Be happy

lEzt a részt háromszor is átírtam , mire eljutottam odáig , hogy ki lehessen tenni , de remélem azért olvashatóra sikeredett és nem csak egy halom betű , hanem a fantáziátok is megmozgatja.Jó olvasást ^^l

Halk mocorgásra ébredtem az általam , már szét túrt ágyban.Dominik zajos volt ...sőt telljességgel eltöltötte a szobát a hangja , zihált.Szemeim hirtelen kipattantak , az első gondolatom az volt , hogy épp , hogy is mondjam ...közösül. 

-Dominik te mi a francot csinálsz?!-Morogtam fáradtan , és zilált hajkoronám átdobtam a fejem felett egy magabiztos nyakmozdulattal . Felkönyököltem , mire olyan látvány fogadott amire aztán valóban nem számítottam.

-Dominik te...-Csúsztak szét az ajkaim a meglepettségtől, lehunyta szemeit ezzel is elbújva a megaláztatás elől hogy láttam őt... sírni.Az önbecsülésem hangosan követelte , hogy tegyek egy egy megjegyzést .Próbálltam emberséges maradni. De az estiek után pcihésen éreztem a fájdalmát annak , hogy magamban tartom a beszólásaim. Kínos csend honolt , és , tehetetlen pislogtam a fiúra.Aki időközben , kinyitotta most mogyoró barnává olvadt szemeit.

-Sajnálom.-Nyögtem ki végül az elmémben motoszkáló szót , próbálltam emberi együtt érzést eröltetni arcomra , és egy pillanatra elfelejteni , hogy ez az a Dominik aki ma este..az az tegnap este , ugyan is halynali 4 lehetett, megjegyzéseket tett a külsőmre. A szobában a feszültséget tapintani lehetett és imádtam , hogy most én vagyok vele szemben előnyben..de ezt hamar megváltoztatta egyetlen mondattal.

-Azt hitted d*gok?-Húzott egy gúnyos mosolyt az arcára, mikor le esett neki miért néztem olyan kétségbe esetten rá miután felkeltem.Szemeim kikerekedtek,  olyan tapintatlan ,ezt a 3 szavas mondatot soha nem vágták még hozzám , főleg nem ilyen primitíven.

-Meg fordult a fejemben.-Reagálltam le a dolgot ennyivel , magamban tartva a véleményem a dologról.Az az arról , ahogy közölték.

- Csak nem alszom jól.-Ült ki az ágy szélére végül,  szemeimmel követtem a mozdulatait , mint aki azt várja , hogy egy csinos szőke ribi mégis csak előbújik az ágy alól , vagy a szekrényből , de nem.. Dominik tényleg sírt , és utált azért amiért szemtanúja voltam a pillanatnyi gyengeségének.Ez egy picit felljebb húzta az önbecsülésem a pöcegödörből , ahova ő lökött.

-Hmm...azt hiszem felkeltettél Mr..-"bőgőmasina" "nyávogogógép" "nyafi" , ott táncoltak a nyelvemen a számomra éles hozzászólások , de valahogy csak nem akartam kimondani őket...álljunk csak meg , lelkiismeret ?! Dominikkal szemben ennek nem kellene működnie , hisz csak egy bunkó paraszt akivel muszály megosztanom az ágyam. 'Vagy talán mégsem olyan bunó?'Csilingelte egy hang bennem de megráztam a fejem és visszazuhanva a valóságba pillantottam meg az értetlen arcát.

-Mr mi?-Ráncolta a szemöldökét , majd vállat rántott és hátat fordított.Ott volt az esélyem , hogy megalázzam , de most én lettem lenézve. "Szuper." Morogtam magamban majd , fel álltam.

...

-Hova tartassz? -Pillantottam meg Dominikot azt követően , hogy utána tipegtem az előszobába ,épp egy bőrdzsekit húzott fel magára , és csak ekkor jöttem rá lényegében , hogy csupán egy farmer sort és egy kombiné van rajtam ,és baromira fázom. Mert ugyan tavasz van , de még megvannak azok a hideg halynalok.

-Agh , annyira megnehezíted az életem .-Morogta , én viszont úgy néztem mint akit beültettek Franciára miközben Németet tanul.Egy kukkot sem értettem.

