Bell 11 éves mint én, és szuka. A fajtája labrador. Bellus nagyon szeret szundikálni szóval egy kicsit lusta kutyus. Régebben nagyon jókat játszottunk, de most, mivel öreg nem tud annyira játszani, mint régen. A szőre színe zsemle színű. A szeme barna. Nagyon selymes és puha szőre van. Az idegeneket megugatja, de miután rá szólok abba hagyja. Nagyon rendes szófogadó kutyus nem úgy mint Bodzus. Jó igaz Bodza is szótfogadó de ő ellopkodja a papucsokat a macska tányért stb. és ha rászólok akkor néha nem megy ki (ez Bodza). Amikor nagyon meleg van a homokba fekszik. Ha vacsora idő van akkor vagy apukám vagy utánam járkál, mert már várja a kaját. Bellt egy barátunknál láttuk meg. Igaz én még akkor nem voltam, de elmesélem a történetet. Úgy volt, hogy anyukám megkérdezte a tesómtól, hogy szeretnéd ezt a kutyát. A Bell képe volt ott. A tesóm mondta, hogy igen ezért anyukám felhívta apukámat, hogy vigyük el a kutyust. Utána apukám és a kollégája megérkeztek és a dobozban volt egy zsemle színű kiskutyus. A tesóm annyira örült, hogy mindig Bellel játszott. Most hoztam pár képet:

Most:

Régen:

Régen+Most: