3. fejezet

- Te, ismered Evansot? Honnan, hogy? – képedtek el, mire én elmondtam nekik mindent részletekbe menően. Ezek után még sokat beszélgettünk úgy mindenről. Lilyről, Roxfortról, Tekergőkről és egyebek. Elmondtam nekik, hogy az anyám véla de én csak picit örököltem ezt a képességét, amit az én dédnagyanyámtól örökölt. Olyan kilenc körül Vittoriáék léptek be és hát eléggé furcsa látvány fogadta őket ugyanis találtunk egy kis lángnyelv Wiskyt és hát, na. Az én fejem James ölébe hajtom a fejem és a lábamat lelógatom a kanapéról, Sirius pedig az előbb említett személy hátának dőlve dumál. Így telt az első estém a Potter házban. A további 3 nap eléggé sűrűn telt, az első napon meglátogattuk az Abszol utat és írtam Lilynek, hogy ott leszek. Remek, végre meg tudom neki mondani, hogy Potter vagyok. Délután kettőkor sikerült mindenkinek felvakarnia a hátsó felét az ágyból mivel a fiúk eléggé másnaposak voltak. Én nem ittam sokat, csak egy kis pohárral kóstoltam meg az italt, persze Tapi nagyon sokat ivott így ő volt most a leggyengébb láncszem, mondjuk tegnap olyanokat is mondott, amiket józanon nem. Tett rám eléggé khm… megjegyzéseket. Persze, nem is érti, hogy miért ennyire vörös az arca de Jamikével nem is tervezzük megmondani neki. Az utazás valahogy így hangzott.

- Sirius Black! Azonnal megiszod ezt a másnaposság ellenit vagy írok drága anyádnak, hogy „Észhez tértél” és fogadjon téged vissza!- zengte be a házat Dorea parancsoló hangja. Tegnap beszélt az anyjáról a mi Tapmancsunk. Walburga Black a világ legkiállhatatlanabb aranyvérmániás nőszemélye. Tömören ennyi.

- Jólvan na, Dorea , beveszem , na! – nyafogott fáradtan az idősebb Black fiú.

- Jamike , mond , ismeritek Rodolpulus Lestaranget? – kérdeztem drága unoka tesómat.

- Na nem mond ,hogy azt a tahót is ismered! – húzta fel a szemöldökét miközen mögötte igazi háborúk folytak Tapi és Dorea között.

- Unokatestvér kedves James Potter, anyám testére a mi BHF (Bes Halálfaló Forever) Haven Rogerius Lestrangünk. – vágtam óriási fintort. Haven bácsi sosem bírta a húgát és gyakran előfordult, hogy ezt nem csak szóban nyilvánította ki.

- Remek, Rodolphulus Lestrange amúgy annyira nem gáz, az öccse Rabastan már annál inkább.- Sóhajtott és próbálta emészteni a gondolatot, hogy ilyen emberekkel is rokonságba került. Így vagy úgy, de rokonságba. Lassan elkészültünk és mindenki az Abszol úton termett. Felkaptam a fejem és rögtön meg is pillantottam a keresett vörös hajzuhatagot, ami pár másodperc után már az arcomat borította el.

- Lily! – kiáltottam és ugyan ez történt meg az én nevemmel is csak az ő részéről.

- Camille Kelsi te bolond, mi az, hogy még csak most szólsz, kiket hoztál magaddal? – nézett mögém és rögtön lefagyott az arcáról a mosoly. - Po.. Potter? Mégis mit keres itt ez a pöffeszkedő, gúnyos… állat? – kérdezte halálsápadtan a kis vöröske.

- Jamie ? Tudod Lilyke sok minden történ ebben az utolsó hónapban.- mondtam majd hátra néztem és egy szurkoljatok mosoly villantása után visszafordultam a barátnőmhöz.

- Na de drága , jó édes Kelly (No , igen ő nem akart simán Sisinek szólítani úgyhogy fogta a és ezt alkotta : Kelly) az ,hogy a jószagú Merlinbe kapcsolódik James Potterhez ,hogy Londonba költöztetek? – kérdezte kissé ordítva.

- Lily , az én teljes nevem Camille Kelsi Potter.- mondtam mire felhúzta a szemöldökét.- Anyát megölte az a mocskos, elvetemült hüllő- itt ökölbe szorult a kezem - és az apám Alfred Potter elküldött Jamesékhez , Jamieke az unoka tesóm. - foglaltam össze tömöen.

- Te jó Godrik , Kelly ezt miért nem mondtad el előbb? – mondta majd láttam, hogy tekintete Ágasra téved, és egy kicsit elpirul. Szegény lány… mik lesznek itt később?