-Ömm ...köszi.-Nyögtem ki majd mellé sétáltam.Értetlen vonásaim még mindíg dominálltak arcomon de próbáltam rejteni őket.

-Fázol?-Biggyesztette le lesajnálóan a száját , mikor észre vette , hogy ajkaim szinte észrevehetetlen remegnek állkapcsommal egyetemben , már vártam a következő beszólást , de hirtelen a dzsekije nehezedett helyette a vállamra.

-Mi a...?-Húzódtam össze , majd csak megvonta a vállát és kinyitotta az ajtót . -Gyerünk kifele-Terelt a derekamnál fogva keze becsúszott a dzsekije alá ami most az én vállamat díszítette ujjai  az oldalamra tapadtak , égett a bőröm érintései nyomán , ujjai hidegek voltak  , még is olyan forrónak éreztem arcom , hogy biztos voltam benne , ha hozzá érek megégetem hirtelen  kocsonyává nyúlt kezeim.

-Dominik-Sivítottam és egy pillanat alatt megragadtam az ajtófélfát , amint magamhoz tértem .Mélybarna szemeit nekem szegezte , és ettől hirtelen átfutott egy képtelen gondolat az elmémben.'Azok az ajkak' ~ magamtól megrökönyödve vártam a csodára , hogy ezek után ismét képes leszek megszólalni ugyan is  áramütésként rázott végig a tekintete. Minden annyival könnyebb ha nem érint meg , vagy nem néz rám. Fél perce még rühelletem , de most , valamilyen furcsa hatással volt a testemre , amiért még inkább taszított ő maga, de valahol vonzott is egyúttal.

lAz eddigi kimaradások után most itt a 7. rész, jó szórakozást ^^l

-Te jó ég! Dominik....-Hallatszott hisztérikus hangom, nem akartam vérfürdőt, sőt, még ez a látvány is felkavarta a gyomromat. Émelyegve segítettem fel a fiút, aki, mintha vasból lett volna, meg sem érzett semmit.

-Ártalmas vagy! - Vigyorgott, még mindig pimaszul, valójában csak most esett le, hogy az előbb rám mozdult. 

-Ki settenkedik mások háta mögé? Khm...- Néztem rá lesajnálóan, majd egy gyönge vigyorral kapott elő egy tekercs kötést. Elállította a vérzést nagy nehezen. Addigra én már megvetettem az ágyat, szépen elválasztva az én, és az ő területét, kettőnk közé egy hosszú párnasort kreálva.

-Khm...- Hallottam meg Dominik hangját hirtelen a hátam mögött, majd hirtelen vigyázzba vágva magam fordultam felé. Hajából kimoshatta a zselé utolsó maradványait is, frizurája ziláltan ékeskedett feje tetején. Egy fehér alsóban lépett ki, az egyik lábán egy fekete zokni maradt meg, úgy hiszem, a lustaság miatt.

-Ácsi, ácsi, ácsi! - Emeltem magam elé a kezeimet, mire egy huncut mosoly szökött a fiú eddig kifejezéstelen arcára.

-Az mi? - Biccentett az ágy közepén lévő párnasorra. 

-Az? A Kínai fal. Te alszol az egyik felén, és én a másikon,  és hát.. nem akarhatsz lerombolni egy nevezetességet! -Magyaráztam neki komolyan, mégis szájbarágósan.

-Hmm... Attól függ, mi vár a túloldalon. - Túrt a félig vizes hajába, és bevetette magát a határom egyik felére. - Ne félj... Nem töröm át a falat, nem éri meg. - Morogta a párnákba, majd egy fintorral az arcomon másztam be "mellé".

-Ezt mégis hogy értsem? -Morogtam magamban, és csak bemásztam a paplan alá.

-Nem bukok a szűz lányokra. -Motyogta, miközben, ugyan nem láttam, de tudtam, hogy vigyorog.

-Jól hazudsz... Tudom, hogy igazából a pasik jönnek be. -Mosolyogtam elégedetten, majd hozzátettem:

-Szép rémálmokat. -Véglegesen magamra húztam a takarót, nyakig rajtam volt, sőt, a fejemet is takarta. Valamit még dünnyögött, de már nem akartam rákérdezni. Halkan szuszogva nyomultam a párnák közé. Nemsokára elaludtam.

