...Napok teltek el azóta amióta Kamilla nénikémmel beszéltem. Mindenki tudja és hát nem mindenki örül neki de elfogadták. Már csak pénz kellene...A szombat reggelem ugyanúgy indult. Június eleje van így amikor felkeltem a Nap szépen megvilágította a szobát. A telómért nyúltam ami 10:41 percet mutatott. Szétterültem az ágyon majd a hamajat kiszedtem az arcomból és a plafont kezdtem el nézni. Mikor meguntam bekapcsoltam a kedvenc zenéimet és elmentem fürdeni. Viszonylag gyorsan készen lettem. Felvettem a ruhámat és rendbehoztam magamat. Mikor mindennel készen lettem,lementem viszont senki nem volt itthon. Hát oké! Gyorsan összeütöttem egy rántottát és elkezdetm enni miközben filmet néztem a tvben. Mosogattam mikor csöngettek. Megtöröltem a kezemet és odamentem az ajtóhoz. Kinyitottam és egy hölgy állt ott. Ismerős volt egy kicsit.
-Szia! Rebecca Foxot keresném. Nem tudod,hogy itthon van-e?-kérdezte a hölgy. Biztosan nem tudta,hogy én vagyok az. Hát na mindegy eléggé meg is változtam.
-Jónapot! Én vagyok Rebecca Fox,de miért keres engem? Ne haragudjon,de nem tudom,hogy ki Ön! Egy bemutatkozást kérhetnék? Elnézést,de még sosem láttam. Azthiszem.
-Úristen tényleg te vagy az Becca?-ölelt meg-De megváltoztál! Amikor utáljára láttalak tiszta szőke és ducibb voltál. Milyen szép vagy! Én Kamilla Adams vagyok. A nénikéd. Érted jöttem drágám!!!/Milyen?/
:)
Köszi:) <