 

- Drága, drága Lily Evans kérdem én, hányszor kértelek meg rá, hogy ne szólíts Kellynek? – mondtam nevetve majd megöleltem. Így telt el az első délutánom Lilyvel, persze Tapika kitalálta, hogy mostantól Kellynek fog szólítani, de pár pofon után feladta.

 

-Tapmancs

FIGYELEM!

Az alábbi tartalom SPOILEREKET tartalmaz a Harry Potter könyvsorozatokból és a Legendás állatok és megfigyelésük című mozifilmből!

Szemszín: barna

Bőrszín: zöld

Élőhely: Anglia, Németország és Skandinávia

Egy felnőtt példány magassága: maximum 20 cm

Fellelhetőség: az általa őrzött fán

Mágiaügyi Minisztérium által meghatározott osztály: XX, azaz ártalmatlan/szelídíthető

A bólintér egy nehezen észrevehető, kb. tenyér méretű rovarevő lény. Nyugat-Angliában, Dél-Németországban és néhány skandináv erdőben él.  A bólintér egy általa választott fát őriz (általában olyat, melyből pálcát készítenek). Alapvetően békés természetű, de ha valaki háborgatni meri a fáját, támadásba lendül. Ahhoz, hogy megszerezzük egy bólintér által őrzött fa leveleit vagy fáját, fatetűvel vagy doxitojással kell kínálni őt.

A Legendás állatok és megfigyelésük című könyvben kinézetét egy gallyas fakéreghez hasonlítják, azonban a Legendás állatok és megfigyelésük című filmben inkább zöld, botsáskára hajazó lényként ábrázolják.

Érdekességek:

• A Legendás állatok és megfigyelésük című filmben Göthe Salmander különleges barátságot ápol Pickett nevű bólintérjével
• A LEGO Harry Potter: Years 1-4 című videojátékban a bólintérek segítenek falétrákat építeni a Tiltott Rengetegben.
• Az egyetlen említés róluk a Harry Potter filmsorozatokban a Halál Ereklyéi első részében hangzik el, Hagrid szájából: “Én hoztalak ide 16 éve, akkora voltál, mint egy bólintér.”
• A Harry Potter és a Tűz Serlege című videojáték Gameboy verziójában ellenségként állítják be őket. Ha a fájuk közelébe megyünk, fadarabokat dobálnak ránk. Hogy legyőzzük őket, konfúziós bűbájt kell szórni rájuk.
• A Harry Potter és a Titkok Kamrája című videójáték PC verziójában a bólintéreket ellenségként állítják be, akik támadásként fadarabokkal dobálnak minket. Hogy Harry legyőzze őket, Diffindot szór rájuk, mely után a Wiggenweld bájital egyik összetevőjét, Wiggentree kérget kap jutalmul. Sajnos a bájital másik összetevőjét, a futóféreg nyálkát egy ellenség által sem szerezhetjük meg, így a játékosnak sokkal több Wiggentree kérge van, mint futóféreg nyálkája.

Könyvbéli említések:

– Mindenki itt van? – kérdezte Suette-Pollts, miután a mardekárosok és a griffendélesek egyaránt szép számmal összegyűltek. – Ha igen, akkor lássunk hozzá! Ki tudja megmondani, mik ezek.

Azzal rámutatott az asztalon heverő gallyakra. Hermione keze nyomban a magasba lendült. A háta mögött Malfoy kidugta metszőfogait, és idétlenül ugrálni kezdett, Hermione lelkes jelentkezését parodizálva. Pansy Parkinson erre visítva felnevetett, de a következő pillanatban már nevetés nélkül visított, mivel az asztalon heverő gallyak hirtelen felugrottak, s most már inkább fából tákolt tündérmanóknak tűntek. Bütykös karjuk és lábuk volt, kezüket két, ágacskaszerű ujj alkotta, s furcsán lapos, kéregszerű arcukban apró, barna szempár csillogott.

– Úúúúú! – ámuldozott a Parvati-Lavender páros.

Harry bosszúsan pillantott rájuk. Mintha Hagrid nem mutatott volna nekik érdekes lényeket! Igaz, a futóférgek nem voltak valami izgalmasak, a szalamandrák és a hippogriffek viszont annál inkább, a durrfarkú szurcsókok pedig túlságosan is.

– Egy kicsit csendesebben, lányok! – szólt szigorúan Suette-Pollts, s egy marék barna rizsre emlékeztető anyagot szórt az ágacskalények közé, akik mohón rá is vetették magukat a csemegére.

– Nos, tudja valaki, miféle teremtmények ezek Granger?

– Bólintérek – mondta Hermione. – Faőrző bestiák, főként varázspálcának való fákon élnek.