Nem tudom , hogy a volt oldvasóimat mennnyire fogja érdekelni az elkövetkezendőkben a folytatás egy ilyen hosszú kihagyás után . Éppen ezért írom meg ezt a részt , vagy is igazándiból önös célok miatt is, hisz ha írok szeretném tudni , hogy az érdekel e valakit ^^ Szóval csak egy fél másodpercet kérnék , ha úgy gondolod érdemes újrakezdenem ezt az egészet , és van annyi időd  , hogy kommentben megírd , miért vagy miért nem érdemes.

l Minden kedves olvasómtól elnézést kérek az eddigi kimaradásokért de a magán élet is közbe játszott abban   hogy nem volt új epizód egy hete , próbálom ezt kiküszöbölni. Addig is , jó olvasást.^^l

Magabiztosan indult meg mire megragadtam a karját és visszarántottam. Egy rosszalló pillantással néztem rá. 

-Csak nem gondolod , hogy fel megyek és az ágyadban alszom.-Ellenkeztem hevesem , majd összefontam a kezem a mellkasom előtt.

-Haza is gyalogolhatsz a sötétbe.- Nyújtotta felém a szatyrot ... halkan felmordultam .

-Ez zsarolás.- Indultam el mellette , akár egy hadifogoly . Nemsokára ,már az ajtó előtt álltunk és ő a kulcsal szerencsétlenkedett , nem bírtam ennyit várni segítségül kivettem a kezéböl a szatyrot , hogy könnyebb legyen neki. Csak annyit hallottam , hogy , mikor megérintettem meg áll a zörgés . Nem nézett rám , de hallottam , hogy gyorsabban ver a szíve a kézmozdulattól.Nem akartam úgy viselkedni , mint , aki ezt észre vette . Gyorsan kikaptam a kezéből a zacskókat és kiegyenesedtem. Nem kérdeztem rá , és ő sem kérdezett rá . Hirtelen benyomta a kulcsot a helyére és kinyitotta az ajtót. Előre ment , a figyelmesség legkissebb szikráját is elnyomva lett most egy érzéketlen barom.Ott hagyott az ajtóba és eltűnt az összesen 2 szobában.Lassan elindultam , tulajdonképpen nem volt 5 csillagos a hely , de azért meg lehetett élni benne. Letettem a szatraimat , mahd le ültem az és kibontottam a hajamat.Enyhe idegességgel tárcsáztam anyámat , miközben elfeküdtem az ágyon.

-Halo?-Halatszott a vonalban , mire halkan megszólaltam, mintha attól féltem hogy telefonon keresztül meg tud ölni. 

-Anya...eltévedtem . Egész délután bolyongtam , most egy barátomnál vagyok , aki holnap reggel haza visz de...-Sóhajtottam , mikor meghallottam , hogy valaki elindította a fürdőben a vizet , reméltem ez nen hallatszik ez telefonon kerssztül , valólyában anyámat nem is ez érdekelte.

-Még is , hogy képzeled ezt , hogy nem veszed fel a telefont és hagysz itt aggódni, ne számíts sok jóra , ha haza jössz...-Hallatszottak a lealázó szavak , ha az életben eltűnsz és ismét megkerülsz , nem megdícsérnek , hanem leszidnak."Szuper" - hangzott a fejemben a szó telljes felháborodottsággal, mikor már lassan negyed órája folyt a kioktatásom. A fürdőszoba ajtó hirtelen kinyíl , Dominik pislogott rám telljesen értetlen , mert a vergődésemben már az egész ágyat szét túrtam , hol a párnával játszadoztam hol pedig elfeküdtem a francia ágyon. 

~Dominik meg ne merj szólalni~ Artikuláltam majd elhúztam az ujjam a torkom előtt, ezzel megfenyegetve őt , hallgattam anyát tovább , akihez lassan a nevelőapám is csatlakozott. Dominik arcán egy rosszfiús mosoly jelent meg  lassan elindult felém , meztelen felsőtestén még folytak a nemrég a tusolásból szerzett vízcseppek.Egy 'szánalmas vagy' nézéssel pillantottam rá. Nem adtam meg neki az örömöt , hogy érdekeljen a teste.

