Cami naplója

Szép, havas napra virradt Budapesten. Amikor felkeltem, bár a hó elállt, akkora hó volt, hogyha az egészet begyűjtenék, akkor akár hét hóbarlangot lehetne készíteni. De inkább nem élek hasonlatokkal. Először is, elmentünk a suliba, ahol rögtön Dávid és Laura "randevúja" fogadott. Timi utána elkezdte mondogatni, hogy ők a "legősibb" páros a suliban, már első óta együtt vannak, és hogy a maguk kis zavarában szerelmeskednek. Ez mondjuk tök ari, meg minden, de nem arra voltam kíváncsi, hogy a suli történetében ki a "legősibb páros". Inkább beálltunk a büfé előtt ácsingózó sorba, és én rendeltem egy müzliszeletet, Timi pedig egy tábla fehércsokit rendelt. Éppen a büfés rendelésünket adtuk le, amikor megszólalt Aronchupa- I'm an Albatraoz. Laura sziszegett, majd kinyomta a telefont, és visszafordult Dávidhoz. Hm. Ez aztán a szerelem. Timivel leültünk a 2-es asztalhoz, majd vártuk, hogy kész legyen a rendelés. Lassan kész is volt ( valójában már előbb, csak hát voltak még sokan ), így hát Timi kiment a rendelésünkért, én pedig a távolodó alakját néztem. Valójában elég gyorsan hozzászoktam az új sulihoz. Már van pár barátom az osztályban. Ott van Ricsi, Timi, Nóri és Kamilla. Nóri Bori LB-je, de vele is jóban vagyok, csak úgy megjegyzem... Hihi.
Tíz perccel tesi előtt az egész suli a tornateremben nyüzsgött, valaki kosárra dobott, valaki focizott, valaki fogózott. Én kosárra dobtam, amikor mögöttem megszólalt két hang:
- Kosárra dobó verseny? - kérdezte a hang, miközben komótosan megfordultam, és Laci állt mögöttem. Barna szemeivel rám nézett. Nem mondhattam nemet! Végül mögém állt, és várta amíg dobok. Az enyém csont nélkül bement.
- Gratulálok, szép dobás! - kacsintott Laci, majd ő is dobott.
Később megjött Timi is, így hamarosan hárman dobáltuk a kosárlabdát. Végül tesi után Borival hazamentem. Illetve Boriék haza, én gitárórára. Már rohantam is volna be a gitáromért, amikor anyáék megállítottak:
- Várjatok egy kicsit! - kezdte, én pedig ledermedtem. Mégis miért? Anya lemondta a gitárórát? De miért? - Csak valamit át szeretnénk adni. Utókarácsonyi ajándékként...
- Mit? - kíváncsiskodott Bori, én pedig halványan elvigyorodtam. Anya egy "Cicc, cicc"-el hívogatta az ajándékokat (?), mire három kiscica jött ki a szobából. Én egy szürkét kaptam, Bori egy feketét, Leila pedig egy Sfinx-et. Végül el tudtam menni gitárra is, de az estét egyértelműen Pamaccsal ( az én cicámmal ), Bori Füstivel (az övével ), Leila pedig Szaffival ( az övével ), töltöttük.