– Öt pont a Griffendélnek – biccentett Suette-Pollts. – Ezek valóban bólintérek, s ahogy

Hermione is mondta, rendszerint olyan fákon találhatók meg, amelyek varázspálca készítésére alkalmas ágakat adnak. Tudja valaki, mivel táplálkoznak?

– Fatetűvel – felelte gondolkodás nélkül Hermione, s ezzel a tudatlan többség arra is magyarázatot kapott, hogy miért mozognak a barna rizsszemnek tűnő valamik. – De ha tündérmanótojást találnak, azt is megeszik.

– Kitűnő válasz, újabb öt pontot érdemel. Ha tehát leveleket vagy ágat kívántok szerezni egy olyan fáról, amin bólintér lakik, jó, ha van nálatok fatetű. Bár a bólintér ránézésre nem tűnik harciasnak, ha felmérgesítik, megpróbálja kiszúrni az ember szemét az ujjával, amely, mint látjátok, igen éles és hegyes, következésképpen jobb távol tartani a szemgolyótól. Lépjetek az asztalhoz, válasszatok egy bólintért – három emberre jut egy példány – és vizsgáljátok meg alaposabban! Néhány fatetűt is vigyetek magatokkal! Az óra végéig mindenki készítsen rajzot a bestiáról, és tüntesse fel rajta az egyes testrészek nevét.

Részlet a Harry Potter és a Főnix Rendjéből Tóth Tamás Boldizsár fordításában

Lumpsluck tovább iszogatta borát, s közben tekintete komótosan bejárta a kunyhót. Kétségkívül további olyan kincsek után kutatott, amelyek nagyobb mennyiségű tölgyfahordóban érlelt mézbor, cukrozott ananász és új bársonyzakók ígéretét hordozták magukban. Újratöltötte Hagrid és a saját bögréjét, s közben kérdéseket tett fel az erdőben élő mágikus lényekről meg arról, hogyan tudja Hagrid mindnek gondját viselni. Az ital és a hízelgő érdeklődés hatására a vadőrnek megoldódott a nyelve; zsebre tette könnyáztatta zsebkendőjét, és lelkes magyarázatba kezdett a bólintérek gondozásáról.

Részlet a Harry Potter és a Félvér Hercegből Tóth Tamás Boldizsár fordításában

– Semmi vész – szólt derülátón Hagrid pár perccel később, házának füstölgő romjait szemlélve. – Dumbledore se‐perc alatt rendbe rakja nekem…

Harrynek elszorult a szíve a név hallatán. Egyszerre rémisztő, iszonyatos némaságnak érezte az éj csendjét.

– Hagrid…

– Épp egy pár bólintér lábát kötözgettem, amikor meghallottam a zajt – dörmögte szánakozva Hagrid. – Szegénykéim szénné égtek…

Részlet a Harry Potter és a Félvér Hercegből

– Na jól van – szólt Aberforth, mikor Harry és Ron tele has-sal, laposakat pislogva hátradőltek a székükön. – Ki kell gon-dolnunk a módját, hogyan tudtok mihamarabb eltűnni innen. Éjjel nem indulhattok útnak, hallottátok, mi történik, ha valaki sötétedés után mászkál odakint: megszólal a szirénabűbáj, és a nyavalyások rátok ugranak, mint bólintér a doxitojásra.

Figyelem! Az írás telljes mértékben a pottermore oldalról van másolva úgyhogy itt egy link: https://magyarpottermore.wordpress.com/

 

-Tapmancs

Sziasztok!

Ma bemutatok nektek egy híres HP-s tárgyat a tekergők térképeét. Mit kell róla tudni? Nos , mint a nevéből is látszik ezt a térképet a tekergők készítették : A Tekergők térképét, ami olyan sokat segített Harry-nek, Remus Lupin, Sirius Black, Peter Pettigrew és James Potter készítették. A térképen látható nevek az ő titkos neveik: Moony, azaz Holdsáp (Lupin), Padfoot, azaz Tapmancs (Black), Wormtail, azaz Féregfark (Pettigrew) és Prongs, azaz Ágas (Potter). James,