-Baby...-Hallatszott Dominik szájából . Látszott élvezi a dolgot , hogy a fejem a vörös egy bizonyos árnyalatában pompázik és, ami azt illeti nem lehetett eldönteni , hogy az idegesség vagy a szó okozta.

-...Ki van  a szobában kislányom?!-Kezdett már anya is hisztérikus számonkérésbe , Dominik arcán az a bizonyos önelégült mosoly rajzolódott ki.

-Dominik , menj ki azonnal-Suttogtam a telefonom eltakarva , hogy a szüleim ne hallják meg majd egy grimasszal kilöktem a lábammal az ágy mellől.Még kézszer ennyi idő kellett anyának , hogy elmagyarázzak egy fedőstoryt ami végül az igazságnál is kínosabbra sikeredett.Fáradt léptekkel indultam meg a fürdőbe ahol a tescos szatyromból előhalászott fogkefével súrolni kezdtem a fogaim és ,mire végeztem valaki átölelte a derekam hátulról. Automatikusan Dominiknak kellett volna eszembe jutnia , de a fantáziám túl nagy volt így hirtelen megfordultam fogkefét szegezve a támadómra , aki a riadalomtól hátra esett, és beverte a könyökét a kád szélébr ami felsértette azt. Nem volt nagy a sérülés de rengeteg vér ömlött Dominik karjából , én pedig csak álltam ott lesokkalva , miközben Dominik félneztelen vérzett el a fürdőszoba fehér csempéjén...

A LEVEGŐ EGYRE HIDEGEBB lett ahogy a nap elhagyta a horizontot. Enyhe morgolódással néztem Dominikra, aki már mindkét szatyromat vitte.

 

-Miattad tévedtünk el.-Mordultam fel, a karom magam köré fonva ugyan is  nem az a nyárias időjárás volt, még akkor sem , ha már csak pár hónap is van a Vakációig.

 

-Neharagudj, te laksz itt , keked kellett volna tudnod az utat.-Mondta komoly és mély hangján , amitől már kirázott a hideg.Elegem volt abból , hogy ő jobban tudja.

 

-Ki is mondta , hogy rövidítsük le?  - Gúnyolódtam , mire már 1000. szerre nyomtam ki anyát, még is mit mondhattam volna? "Bocsi anya de hazafele megálltam cigizni és eltévedtem útban hozzánk" , akárhogy is ez hülyén hangzik , és tudom kimondva még szarabb lenne.

 

-Figyelj , azt mondtad tudsz egy rövidebb utat - Zárta le a vitát, mire összeráncoltam a szemöldököm.

 

-Ilyet nem mondtam .-Jelentettem ki majd felnéztem rá. 

 

-De , mondtál...-Hallgatott el , nem mint aki vitatkozik , hanem mint aki még folytatni akarja a mondatot csak elakadt. Halkan felröhögött ami egyre hangosabbá vállt miután kijelentette. - Amikor rám estél a fűzfa mellett , mikor megálltunk pihenni, emlékszel? -Nézett rám röhögve , mire egy rideg pillantással elhallgattam.

 

-Nem én estem rád , hanem te estél rám és azért 'pihentünk' mert láncdohányos vagy és nem bírsz ki egy pillanatot sem cigi nélkül.-Forgattam a szemeim majd láttam , hogy magában , még élvezi hogy idegesít, de engem nem fog kínos helyzetbe hozni . Csendesen sétálltunk tovább a pusztában , egyre kihaltabb lett az út , mire már csak a pusztaság nyúlt el mellette , az utolsó házakat is elhagytuk , de ő rendíthetetlen tudta , hogy ide kell jönni.

 

-Dominik...én félek.-Néztem fel rá mikor már a sötétben sétálltunk a semmi közepén.

 

-Félj is , a tefajta tinilányokat itt szokták megerőszakolni.-Röhögött gúnyosan , mire közelebb húzódtam hozzá.

