Gyere ülj be.-mondta Milan.-Nagyon nem jól nézel ki.-ült be a vezető oldalra még Andress megnyugtatta Kornélt.

-Ölelj meg..-kértem a fiút akivel egészen jóban voltam.Megölelt.

-Menj haza,és pihenj le.Rendben?-engedett el.

-Aham.-feleltem,majd megcsókoltam.

Még pármásodpercig nézdtam majd lesütöttem tekintitemet.Mi a fenét csinálok?Nincs se időm se hangulatom egy fiúhoz.Végül hátatfordítottam és besétáltam a terembe.Ott helyetfoglaltam az utolsó padban.Elővettem egy cetlit amire egy telefonszámot írtam és a zsebembe az az a kabát zsebébe tettem.Sokat késett a tanár,mivel 2 osztálya van egyszerre.Mikor kicsengettek kimentem szünetre és megkerestem Kiarát.Elkezdtem felé lépkedni.Közben a szüleimen járt az eszem.A lábaim elkezdtek remegni.Elfehéredtem.

-Jól vagy?-szaladt oda a fiú aki a kabátot adta.-Gyere ülj le.-fogta körbe a derekap a kabát alatt és egy pad fele kezdett irányírtani.Leültünk a padra.Rám tört a sírás.

-Mi a baj?-kérdezte.

-Ez nagyon hosszú történet.-szipogtam.-2 éves koromban született egy húgom egy idegen férfitől.Az a csávó azt gondolta,hogy anyu csak pénzt akar kihúzni belöle ezért megölte a húgomat.De nem azért lett terhes anyu mert megcsalta apámat.Hanem mert megerőszakolta.Engem is elrabolt egyszer.És ez végett anyukám lemondott rólam.Van egy bátyám aki velem jött a nevelőszülőkhöz.De mind ezt ma tudtam meg.-meséltem.Nem válaszolt semmit csak megölelt.

-Oh tessék.-vettem le a kabátot.

-Maradhat még.-mosolygott.-Igazán jól áll.Csak elmosolyodtam és a földet bámultam.

-Mi lenne ha most velem jönnél?-kérdezte.-A tornaterembe van egy új szer.Nagyon jól néz ki.-állt fel a padról.Én is felálltam és követni kezdtem a fiút.A tornaterem ajtajában álltam és kerestem az új tornaszert.De nem igazán látttam.Megfordultam és megakartam kérdezni,hogy hol van.De időm se volt mielött megcsókolt volna.Egy percig élveztem de aztán észbe kaptam.

-Mi a büdös francot csinálsz?-löktem el magamtól.Nemm vártam meg,hogy válaszoljon.Kisztaladtam a tornateremből.

Ott álltam az iskola kapujában remegő lábakkal.Vettem egy nagy sóhajt és elindultam a hátsó épület felé.Minden lépéssel egyre közeleb voltam a rémálmomhoz.Leila és Kiara már vártak.Semmi kedvem hozzájuk.Igy a két lány kicsit meglökve suhantam el köztük.

-Dom...-szólított meg Kiara.Tovább sétáltam az ajtó fele.Azt kinyitva beléptem a hosszú fehérre festett falak közé.A meleg megcsapta kissé sápadt fehér arcom.Végig küzködtem magam a tömegen és a szekrényemhez indultam.Mikor oda értem kikerestem a farmerem zsebéből a kulcsom és kinyitottam.Levettem a kabátom és a sálam majd a fogasra akasztottam.Leila és Kiaram olyan gyorsan termedtek a hátam mögé mintha telportálték volna őket.

-Domcsi...Mi a bajod?-kérdezték.

-Hagyjatok már békén.-hagytam ott őket és a büfé felé indultam.Miután megvettem a szendvicsem ki indultam a tömegből.Egy fiú jött velem szemben akinek egy pohár forrócsoki volt a kezében.Nem igazán figyeltem,hogy most kikerül,vagy nem.De nem.Így leöntött.Mostmár ott díszelgett a pólómon a forrócsokija.

-Normális vagy?-mordultam rá.

