Nem válaszolva inditotta el az autót mikor Emilia kiabált utánunk.

-Gyerekek!Várjatok.-kiabálta.

Kornél nagy sóhajjal nézett rám.Bólintottam egyet ezzel jelezve,hogy inkább menjünk.Rálépett a gázra és elmentünk.Ezer meg egy kérdés cikázott a fejemben.Miért hazudott?És a szüleim...Miért csak Kornélt akarták?Hirtelen erős sírás tört rám.

-Mi a baj?-kérdezte Kornél.

-Hogy mi?-mordultam rá.-Itt vagyok egyedül a világban.Nem tudok kik a szüleim,hazudott mindenki.Akit apának és anyának neveztem vad idegenek.A szüleimnek csak te kellettél én nem.Szerinted mi a bajom?-zokogtam.

-Dom..te semmit nem tudsz.-felelte hallkan.-Anyuék szerettek téged...Csak...-hallgatott el.

-Csak?-néztem rá kérdőn.

-Nem tudták elfogadni azt...hogy...

-Ne szórakozz!Mond már!-emeltem fel a hangom.

-2 éves voltál...Mikor anyu megszülte egy idegen férfitől a húgunkat...Az a pasas nem akarta elhinni,hogy az ővé...Ezért,hogy kiszúrjon anyuval...Megölte.Majd téged is elrabolt.Azt hitte,hogy anyu csak pénzt akar kicsikarni belőle.De ne azt gondold,hogy anyu megcsalta apát...Ez a pasi megerőszakolta anyát.Ezért mondott le rólad.Mivel lehetne most egy húgunk.És ugye te is lány vagy.

És csak fél,hogy újre elrabol.Így biztonságba helyezett téged.De mivel te vagy az egyetlen testvérem veled jöttem.És megígértem,hogy megvédelek mindentől.-mesélte miközben az útra koncentrált.

Lesokkolt ez a sok információ.Fel akartam keresni a szüleimet.De még csak a nevüket sem tudtam...Azt sem,hogy élnek-e még.Vagy emlékszene-e rám.

-Nem szeretnék többet ott lakni...Elköltözőm.És megkeresem a VALÓDI szüleimet.Akik...egyszerűen idegenek kezébe adtak.Hogy biztonságba legyek...Hm...Hatalmas biztonság mikor William állandóan csak üt.-csak bólogattam.

-Bánt?Megölöm...-felelte elszántam.-Nem is engedtem volna,hogy tovább maradj ott.Ha haza jössz össze pakoljuk a cuccaid.

-Igen..Mikor nem vagy otthon és Emilia sincs.Nézd!-húztam fel a pulcsim ujját.A karom kék,zöld volt.De többet nem tudtunk beszélni,mert az iskolához értünk.A legközelebbi parkolóhelyet választottuk.

-Vigyázz magadra!-ölelt meg.-Majd jövök érted.

-Redben.-öleltem szorosan.

Majd kiszálltam és elindultam befelé.A kapu előtt egy mély levegőt vettem.