 

-Szemét vagy!- Morogtam miközben úgy haladtunk , hogy félpercenként hátranéztem . Dominik hirtelen felüvöltött mint az oviban , hogy ; "Booo" . Mire felsikítottam és azonnalnhozzá bújtam , láthatóan reszketett a testem , értetlen nézett rám , ahogy én is magamra . Miért pont Dominiknál érzem magam biztonságbab , akár az is lehet ,aki majd meg akar erőszakolni. 

 

-Szerintem menjünk édes.-Hallatszott a szó, ami megragadt bennem, most a félelem kiölte belőlem , hogy ellenkezzek. Mert valólyában nem volt magyarázatom miért pont ő belé kapaszkodtam , amikor azt hittem ,hogy valaki el fog kapni...ez hülyeség , ez nem jelent semmit , lehetne akár itt mellettem akárki , hozzá fordultam volna. De...

 

-Oda megyünk -Biccentett egy benzinkút felé , mire elbizobytalanodtam, de elindultam. Ezután nem szóltunk egymáshoz , csak amikor már ki értünk a világosságra és belém költözött a kíváncsiság: 

 

-De miért vagyunk itt , olvastam le a világító betűket. - "Benzinkút & Motel" .

 

-Itt lakom ...amíg valamilyen bérházat nem találok a városba. -Mondta amiről megbizonyosodtam , hogy már biztosan nem otthon vagyunk. Kitudja hol is vagyunk pontosab, és muszály bíznom benne különben baj lehet , nem volt olyan biztonságos külleme a helynek.

 

-Értem.-Bólogattam , mire meg állt az egy benzinkút mellett parkoló fekete motor mellett , kinyitotta a csomagtartót majd kihalászott egy kulcsot , amin egy szám állt , valószínűleg szoba kulcs...még csak most fogalmazódott meg bennem. "Én nem fogok ezzel a pasassal egy ágyban aludni!"

ARCOM VÖRÖSBE BORULT  , ahogy a kis csapat szólongatni kezdett.

-Teszkos Cica- Röhögtek a társaság hím egyedei majd lassan megfordultam , egy idegen barna hajú srác ült valami 5 % alkohol tartalmú löttyel a kezében , enyhe megvető szemkontaktust vettem fel vele , ha messziről is de látszott , hogy nem szépen nézek .

 

-Nevem is van- Jegyeztem meg enyhe idegességgel a hangomban, mire felröhögött . Két barbibaba ült szinte már az ölébe. Az a tipikus rosszfiús de még is charmos kiállása volt.Ha a fejére lenne írva egy cimke akkor valószínűleg a #seggfej lenne.

 

-Ohh , az minket nem érdekel csajszi.-Nézett végig a testemen mire oda értem majd húzott egy kortyot a higított söréből.Nem tűnt elégedettnek , hangot ugyan nem adott annak hogy neki a szilikonos babák jőnnekbe de a tekintetéből ki lehetett venni.

 

-Doroti ?..-Hallatszott a nevem ismerős ajkak közül , tudtam, ha megfordulok lebukok , de előbb utóbb úgy is megtudta volna ,hogy én vagyok , ha most még nem is biztos benne.

 

-Mond Dominik...- Rántottam vállat , de hisz nem is emlékeztem a nevére , a tudat alattim cselekedett.

 

-Nem tudtam , hogy ilyen divatos vagy.-Gúnyolódott , az éppen ruhámon .Miért pont így kellett látnia?! Futott át az agyamon majd csak egy gyermeteg fintorral az arcomon vállat rántottam.

 

-Szóval ti ismeritek egymást.-Ujjongott Mr #seggfej majd folytatta. -Melyik estés lány is ez Dom? -Röhögött, mire ellenkezni kezdtem. 

 

-Mi sosem voltunk együtt-Szögeztem le , Domink csak bólintott miközben cigire gyújtott.Elfintorodtam a füst maró ízétől . . . Most se Dominik , se én nem voltubk benne a beszélgetésbe , ami most éppen arról szólt hány fekvőt bír x-y ka.Ötlettől vezérelve ugortam fel a fiú mellé majd kértem egy slukkot.Fogalmam sincs miért , de talán meg akartam felelni a csoportnak.