-Ne haragudj.Csak elterelt a szépséged.-bokolt a fiú.Szó nélkül indultam ki a büféből a mosdóba,hogy letakarítsam az italt amit valószínű nem a felsőmön kellene hordanom.Miután sikerült leszedni nagyjából elindultam a terem felé ahol órám volt.

-Hé!-szólított le megint a fiú.-Tényleg sajnálom.Tessék.Itt a dzsekim.-nyújtotta át a fekete bőrdzsekiét.

-Köszönöm.-vettem el tőle és magamra kaptam.

Nem válaszolva inditotta el az autót mikor Emilia kiabált utánunk.

-Gyerekek!Várjatok.-kiabálta.

Kornél nagy sóhajjal nézett rám.Bólintottam egyet ezzel jelezve,hogy inkább menjünk.Rálépett a gázra és elmentünk.Ezer meg egy kérdés cikázott a fejemben.Miért hazudott?És a szüleim...Miért csak Kornélt akarták?Hirtelen erős sírás tört rám.

-Mi a baj?-kérdezte Kornél.

-Hogy mi?-mordultam rá.-Itt vagyok egyedül a világban.Nem tudok kik a szüleim,hazudott mindenki.Akit apának és anyának neveztem vad idegenek.A szüleimnek csak te kellettél én nem.Szerinted mi a bajom?-zokogtam.

-Dom..te semmit nem tudsz.-felelte hallkan.-Anyuék szerettek téged...Csak...-hallgatott el.

-Csak?-néztem rá kérdőn.

-Nem tudták elfogadni azt...hogy...

-Ne szórakozz!Mond már!-emeltem fel a hangom.

-2 éves voltál...Mikor anyu megszülte egy idegen férfitől a húgunkat...Az a pasas nem akarta elhinni,hogy az ővé...Ezért,hogy kiszúrjon anyuval...Megölte.Majd téged is elrabolt.Azt hitte,hogy anyu csak pénzt akar kicsikarni belőle.De ne azt gondold,hogy anyu megcsalta apát...Ez a pasi megerőszakolta anyát.Ezért mondott le rólad.Mivel lehetne most egy húgunk.És ugye te is lány vagy.

És csak fél,hogy újre elrabol.Így biztonságba helyezett téged.De mivel te vagy az egyetlen testvérem veled jöttem.És megígértem,hogy megvédelek mindentől.-mesélte miközben az útra koncentrált.

Lesokkolt ez a sok információ.Fel akartam keresni a szüleimet.De még csak a nevüket sem tudtam...Azt sem,hogy élnek-e még.Vagy emlékszene-e rám.

-Nem szeretnék többet ott lakni...Elköltözőm.És megkeresem a VALÓDI szüleimet.Akik...egyszerűen idegenek kezébe adtak.Hogy biztonságba legyek...Hm...Hatalmas biztonság mikor William állandóan csak üt.-csak bólogattam.

-Bánt?Megölöm...-felelte elszántam.-Nem is engedtem volna,hogy tovább maradj ott.Ha haza jössz össze pakoljuk a cuccaid.

-Igen..Mikor nem vagy otthon és Emilia sincs.Nézd!-húztam fel a pulcsim ujját.A karom kék,zöld volt.De többet nem tudtunk beszélni,mert az iskolához értünk.A legközelebbi parkolóhelyet választottuk.

-Vigyázz magadra!-ölelt meg.-Majd jövök érted.

-Redben.-öleltem szorosan.

Majd kiszálltam és elindultam befelé.A kapu előtt egy mély levegőt vettem.

Reggel elaludtam egy kicsikét.Kornél a bátyám rontott be és húzta el a függönyt.

-Gyerünk kelj fel.-állt fölém.

A takarót magamra húzva fordultam a falfelé és tovább szundítottam.

-Hallod?Hozzád beszélek.-vette le a takarómat.

-Hagyjál már.Még egy kicsikét.-válaszoltam a takaróm keresve.Csak megrázta a fejét majd az ágyam szélére ült.Felé fordultam,és ránéztem.

-Na haladj kifelé..-nevettem.Elkezdett csiklandozni.Sikítva ugrottam ki az ágyból a fürdőbe rohanva.

-Én is így gondoltam.-állt meg az ajtó előtt amit beszaladva becsuktam magam mögött.