Sirius , James és Peter nem puszta rosszaságból (bár ez is közrejátszott) akarta felfedezni az iskola területét éjszaka, hanem azért, hogy segítsenek jó barátjuknak, Remus Lupinnak megbirkózni a benne élő vérfarkassal. A farkasölőfű főzet feltalálása előtt Lupin minden egyes teliholdkor borzalmas kínokat élt át az átalakulása során. Amikor három legjobb barátja tudomást szerzett az állapotáról, minden erejükkel azon voltak, hogy találjanak egy megoldást, amellyel kevésbé magányossá és fájdalmassá tehetnék a folyamatot. Megtudták, hogyan válhatnak (nem hivatalos) animágusokká, hogy mellette lehessenek, anélkül, hogy bajuk esne. Mivel Sirius Black, Peter Pettigrew és James Potter át tudtak alakulni kutyává, patkánnyá, illetve szarvassá, feltűnés nélkül bejárhatták éjszaka a kastély területét. Az iskola belső részét pedig James Potter láthatatlanná tévő köpenyének segítségével térképezték fel. A Tekergők térképe ékes bizonyítéka annak, hogy milyen kiváló képességekkel rendelkezett a négy barát, akik között megtaláljuk Harry apját, keresztapját és kedvenc tanárát is. A térkép, amelyet közösen készítettek, mialatt a Roxfortba jártak, mindaddig egy üres papírnak tűnik, amíg valaki ki nem mondja az „Ünnepélyesen esküszöm, hogy rosszban sántikálok.” mondatot. Egyértelmű, hogy a három barát csupán tréfának szánta ezt. A „rossz” szó alatt nem a sötét varázslatokat értették, hanem azt, hogy megszegték az iskola szabályzatát. Szintén tréfából választották a térképen szereplő beceneveiket: Ágas, Tapmancs, Holdsáp, Féregfark. A térkép megalkotásához használt varázslat roppant fejlett és összetett: egy homunculus bűbájt is tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a térkép használója minden személy mozgását figyelhesse a kastélyban. Valamint úgy elbűvölték, hogy örökre ellenálljon (a lehető legsértőbb módon) nagy riválisuk, Perselus Piton kíváncsiságának. Ugyan a Harry Potter könyvekből nem derül ki, hogy a készítők pontosan hogyan veszítették el a térképet, valószínűleg egyszer túlságosan is elbízták magukat, és Argus Frics sarokba szorította őket, amikor alighanem épp Piton szobájából tartottak visszafelé, akinek akkorra már legfőbb céljává vált, hogy lebuktassa ősellenségét, James Pottert, miközben valami kihágást követ el. Sirius, James, Remus és Peter az utolsó roxforti évükben veszítették el a zseniális térképet, és egyikük sem tudta visszaszerezni a jól felkészült és gyanakvó Fricstől. Az utolsó hónapok azonban egyébként is sokkal komolyabb és az iskolán kívül eső dolgokról szóltak, ugyanis Voldemort nagyúr jó úton haladt a felé, hogy hatalomra törjön. Hamarosan mind a négyen csatlakoztak a Főnix Rendje nevű szervezethez, melyet Albus Dumbledore vezetett. Így, bármilyen zseniális is volt az egykori iskolájukról készített térképük, már legfeljebb csak nosztalgiázásra használhatták volna. Az ifjú Weasley ikrek azonban igen nagy hasznát vették a Tekergők térképének. A Harry Potter és az azkabani fogolyban elolvashatjuk, hogyan került a térkép Fredhez és George-hoz. A térképet később átadták Harry Potternek, annak jeleként, hogy mennyire tisztelik őt, és hogy úgy érezték, segítségre van szüksége, bár pontosan nem értették, milyen sorsot kell beteljesítenie, ahogy azzal sem voltak tisztában, hogy ő térkép egyik megalkotójának a gyermeke. A térképet később egy iskolában bujkáló Halálfaló lopta el Harry Pottertől, aki úgy gondolta, hogy ő maga is nagy hasznát veheti.

J.K. Rowling gondolatai: A Tekergők térképe egy idő után már inkább problémát jelentett valódi alkotója számára (aki én vagyok), mivel Harry egy kicsit túlságosan is szabadon juthatott információhoz. Azt nem mutattam meg, hogyan lopta vissza Harry a térképet (feltehetően) Rémszem Mordon üres irodájából, és időnként bánom is, hogy nem használtam ki az ebben rejlő lehetőségeket. Ugyanakkor azt a jelenetet szerettem, amikor A Halál ereklyéiben Harry Ginny mozgó pontját figyeli a térképen, úgyhogy örülök, hogy végül visszaadtam neki jogos tulajdonát.

 

-Tapmancs

Sziasztok!Szokásos.Ebbe mostmár kicsit több a párbeszéd ès hosszabb is ha tetszik komizz.