 

-Kaphatok?-Sandítottam felé majd egy rosszalló mosollyal adta át a még meglehetősen hosszú szálat.

 

-Jókislány- Röhögött fel , majd átkarolt , mint minden más lányt az itteni társaságban valaki.De lelöktem a karját a vállamról.

 

-Mitképzelsz?-Fújtam ki a füstöt enyhe köhögéssel,  mire vállat vont. Mintha , mindíg is ebbe a bandába tartoztam volna adtam át a cigit és hátra dőltem.Elég messze voltam , hogy csak Dominikkal tudjak beszélni anélkül , hogy akárki más hallaná a kérdéseimet.

 

-Valamelyikbe szerelmes vagy?-Kérdeztem a lányok felé biccentve.Mire értetlen nézett rám.

 

-Úgy érted valamelyik bejön e? -Kérdezett vissza , majd a cigarettájával egy szőke elég telt keblű lányra mutogatott , aki épp a haját csavargatva kacagott , mint egy csecsemő aki mindenen nevet.

 

-Ohh légy őszinte a szilikon mellekbe zúgtál bele.-Forgattam a szemem , majd enyhe gúnnyal a hangomban felsóhajtottam.

 

-Figyelj , ez erős szó...nem zúgtam bele és nem is vagyok szerelmes , ez testi vonzalom.-Magyarázott nekem mint egy 9 éves kislánynak azt , hogy miért nincs itthon  yoghurt.

 

-Értem-Emeltem fel a kezeim megadóan , régebben azt gondoltam , hogy ha valakit megcsókolnak akkor nem hagyhatják ott , mert ha csókot kap akkor azt csak szerelemből kaphatja.De az élet kioktatott , mára a csók elvesztette minden értékét.

 

-...és hova tartassz? -Bökött a Tescos szatyraimra , vállat vontam.

 

-Haza...

 

-Elkísérlek.-Állt fel nyugodtan, nem értettem mi ez a hirtelen törődés. Nem is ismertem igazán , kétszer beszélltünk.

 

-Nem kell.-Követtem a példáját majd megláttam , hogy a szőke éppen valamelyik haverjával smárol.

 

-De nem akarok itt maradni.- Nézett rám mire bólintottam ,  elvette az egyik szatyromat és indultunk...

 

PÁR HOSSZÚ NAPPAL rá a mi kis találkánkra,  amit már rég martalékául vett az idő megkaptam az Angol egyesem , ezzel lerontva az egész átlagom.  Nem tudom mire kellhet valakinek egy fix témában beadott esszé de már nem is ez érdekelt. Akárhányszor meglátom azt a kitüremkedő egyest az üzenőfüzetemben az jut eszembe , hogy az akár egy ötös is lehetne.  Ma délután is hazafelé indultam szokásomhog híven , én sem szívleltem az iskolát,  és mivel a 'börtönömet' takarírják ezért a tankönyveimet és az egyéb értéktelen kacatjaimat két szatyorba cipeltem haza , amin ráldásul nagybetűkkel rajta volt a Tesco logó. Próbálltam mellékutakon megközelíteni az otthonom , háha úgy kevesebben lesznek tanui annak hogy milyen szerencsétlen is tudok lenni. Egy földúton lavíroztam a holmimmal a kezemben , éppen hogy csak megmaradt az egyensújom , mikor egy hirtelen  hangtól összrrezzentem. A híd alatt pár kétes alak gyülekezett , a lányok fele kifogásolható ruhában fújta az ég felé a füstöt a fiúk pedig a boltból csórt 15% osukat ihatták. Nem volt sok időm megnézni a bandát , egyrészt mert nem akartam , hogy kiszúrjanak , másrészről pedig nem éppen szalonképes állapotban voltam . A két zacskó , a rózsaszín szandálom és egy melegítő volt rajtam . Kiszúrtak , az igazat megvallva elég feltűnő jelenség vagyok , de mindennek ellenére reméltem megúszom.Annyit hallottam hogy valaki egy éles füttyszóval illet, ez az amit nem szoktam megkapni de most még is megkaptam, habár most sem úgy ahogy kellett volna. Visszhangos nevetés kísérte a füttyszót majd hangos megjegyzések. 'Nevetséges' ... 'nyomi' , minnél előbb el akartam tűnni , úgy tenni mint aki nem hallja , elvégre senki sem ismer ebből a csoportból...senki, kivéve a hófehér mosolyú barna hajú srác a kezében egy cigarettával és azzal az önelégült mosolyával.De hisz ez Dominik. -Szaladt át a gondolat a fejemben , mire azon kaptam magam , hogy bámulom. Pár lány játszotta magát mellette és a haverjaival röhögcsélt. Telljesen más volt, nem az a srác aki csendben cigarettázott a kávézó legtávolibb asztalánál.