-De nincs ruhám.És ha nem engedsz ki elkések.-vertem az ajtót.

-Már nem is vagyok itt.-felelte.

Kinyitottam az ajtót.Tényleg nem volt ott.Kilépve elkapott.Hírtelen sikítani kezdtem.Anyu felszaladt,mert azt hitte Kornél bánt.

-Mi a francot csináltok?-kérdezte morogva.-Kornél engedd el a húgodat.

Kornél elengedett és elé lépett.

-Nekem olyan ember ne parancsoljon aki még mindig nem mondta el a nevelt lányának,hogy nem is az anyja.Semmi közöd hozzánk.-szorította ökölbe a kezét és lassan emelte fel.

-Kornél...Hagyjad...ne csináld.-öleltem meg.Körül fogta az egyik kezével a derekam és a szobám felé indult.Eléggé idegesnek tünt.Leültem az ágyamra és értetlenül néztem rá.

-Ne haragudj,hogy megijesztettelek.-sütötte le tekintetét.-De felhúzott.-ropogtatta a kezeit.

-Miről beszéltél?Nem az anyánk?Bolond vagy?-álltam fel kicsikét felháborodva.A vállamat megfogva ültetett vissza.

-Igazat beszéltem.Nem hazudok..-nézett rám.-Nem az anyánk.Anyuék lemondtak rólad.Én pedig nem akartalak magadra hagyni téged.Így én is veled jöttem.-fogta meg a kezem.

-Beverted a fejed?-ráztam meg a fejemet.-Vagy mi ütött beléd?-kérdeztem töle könnyes szemekkel.Nem tudtam eltalálni,hogy mi a fene folyik itt.Anyu az az Emília nem az anyánk?Több évtizede hazudnak nekem?

-Dehogy.Gyere..Kérdezd meg ha nem hiszed el.-intett a kezével.

-Jobb lenne ha most bocsánatot kérnél anyutól,hogy ilyennel vádoltad.

Szónélkül kiment a szobámból és becsapta az ajtót.Sírni kezdtem.Gyorsan felöltöztem és lementem megnézni,hogy kibékültek-e már.Apu a bátyámmal kiabált és a kezét kezdte emelni rá.Leszaladtam a lépcsőn és mikor már megütötte volna oda ugrottam.Így engem ütött meg.Kornél mérgében neki esett és teljes erejéből ütni kezdtem.Anyu csak sírva sikítozott.Felálltam és lerángattam apáról a testvérem.Sírva öleltem meg.Átölelt és csak annyit mondtott apunak:

-Szerencséd,hogy nem egyedül voltunk.Másképpen meghalsz.-szorította ökölbe a kezét.

Hangosan zokogtam.A pólójába kapaszkodtam,mivel másképp össze estem volna.Apu össze ráncolt szemöldökkel figyelte a bátyám.Anyu továbbra is sírt és kiabált a testvértemmel.Olyan szavakat használt amiktől besokaltam.

-Hagyd abba!Ő az aki igazat mond nekem,és nem hazudik úgy mint te.Velem jött miközben nem lett volna közelezsége.Semmi közötök hozzánk.Nem tudom hogy a fenébe gondoltátok,hogy örökké mehet ez így?-zokogtam.

-Vegyél visszább magdból lányom...-állt fel apu az az William.Én hátat fordítva mentem fel a szobámba a táskámért.Felvettem a bakancsom és a kabátom.Közben hallottam amint Emilia Kornélhoz beszél:

-Miért kellett elmondtanod neki,hogy nem a lányunk.A 18-dik születésnapján akaruk megmondani.

-Joga van tudni.-válaszolt Kornél komolyan.-Hagyjátok békén.Te meg William főleg.

Leszaladtam és Kornél csuklóját megfogva indultam ki.

-Majd egyszer jövök.-kiabáltam vissza.A kocsi mellé álltam és Kornélra néztem.

-Elvinnél?

Bólintott egyet éds kinyitotta a kocsit.Belültem mellé.

-Köszönöm.-öleltem meg.

Sziasztok.

Úgy gondoltam hogy egy új történetet kezdek.

Címet még nem tudok.Ma megírom az Előzetest és az 1.részt is szerintem.

Vélemény?