2.rèsz

 

Beléptem a pompás nappaliba, hát azt kell, hogy mondjam valami gyönyörű volt. A fal egy csodálatos krémszínben pompázott, néhol arany keretes, de mégis modern festmények díszelegtek. A kanapé és a fotelek mind az egyig skarlátvörösek voltak, míg a kávézó asztal teteje üvegből volt rajta megannyi süteménnyel. Volt ott egy nagy földig érő ablak is és a padlón egy kellemesen vintage hangulatú szőnyeg díszelgett. Nos, kik is voltak ott? Ugye bár apa szakasztott mása, ha jól tudom Charlus Potter, mellette pedig az ő kicsi énje, gondolom James mellette pedig… Egy fekete hajú és éjsötét szemű srác, aki irtó helyes volt be kell, hogy valljam.

- Helló! - erőltettem halvány mosolyt az arcomra, ami így jobban meggondolva lehet, eléggé ijesztő látványt mutathatott. Nesze első benyomás. Végül Dorea törte meg a csendet.

- Srácok, ő itt Camille Kelsi Potter, tudjátok, akiről beszéltem, hogy megölték az anyját és Alfred bácsi elküldte hozzánk. – sietett a segítségemre.

- Drága édesanyám, most azt mondod, hogy vagy nekem, vagy Tapinak osztoznunk kell a szobáinkon? – kérdezte

- Nem, természetesen Sirius átköltözik hozzád a Roxfortig, utána pedig Kelsi vagy haza megy vagy főiskolára, vagy lakást bérel. – írta meg a jövőmet mire én akaratlanul is elmosolyodtam, igazából Aurori pályára akarok menni, hogy bosszút állhassak anyámért.

- Hát nem is tudom… nem szükséges nekem külön szoba, ha kell, alszom a kanapén is…- nevettem el magam, ahogy megláttam a srácok megrökönyödött képét. Dorea és Charlus is nevettek egy jóízűt.

- Hát velem nyugodtan lehetnél egy szobában. - kacsintott mire én szigorú tekintetet vágtam, nincs szükségem hódolókra.

- Én szerintem hagyom a fiatalságot és te is jössz velem Charl… - mondta Dorea majd egy sok szerencsét mosollyal távozott. Nos, itt hagyott két olyan sráccal, akiket alig ismerek köztük egyik az unokatesóm a másik meg egy kis nőcsábász. Remek.

- Szóval Camille… - mondta James mintha ez egy akkora nagy felfedezés lett volna.

- Inkább Kelsi, vagy Sisi. – mondtam gyorsan, nem szeretem a Camille nevet.

- Akkor Kelsi, szóval akkor te vagy az unoka tesóm? Van egyéb beceneved még? – kérdezte az elsőt komolyan a másiknál pedig Siriusra nézett és egy 1000 Wattos vigyort ejtett.

- Hát… apa mindig Cirminek hívott az animágus alakom miatt… - kezdtem bele, de jobb ötletem támadt és pár másodperc múlva már egy macska bőrében álltam előttük. Itt megint olyan idegesítően egymásra néztek. Amúgy állítólag irtó cuki kölyökmacska vagyok, éjfekete bundám és ugyanolyan égszínkék szemem van, mint emberként. - Ágas, szerinted? – kérdezte drága unokatestvéremtől Sirius majd a markába kapott (!). Nos persze ezt én nem hagytam és kiugrottam a kezei közül, majd visszaváltoztam a számomra sokkal kényelmesebb emberi alakomba.

- Nem tudom Tapi, szerintem igen elvégre a női kéz mindig jól jön és Holdsáp is imádja a cicákat… - mondta szája szélén enyhe mosollyal.

- Megértem, hogy nagyon élvezitek, hogy nem értek semmit, de attól függetlenül jó lenne, ha megbeszélnénk, hol fogok aludni ebben a kemény 4 napban. – sóhajtottam és lehuppantam egy kényelmesnek tűnő fotelba.

- Nos, akkor Tapi megdumáltuk. Négyen vagyunk a Roxfort csínytevői Én, Sirius, Peter Pettigrew és Remus Lupin. De van egy kis probléma, Remus vérfarkas így mi hárman megtanultuk az Animágiát. Peter (féregfark) patkány, én (ágas) szarvas és Sirius (tapmancs) kutya, így minden teliholdas éjjel mellette lehetünk.

- Hú… - gratulálok Sisi, ennél többet nem is tudtál volna mondani.

- Igen, hú, úgyhogy mivel te is tudod a titkunkat ezért neked is kell egy frappáns becenév. –itt elgondolkodott. – Üdv a csapatban Cirmi. – mondta hivatalos hangon mire Siriusszal, na, jó Tapmancsal elröhögtük magunkat. Máris kedvelem a srácokat.

- Amúgy meg már mondtam aludhatsz velem. – kacsintott mire felvettem ugyan azt a szigorú tekintetet.

- Nah, álmodj csak, szerintem kijövök a kanapéra. – gondolkodtam el.

