Be happy

-MERT HA NEM ?-  Nézett rajtam végig egy olyan vigyorral amitől görcsberándult a gyomrom , idegesítően magabiztos.De nem adom meg neki azt az

örömöt ,hogy lássa az idegességet.

 -Oh értem , szóval akkor nem tudod hogyan kell elnyomni egy csikket.-Morogtam az orrom alá egy kis cinizmussal , hangomban ivódott az utálat,valólyában semmit nem éreztem az idegen iránt , még csak utálni sem utáltam , nekem csak az nem tetszett amit csinál .

-Erről szó sincs.- Vont vállat. - Csak nem félek a szűz kislányoktól- Morgott az orra alá  gúnyosan. Ezzel túl messzire ment , éreztem ahogy a harag égeti a mellkasom   . Nyugodt maradtam...egy megvető pillantással húztam össze szemeim majd leültem vele szemben és bele ittam a kávéba. A keserű íze együtt jött a következő mondattal.

 - Ha szeretnéd ... kaphatsz egy slukkot .- Ajánlkozott , de nem értettem mi jó nekem ebbe. Valójában , az a tipikus jó kislány voltam aki haza ér este 8 ra , colat iszik a bulikban és nem gyújt rá ha kínálják.

 - És ebben hol az üzlet? -Csavargattam a hajam majd elmosolyodtam , próbáltam a legvisszataszítóbb pillantást vetni rá.

-Ha elszívod a cigit , elnyomhatod...- Vont vállat majd felém nyújtotta a füstölgő rudat. Tulajdonképp ez már rég nem a cigifüstről szólt , olyanok voltunk mint két kutya , akiket egymásra eresztenek , eddig csak az a bizonyos vihar előtti csend volt , de most megkezdődött a küzdelem. Köszörültem a torkomon majd nagy nehezen elvettem a cigarettát és a két ujjam közé fogtam , egy ideig farkasszemet néztem a nikotin donorral majd az ajkaimhoz emeltem azt és beleszívtam. Hitelen marni kezdte a tüdőm a füst , köhécselni kezdtem,  szerencsétlen tartottam magam előtt a még 4-5 centis szálat, el sem tudtam képzelni , hogy ezt ismét megtegyem  De azok a barna szemek kíváncsisággal pásztázták a vonásaim. Egy utolsó köhintés és ismét nekifutottam  , talán most még erősebben kapart, nehezen bírtam , úgy éreztem megfulladok , végül utoljára szívtam a szálba. Már érezhető könnyebbséggel nyomtam el azt a fa asztalon majd fel néztem a fiúra. Elismerően biccentett de ott volt azarcán az a bizonyos vigyor.

- Ezt megcsináltad ...- Hallgatott el , a nevem tudásának hiányában .

- Doroti- Még a nevem is jó kislányosan csengett a levegőben amit utáltam. Rám vigyorgott majd fel állt az asztaltól.

- Dominik voltam . - Biccentett majd elindult ki a kávézóból , nem néztem utána , nem is akartam látni , és valószínűleg nem is fogom . Aki átutazóban van , jó ha egy napra marad .

- Az esszém! - Fordultam meg, hirtelen rájöttem , hogy miért is jöttem ide. de már nem volt ott a zöld mappa a pulton ...