 

-MERT HA NEM ?-  Nézett rajtam végig egy olyan vigyorral amitől görcsberándult a gyomrom , idegesítően magabiztos.De nem adom meg neki azt az

örömöt ,hogy lássa az idegességet.

 

 -Oh értem , szóval akkor nem tudod hogyan kell elnyomni egy csikket.-Morogtam az orrom alá egy kis cinizmussal , hangomban ivódott az utálat,valólyában semmit nem éreztem az idegen iránt , még csak utálni sem utáltam , nekem csak az nem tetszett amit csinál .

-Erről szó sincs.- Vont vállat. - Csak nem félek a szűz kislányoktól- Morgott az orra alá  gúnyosan. Ezzel túl messzire ment , éreztem ahogy a harag égeti a mellkasom   . Nyugodt maradtam...egy megvető pillantással húztam össze szemeim majd leültem vele szemben és bele ittam a kávéba. A keserű íze együtt jött a következő mondattal.

 - Ha szeretnéd ... kaphatsz egy slukkot .- Ajánlkozott , de nem értettem mi jó nekem ebbe. Valójában , az a tipikus jó kislány voltam aki haza ér este 8 ra , colat iszik a bulikban és nem gyújt rá ha kínálják.

 

 - És ebben hol az üzlet? -Csavargattam a hajam majd elmosolyodtam , próbáltam a legvisszataszítóbb pillantást vetni rá.

 

-Ha elszívod a cigit , elnyomhatod...- Vont vállat majd felém nyújtotta a füstölgő rudat. Tulajdonképp ez már rég nem a cigifüstről szólt , olyanok voltunk mint két kutya , akiket egymásra eresztenek , eddig csak az a bizonyos vihar előtti csend volt , de most megkezdődött a küzdelem. Köszörültem a torkomon majd nagy nehezen elvettem a cigarettát és a két ujjam közé fogtam , egy ideig farkasszemet néztem a nikotin donorral majd az ajkaimhoz emeltem azt és beleszívtam. Hitelen marni kezdte a tüdőm a füst , köhécselni kezdtem,  szerencsétlen tartottam magam előtt a még 4-5 centis szálat, el sem tudtam képzelni , hogy ezt ismét megtegyem  De azok a barna szemek kíváncsisággal pásztázták a vonásaim. Egy utolsó köhintés és ismét nekifutottam  , talán most még erősebben kapart, nehezen bírtam , úgy éreztem megfulladok , végül utoljára szívtam a szálba. Már érezhető könnyebbséggel nyomtam el azt a fa asztalon majd fel néztem a fiúra. Elismerően biccentett de ott volt azarcán az a bizonyos vigyor.

- Ezt megcsináltad ...- Hallgatott el , a nevem tudásának hiányában .

 

- Doroti- Még a nevem is jó kislányosan csengett a levegőben amit utáltam. Rám vigyorgott majd fel állt az asztaltól.

 

- Dominik voltam . - Biccentett majd elindult ki a kávézóból , nem néztem utána , nem is akartam látni , és valószínűleg nem is fogom . Aki átutazóban van , jó ha egy napra marad .

 

- Az esszém! - Fordultam meg, hirtelen rájöttem , hogy miért is jöttem ide. de már nem volt ott a zöld mappa a pulton ...

 

 

MINDEN ITT KEZDŐDÖTT A PICINYKE VÁROSI NET-KÁVÉZÓBAN.Aileten tulajdonképpen nem egy nagy város , az utazók áthajtanak rajta , mint hacsak valami mellékúti benzinkút lenne. Ez a fénypontja ennek a helynek , ez a kis kávézó . Itt állnak meg az utazók pihenni vagy épp itt 'lógnak' a város tehetetlen tinédzserei. Éppen ide tartottam kezemben az Angol esszémmel , ami ismét valami zagyvaságon alapult. A kis mappába fűzött dokumentumok szokás szerint katonás sorrendben sorakoztak , minden A - tól B ig besorozva . Elégedetten ültem le a pulthoz mint valami úrinő kihúztam magam és rendeltem , a napi rutinomba tartozott a kávé, és habár utáltam az ízét ébren tartott a délutáni műszakomban. Ujjaimmal helyére fésültem az egyenes hajam amit a szél játékosan dobált a vállamon pár perccel ezelőtt. A kávézóban meg állt az idő , csak halk morajlás hallatszott egy egy asztaltól. Így téveszthetetlenül ismertem fel az ajtó felé akasztott csengő csilingelő hangját. Fejem hátrakapva lankadt a lelkesedésem mikor egy utazót pillantottam meg akit még sosem láttam erre felé. Olyan más volt , látszott rajta , hogy nem idevalósi. Nem láttam belőle sokat egy pillantás alatt de barna szemei megragadtak bennem , volt bennük valami különleges , valami megmagyarázhatatlan ami beleivódott az emlékezetembe ott és akkor. A rendelésem ki ért , a kezembe vettem a müanyag poharat , majd bele ittam a kávéba. Szörnyű , sosem értettem miért ilyen , a tejszínes része mennyei , de a vége keserű , mindig is tudtam hogy el kellene keverni... Tüdőm megtelt füsttel amitől halkan köhécselni kezdtem , igazán nem bírtam a cigaretta füstöt és tudtommal itt nem is lehet cigizni de valaki még is.. hát persze , olyasvalaki aki nem ide tartozik . Az a srác bagózott az egyik sarok asztalnál ,  és senki sem szólt rá az idegen jövevényre , hogy ezt ne itt.  De a tüdőm egyre jobban kaparta az érzés. Akkor majd én megyek ... - futott át az agyamon . Majd felpattantam az asztalomtól. - Bocs. - Torpantam meg előtte majd jobban végig mértem rajta , egy kivágott nyakú fekete póló , és egy szakadt farmer volt rajta ...olyan volt mint egy "A" szabásmintájú pávagyerek. Mint akit egy futószalagon végig tolva tömeggyártásban gyártanak. Az arcomba fújta a füstöt,  a tüdőm kaparni kezdett  , köhögnöm kellett amitől egy halovány féloldalas mosoly húzódott meg az ajka sarkában. Enyhe roham után felpillantottam majd előre dőltem az asztalán -Oltsd el azt a szart. - Csaptam a fa asztalra ami egész hangos lett az eddig halk kávézóban.

00:23 - Kitudja mitörténik most a világban , kik találkoznak , kik vállnak el. Nem értettem semmit amíg veled nem találkoztam , olyan voltál mint egy útjelzés ... ami eligazított , értelmet adott mindennek , de most , még is itt ülök a sötétben , egyedül , ezek a könnyek lassan marják az arcom...mert a szavaid fájnak. Akárhányszor átjátszom a fejemben a mondatokat ... hol rontottam ? Magamat hibáztatom minden fájdalmad miatt . Félelem , bizonytalanság nem tudom miért játszom le magamban ezeket a szavakat , és mondják nem tudod mid van amíg el nem vesztetted , nem bízom az ilyen életbölcsességekben addig amíg a saját szívemet mardosva rá nem jövök , hogy igazak . Önfejü vagyok , ezért van hogy többször bukok mint a többiek , többet kapok az élettől , de csak húzzon be nekem ismét, már padlóra vitt párszor . Miért írom le ezeket, kit is érdekelnek az ézéseim ... már úgy érzem senkit. Üres vagyok , olyan mintha valami kavarogna a mellkasomba , valami megmagyarázhatatlan  érzés , üresség ...szóval csak folytatom amit most csinálok , hagyom hogy a gondolataim foglya legyek , bámulok a semmibe... ~ 00:39

(Valahova ki kell írnom az érzéseimet mert ha nem teszem azok felemésztenek belülről >.<)