- Nem Cirmi, én átpucolok Tapihoz te pedig alszol nálam. – mondta parancsolóan James. Hú, ilyenkor teljesen olyan, mint apa.

- Hát jó… nem vitatkozom. –tettem fel a kezeimet.

- Helyes, akkor dumáljunk egy kicsit. Méltó vagy-e a csapatunkba. –nevette el magát.

- Óh, milyen megtisztelő lenne…de nem vagyok méltó rá… - kezdtem el én is nevetni.

- Na, szóval, voltak csínyeid a Beauxbantonba, mennyire vannak ott jó csajok? – kérdezte Sirius, nah, megszólalt az ész.

- Hát, egyszer egy barátnőmmel bezártuk a tanárt az irodájában… - kezdtem egy kisebb csínnyel, hát igen én nagy bajkeverő voltam a leány suliban. Gyakran keveredtem rosszba és csináltam idiótaságokat.

- Hú, ez remek, egyszer mi is megpróbálhatnánk ezt az új SKV tanárral nemde Tapi? – nézett drága unokatestvérem a fekete atombombára. hú, ez nagyon jól hangzik. Atombomba.

-Jah, - röhögött fel. - Minden évben más SKV tanár tanít minket, hihetetlenül kezdők. – világosított fel.

- Érdekes Mr.Black, felettébb érdekes és mondja, Mr.Potter tudna mesélni Mis. Potternek a Roxfortról?- nevettem el magam. Bevallom, még nem tudok sokat leendő iskolámról. Csak azt, hogy 4 ház van a Griffendél, a Hugrabug, a Hollóhát és a Mardekár. Mindegyikbe egy-egy fő erénnyel rendelkezők jutnak be. A griffbe a bátrak, a hugrabugba a nyápicok, a hollóhátba az okosak és a mardekárba a ravaszak km… halálfalók.

- Persze Mis. Potter, mire kíváncsi kegyed?- kérdezte Jamie miközben Tapival már fulladoztunk a nevetéstől.

- Nem a hímneműekre annyi szent…- motyogtam, de úgy látszik meghallotta, mert szája szélén ott bujkált az a tipikus Potter mosoly.

- Pedig Malfoy kifejezetten helyes. – röhögött fel Tapmancs barátunk. Nem tudom ki az a Malfoy de biztos nem az esetem, ha Ágasék ennyire szakadnak. Legalább is remélem.

- Na, jó, nem fogtok úgy röhögni, hogy nem tudom, mi van. – néztem rájuk szigorúan. – Kividdicssel, hogy álltok? Hogy űzik a Roxfortban? – tereltem a témát miközben zavartan piszkálni kezdtem a hajamban lévő szőke tincset, amit még akkor varázsoltam bele, amikor anya meghalt. Vagyis megölték…

- Óh… szóval kivddicsezel, egyre jobb. – kacsitott Sirius mire én szigorú képet vágtam. Nem kellenek udvarlók, idén sokat fogok csínykedni és tanulni. Auror szeretnék lenni és egy átoktörő kurzus sem ártana azokra pedig nem vesznek fel akárkiket.

- A mi pici Jameink fogó poszton remekel, én pedig hajtóként bűvölöm a csajokat. - mondta mire egy hatalmas fintort vágtam. – A négy háznak vannak csapatai, nem évfolyamonként megy, mint a legtöbb suliban. – magyarázott teljesen beleélve magát a mindent tudó szerepébe.

- Remek, akkor majd megpályázok egy hajtót, és ha Griffes leszek, remélhetőleg kitúrlak a helyedről - kacsintottam.

- Sorry Sisi, Tapinak bérelt helye van. – mosolygott gúnyosan bár láttam a szája sarkában, hogy majd elsírja magát a nevetéstől. Hát gondolom ezek a Tekergők Beszt Frendet játszanak, és ezért van az ó nagy Sirius Blacknek bérelt helye.

- Hé, nem ér, ez így csalás! – próbáltam rá csúnyán nézni, ami gondolom nem jött be.

- Szóval te is olyan kis házisárkány, vagy mint Evans, bár ő sokkal rosszabb. – nézett fel a plafonra nem tudom miért. Sirius a vállára hajtotta a fejét és elkezdett nevetni rajta. Szerencsétlen ez a James, hogy ilyen barátai vannak.

 

- Evans? Ismeritek Lilyt?- kérdeztem lelkesen. Nos, igen, Lily Evans az én kedvenc Angolom. Egy levelező programon ismerkedtünk meg ahol más Varázslóképző gyermekeivel beszélgethetünk. Én kifogtam a főnyeremény Lily Evansszet, aki egy nagyon kedves lány, még sosem láttam élőben, de szokott képeket fűzni a leveleihez. Sokat beszélgettünk, de ő nem tudja, hogy Jamie a rokonom mivel vezetéknév nélkül kellett beszélgetnünk csak egyszer véletlenül beleírta a levelébe.

