DirectionerWorld

Hali!

Már elég régen volt új bejegyzés (főleg a suli miatt kellett hanyagolnom a blogot),így gondoltam,hogy hozom az első részének a folytatását és hamarosan a Little Things dalt is (már amint lesz annyi időm,hogy befejezzem a fordítását).Igaz,hogy úgy volt,hogy más címmel fogom hozni,de mivel egyenlőre nem látok/észlelek semmilyen változást a magam által kreált címben,pedig már tényleg kellene változtatni,főleg,hogy nem épp a legjobb cím,így gondoltam,hogy akkor egyelőre meghagyom a címet,és így hozom az első résznek a további részletét.Így utólag még egyszer elnézést kérek,hogy semmi időm nincs írni,és remélem tetszeni fog a további részlet,mivel még ez sem épp az első rész vége.

A mama szuszogása pont áthallatszott a szomszéd szobából,amikor csendben voltam.Amikor kisebb voltam,mindig féltem a papa horkolásától.Ha meghallottam bebújtam a takaróm alá,és befogtam a fülem.Többször is előfordult,hogy a fülemre szorított kézzel aludtam el.Minden jobb volt régen.És talán ha a háború nincs,a világ sem változott volna ennyit.Miután a kezemet is megmostam és visszazökkentem a jelenlegi saját világomba,csendesen felálltam és halkan elosontam az ajtóig.Minél csendesebben próbáltam kinyitni,hogy senkit ne ébresszek fel,és sikerrel is jártam.Ezek után már csak ki kellett osonnom a kicsiny konyháig.Anya már nagyban készítette a reggelit apának,amikor beléptem a szobába.Apa egy pillanatra felnézett rám,majd alig észrevehetően biccentett és a lábával kitolta a vele szemben lévő széket.
-Jó reggelt.-mosolygott rám kedvesen az anyukám,miközben egy tiszta tányért helyezett apa elé,rajta egy szelet kenyérrel és pár darab sajttal.Miután az ablakhoz fordult,leültem apával szemben,és le sem vettem róla a szemem.Apa az újságot böngészte,ilyenkor ritkán nézett fel,és csak egy-egy köszönömöt motyogott el anyának.Ezek után elém is került egy tányér,ugyanolyan tartalommal,mint ami apa előtt is volt.Az egyik sajtdarabot elvettem,és komótosan enni kezdtem.Idő közben a mama is kiballagott,és egy hangos jó reggelt köszönéssel helyet foglalt mellettem.Egy kis világosság már kezdett betörni a szobába,mivel napkelte volt.Egyre jobban világosodott.A konyhában csak anya tevékenységének a hangja hallatszott,apa olvasott,mama az ablakon kívüli világot nézte és valahol messze,talán egy jobb helyen járt gondolatban,én pedig próbáltam az evésre koncentrálni.

-Húsz éve is így kezdődött.-szólalt meg a mama hirtelenjében,és ez az egy,rövidke mondat csodás hatással volt a családunkra.Mama csak tovább bámult kifelé,anya elejtette a kést,amit épp a kezében tartott,apa tekintete elhidegült,és nem követte tovább a sorokat,hanem egy bizonyos szóra szegeződött.Mindenki tudta,hogy a háborúra gondol.Próbáltam úgy tenni,mintha nem vettem volna észre a hirtelen hangulatváltozást,de az evésem elárult.Anya megfordult,és miután mama is kapott reggelit,rám nézett.

-Ne egyél olyan mohón.-szólt rám szelíden,megelőzve apát.

-Ne gondolj ilyenekre.Felesleges.-morogta apa a mamának címezve.

-A férjemet vesztettem el miatta.-bökte ki mama pár perc múltán,a szeme pedig csillogni kezdett a könnyektől.Anya odasietett a mamához és átkarolta a vállát.

-A háborúnak már tizenhat éve vége.Papa tüdőbajban halt meg két éve,nem pedig a háborúban.Ideje lezárni ezt a témát.-közölte apa,és bár igaza volt,tudtam,hogy mama harcolni fog az igazáért,mindent el fog követni,hogy apa igazat adjon neki.

-De ha nem lett volna háború,az apád sem halt volna meg ilyen hamar!-tiltakozott mama.

-Már megmondtam,hogy papa nem a háborúban halt meg.Irány iskolába!-szólt rám apa.Nem szeretett a háborúról vitatkozni az én jelenlétemben.Mindig kiküldött,amikor mama egy háborúközeli témába kezdett bele.Apa villámló tekintettel nézett rám,amiért nem engedelmeskedtem azonnal.Letettem a tányérra a maradék ételt,és kisiettem a konyhából.Berohantam a szobámba,majd gyorsan magamhoz vettem a füzetemet,és egy íróeszközt,majd visszaosontam a konyha ajtajához.

-Te is tudod,hogy ők ölték meg.-motyogta a mama alig hallhatóan.-Meg is írták!Miért mondod azt az unokámnak,hogy a nagyapja tüdőbajban halt meg?Hadd tudja meg,milyen politikája van az országnak!

-Nem az ország politikája miatt ölték meg!-csapott az asztalra apa.-A levélben azt írták háborús bűnökért végezték ki!