Cami naplója

Hűűűűűű, már a felénél tartok!!! Még öt rész, és elkezhdem a második évadot!

Amikor felébredtem, nagyban esett a hó. Tegnap este kezdett el hullani, ha néha el is állt, pár perc múlva újra rázendített.
Eléggé befedte már a házakat, de ezen nem is lepődtem meg. Felhajtottam a laptopom, mert bár telefonon akartam interntezni, az tegnap este lemerült... Ahogy a laptopom is. Mivel csak a laptopomra volt jelen pillanatban szükségem, a töltője Leilánál volt, ugyanis kölcsönkérte az Ő laptopjához. Átslisszoltam a szobájába, és megragadtam a laptoptöltőt. Leila azonban
felébredt, és rámförmedt:
- Hát te?
- Öööö... - komolyan, lehetnék néha értelmesebb is. - A laptoptöltömért slisszoltam be.
- Hogy zenét hallgathass? - förmedt rám újból, én pedig kis híján összeestem. Ilyeneket hisz rólam?
- Nem. - feleltem gúnyosan. - Az időjárás megtekintéséhez kell a töltőm.
- Jó, vidd. - intett Leila. - De ha kimész, megkérhetlek rá, hogy becsukd az ajtót?
- Persze, szívesen. - bólintottam, majd a laptoptöltömmel együtt kislisszoltam Leila szobájából, be az enyémbe.
Miután töltőre raktam a laptopom, bekapcsoltam, és rámentem az időjárásra, azt írták, a ma délig még biztos havazni fog. Na, ez is jobb, mint a semmi. Utána kikapcsoltam a laptopom, és a telefonom akartam elővenni... Na de annak a töltője sem volt nálam, hanem Borinál, mert Ő is elkérte tegnap. Így hát az Ő szobájába is átslisszoltam. Meglepetésemre Bori ébren volt.
- Jó reggelt. - köszöntem. - Kell a telótöltőm.
- Jó reggelt. - köszöntött Bori, és egy kicsit a szekrényében turkált. - Tessék, itt van.
- Köszi. - mosolyogtam rá, és kimentem.
Fél órával később Lídia szólt, hogy jöjjek ki az előszobába. Kimentem. Borit, és Leilát is kihívta. Hát, őszintén, fogalmam sem volt, mire készül Lídia. Végül azt mondta, hogy menjünk el egy kicsit kirándulni, úgyis ránk férne. Egy nap Boriékkal?
Hógolyózáásal, hóemberépítéssel, és hóangyalépítéssel? Jöhet!
Természetesen ugrottunk be a szobáinkba értesíteni a csajokat. Vagyis ugyebár én Timit, Bori Nórit, Leila pedig Lillát.
" Szia Timi! Jössz hógolyózni, és ehhez hasonló havas dolgokat csinálni? "
Pár perccel később jött a válasz:
" Máris! Felöltözök, és rohanok hozzátok! Várjatok meg! "
" Oké! "
Amikor végre megérkeztek a csajok is, mind a hatan elindultunk az erdőbe. Ott aztán kerestünk egy jó kis helyet, és épp  eléggé kiszórakoztuk magunkat. Korcsolyáztunk a befagyott tó jegén, szánkóztunk, hóembert építettünk, hógolyócsatáztunk, és hóangyalokat is csináltunk. Mindezt négy óra alatt.
Utána, mivel már megfáztunk, elindultunk hozzánk. Lídia finom ebédet csinált mindenkinek, így a csajok is ottmaradtak nálunk egy kicsit. Miután megebédeltünk ( lángos volt ), Timiék már rohantak is haza.
Utána anyáékkal is csináltunk egy hóembert. Este kilenc körül kerültem ágyba, de nem feledtem a nap eseményeit. Kaptam egy SMS-t is:
" Jó volt a mai nap! Hétfőn találkozunk! T. "
Természetesen Timi volt. Mosolyogva pötyögtem be a választ:
" Szerintem is jó volt! Jó éjt! B. "
Már alig vártam, hogy hétfő legyen, és Timivel kivesézhessük a mai napot. Én még sosem éreztem ilyet: Azt hiszem, ez IGAZI barátság.