 

-Tapmancs

Sziasztok!

Egy kis játékkal készültem nektek, ami egy HP-s képkieső :) A lényege, hogy a jelentkezőknek meg kell szerkesztenie egy HP-s képet. Ebből ha összegyűlik 6, akkor lezárom. Ki fogom rakni mindegyik képet, és amelyik a legkevésbé tetszik, annak a számát írd meg kommentben. Amit a legtöbben szavaznak meg, az ki esik. Akkor ez az egész újra kezdődik, megint megszavazzátok, és így végül eljutunk az utolsóig, a nyertesig. 

Csak név nélkül lehet nevezni, privátban, hogy ne az legyen, hogy "Úristen, a barátomé is itt van, akkor soha nem fogok rá szavazni!". Remélem tetszeni fog ez a kis játék! :) Privátban várom a jelentkezéseket és a képeket. A levél tárgya legyen ez: Képkiesőhöz. Ha ez nem így van leírva, akkor nem fogom elolvasni a levelet.  (Jó, az ékezet lehagyását elnézem)

Köszönöm a figyelmet, további szép napot! ^^

 

 

Ginny Foxy

Itt volna a fanfaction-öm 1. része. Remélem tetszeni fog.Minden jog Rowlingé satöbbi. Ne lopd! Ha érdekel kommentelj.

 

1.fejezet

 

Camille Kelsi Potter, a név, amire régen büszke voltam, a név, ami miatt egy mocskos hüllő… jó, nevezzük nevén, Voldemort megölte az anyámat és apám a nagybátyámékhoz küldött. De had mondjam el a részleteket, apám Alfred Potter anyám pedig Cornelia Lestrange aki a híres Lestrange család leszármazottja. Aha, egy csomag halálfaló, de persze anya más volt ő szerette apát és egy csepp rossz sem szorult belé, mindig is külön vonult a családjától és szavakkal, na meg átkokkal fejezte ki nemtetszését az egész bagázs ellen. Apám, nos, az ő testvére Charlus Potter, alias, Potter auror főparancsnok úr. Hozzá és a családjához küldött el ki tudja, talán egy örök életre. Ami persze nem olyan botrányosan nagy baj csak egy mocskos hüllő és elfajzott szolgái megölték anyám (a szolgák közt anya tulajdon testvére és fia Rodolphulus jegyesével Bellatrixal ) majd a tulajdon apám elküld a nagybátyámhoz , nejéhez Doreához és fiukhoz , Jameshez, akikkel még soha a jó szagú Merlinben sem találkoztam hozzátéve ,hogy átíratott a Beauxbantonból a Roxfort Boszorkány és Varázslóképző Szakiskolába .Hú … nem nagy botrány. Na de most beszéljünk egy kicsit szerény személyemről, Ugye bár Camille Kelsi Potter, akiket szeretek , szerettem azoknak Kels mivel a Camillet én nem igazán szeretem becézni Camill , Cam , Cami … Oh, inkább ne , ezek annyira üres becenevek , nincs bennük meg a személyiségem, ami miatt Kelsi vagyok. A kinézetem? Nem mondok vele sokat, hogy van egy kis nagyon elenyésző véla felmenőm, de az csak az alakomon jelenkezik meg. Bár egy ex-Beauxbantonostól mit is várhatna az ember. Hajam természetesen szőkésbarna és hátam közepéig göndörödik, mert, hogy gyönyörű szép göndör, ami szerintem pompásan kiemeli anyámtól örökölt égszínkék szemeimet. Ez nem egó csak egészséges önbizalom, anya régen mindig azt mondta, hogy tipikus Potter vagyok. A hajam miatt, mindig sikerül úgy beletúrnom, hogy az jól álljon. Most jelenleg a Potter kúria elött állok és nyomom a csengőt, persze csak mértékkel… jól van, ezt kezdjük újra. Jelenleg a Potter kúria előtt állok szakadó esőben és püfölöm azt az idióta csengőt… nem akartam varázsolni, mert ki tudja mennyi mugli van errefelé. Már a ruhám is teljesen rám tám tapadt, amikor egy mosolygós, harmincas éveiben járó nő végre beengedett a házba. Fekete haja volt, amit laza kontyba fogott, szépen kiemelte gyönyörű zöld szemeit, nem volt rajta smink mégis nagyon szép, természetes gyönyörűség sugárzott róla. és ami a legszuperebb csupa liszt volt a Virágos köpenye így valami finomat sütött. Hiába, Sisi logika… (Becenevem, ami a KelSI-ből ered a KelSISI )

 

-Szia! Te lennél Camille? Bocsáss meg, hogy ilyen későn jöttem, ki de a fiam James és egy barátja Sirius majdnem felgyújtották a konyhát. – próbálta oldani a hangulatot ugyan eredménytelenül, de azért erőtlenül elmosolyodtam.

 

- Igen én lennék. – mosolyodtam el – Nem igazán szeretem a Camille-et, inkább a Kelsit azon belül pedig a Sisi és a Kels becézést. – mondtam arcomon enyhe vigyorral majd elmormoltam egy szárító bűbájt, hogy ne legyek csurom víz. Szép száraz is lettem, hajam dúsan, göndörön omlott a vállamra, farmerom és bőrdzsekim meg mintha most vettük volna, ami részben igaz is mivel 3 napja vettem a zsebpénzemen.

 

- Remek, akkor Kelsi mivel nem igazán szeretem az ilyen beceneveket, James és Sirius aki egyébként szintén itt lakik khm … Aranyvér mániás szülők – köszörülte meg látványosan a torkát – is mindig valami idióta becenéven szólítják egymást és még én vagyok hibbant ,hogy nem tudom ki az a Holdsáp -nevetett. Igen, nos, ezt most tisztázom, a varázslók nem egyformák ugyanis vannak olyanokakik azt hiszik ők jobbak a többinél, mert a családjukban csak varázslók vannak. Ők általában Voldi fanatikusok. Szóval a srácot, na, jó SIRIUST kitagadták a szülei, mert Potterékkel haverkodik. remek.

 

- Ha lehet, akkor bemutatkoznék… - szólaltam meg fél perc csend után.

 

 

- Hát persze, mondta majd bevezetett a nappaliba.

 

-Tapmancs

Helló emberiség! :)

Én lennék a felhasználó másik vezetője. Mivel a kedvenc szereplőm Sirius és Ginny (de Tapi gonosz volt és ellopta a favoritom :"c) ezért ezt a nevet választottam. A foxy igazából csak Ginny gyönyörű vörös hajából jött :)

2 éve vagyok vérbeli HP rajongó. Imádom a könyveket, minden rész megvan, és a filmek is nagyon tetszenek :) Emellett ha unatkozom, csak olvasok néhány fanfaction-t és máris jobb kedvre derülök :)

Nekem is van egy felhasználóm, amivel már majdnem egy éve boldogítom a népet c: Viszont a kilétem titkos.

 

Nos, hogy kövessem Tapi példáját, én is elmondom, mire lehet számítani az én részemről: Leginkább tesztek, rajzok, fanfaction történetek, képek, vagy ami még eszembe jut :) Remélem tetszeni fog "KÁPRÁZATOS" blogunk, és "KREATÍV" írásaink (amire csak Tapitól lehet számítani, mert nekem jelenleg a kreativitásom -4) 

 

További jó játékot! :)

U.I.: Én mindig egy HP-s képpel fogok búcsúzni C:

 

Sziasztok!

Az én nevem Tapmancs , na jó ezt közelítsük meg másképp. Én egy Harry Potter fangirl vagyok aki egy másik barátnőjével vezeti ezt a blogot. Alapból is fent vagyunk az Ebneveldén de nem fedjük fel kilétünket. Lesz itt minden , tesztek , képek , fanfictionok és minden ami szem-szájnak ínyére válik.

Szóval én Tapmancs vagyok de hívjatok csak Tapinak a történetben a kedvenc szereplőm Sirius Black akiért hihetetlenül rajongok. ÁÁÁÁ Sirius Black Forever. Oda meg vissza vagyok a karakteréért és a lazasááért.Kedvenc korszakom a tekergőké.

Nagyon régóta vagyok HP fan régen azt hittem ,hogy a filmet semmi sem űberelheti de én kis butus tévedtem :3 de még mekkorát. A fanfiction világ telljesen magával ragadott és jelenleg a Sirius - Hermione illetve Draco - Hermione párosításokért vagyok oda de mindent elolvasok ami az utamba kerül. Régen a kedvenc fanfictionosom Lanadawson volt de mivel ő már régóta nem postolt ezért a merengősök közül olvasgatok.

Valószínűleg tőlem egy fanfiction sorozat és sok sok egyéb lesz várható. Remélem szeretni fogtok :P. Nos , szerintem belőlem ennyit :3 Vagy mégsem... a jelölésem a bejegyzés végén lesz és így fog kinézni: -Tapmancs

Kommenteljetek :P De sokat ám mert lesz irgum-burgum...

 

-Tapmancs