Stay with me

Név:Kőváry Natália(Nati,Nat,Nata)

Kor:15

Magamról:Szerintem kedves vagyok.Tudok bunkó lenni de akkor csak viccelek.

Érdeklődési kör:Gergő,barátaim,olvasás,írás.

Testvére:Kőváry Noémi

Név:Kőváry Noémi(Nono)

Kor:15

Magamról:Árvházban éltem 15 évig.De amúgy egy igazi rocker csajszi vagyok.

Érdeklődési kör:Rock és még több rock.

Testvér:Kőváry Natália

Név:Skót Barbara(Barbi,hippi)

Kor:15

Magamról:Hippi vagyok.Szeretem a boldogságot és a rózsaszínt :DDD

Érdeklődési kör:Robi >3 Rajzolás >3

Testvér: -

Név:Balázs Gergely(Gergő,Geri)

Kor:16

Magamról:I LOVE FOOTBALL !!!!

Érdeklődési kör:Bartátnőm,foci,képet szerkeszteni.

Testvér: -

Név:Domján Róbert(Robi,Robesz)

Kor:16

Magamról:Szeretek a figyelem középpontjában lenni XD

Érdeklődési kör:Pucér nők,Barbi >3 sajt torta(nyami)

Testvér:Domján Botond

Név:Kassai Péter(Peti,Petya)

Kor:16

Magamról:Éppen bambulok.

Éreklődési kör:Zene

Testvér: -

Név:Domján Botond(Boti)

Kor:12

Magamról:A bátyámmal élek.

Érdeklődési kör:Úszás.

Testvér:Domján Róbert

Írj ha tetszett :)

                                                                                                            Július27 Szombat

Oké.Az egyik barátom haldoklik és a tesóm intézetbe van.Barbival,Gergővel és Petivel(még nem mentek vissza a nagymamájával Amerikába)elmentünk a kórházba Robihoz.Egy nagyon zavaros tény fogadott minket.Robi aludt(jó ez nem zavaros)és infúzión volt.Ennyire súlyos?

Gergő:Ennyire el van törve a bordája?-kérdezte Gergő az orvostól.

Orvos:Ez nem az ütésektól van.Róbert már 1 hete rákos.-senki sem szólt semmit csak bambultunk(általában Peti a bambula de ez most lényegtelen).Hogy Robi rákos?Egy 16 éves fiú rákos?Uramisten!Igen.Barbinak gyorsan leesett és elsírta magát.

Orvos:Nyugodjon meg Barbara kisasszony.-erre Barbi hangosabban sírt(inkább zokogott)Robi meg fel kelt.

Robi:Hippi!Miért sírsz?-kérdezte lágy hangon.Az orvos bólogatott,hogy Robi még nem tudja,hogy...haldoklik.Barbi értette a célzást.

Barbi:Én...csak a szemembe ment valami.

Robi:Ennyire belement?-próbált nevetni de úgy fájt a...hát mindene.Beletúrt a hajába és ahogy kivette néhány hajszál is kijött.-Hullik a hajam?-Barbit annyira megviselte,hogy elzokogott mindent.

Barbi:Robi!Rákos vagy!Érted?Haldokolsz!-Robi pedig úgy nézett,hogy...huh nagyon félelmetes.

Robi:Doktor úr!Ez igaz?-kérdezte rekedt hangon.

Orvos:Róbert úr.Igen ez sajnos igaz.

Robi:Nem akarok 16 évesen meghalni-és ő is sírni,sőt zokogni kezdett.Az orvos mondta,hogy most hagyjuk magára Robit.Otthon gondterhelt arcal dőltem az ágyamra.Az egyik barátom haldoklik?5 perc múlva felmentem a gépre és írni akartam Noéminek de ő már megelőzött.

Nono:Nati!Kiderítettem!Én nem Sárközi Noémi vagyok!-láttam,hogy ez 1 perce jött ezért visszaírtam.

Nata:Mi van?

Nono:Kőváry Noémi vagyok :D A testvéred.Kiderítettem mindent.Az árvaházas nénik mondták.Kérdezd csak meg a szüleidet ha nem hiszed.

Nata:Miiiiiiii?????Oké.Egy pill.Rohanok anyuhoz.-és tényleg rohantam.Majdnem leestem a lépcsőn.

Én:Anya.Tényleg van egy tesóm?Noéáminak hívják!.-anya leültetett a kanapéra és töviről-hegyire elmesélte,hogy volt olyan időszak amikor apuval hullám völgybe kerültek(Noémi 1 hónappal fiatalabb nálam)ezért amikor Noémi megszületett úgy gondolták elég egy gyerek.Így hát Noémit beadták az intézetbe.Anyáéknak azóta is büntudata van.

Én:Anya én Noémival szoktam beszélni gépen.Még az árvaházba van.Elmehetünk értem.

Anya:Már minek?15 éves.Nem emlékezhet ránk.

Én:Ő mondta,hogy tesók vagyunk.Mindent tud.Nem haragszik rátok.

Anya:Megbeszélem apáddal.-anya 10 percre kiment apához a kertbe és boldogan jöttek vissza ketten.-felhívjuk az árvaházat.Fél óra írva a tesóm írt.

Nono:Juuuuuuuj.Holnaptól nálatok fogok lakni.

Nata:Igeeeeeeen.Alig várom.-ma ötültem is,meg nem is.Az egyik legjobb barátom haldoklik.A jó,hogy van testvérem és holnap megyünk érte az árvaházba.

                                                                                                           Július26 Péntek

Huh.Ez a nap...áh...inkább elmesélem.Délelőtt mostam a hajam amikor Barbi hívott.

Én:Szia.

Barbi:Bejössz velem a kórházba?-kérdezte köszönés nélkül.

Én:Persze.-és leraktuk.Szóltam anyának,hogy bemegyek Robihoz a kórházba.

Anya:Menj csak de nem akarod megszárítani a hajad.

Én:Anya!Nyár van.Na szia.-és kiléptem a kapun.Barbi már ott várt szomorúan.Olyan rossz így látni.Ő a mosolygós lány.Viszont most egyáltalán nem mosolyog.Azt hiszi miatta történt ez Robival.Ha nem jött volna össze Kristóffal nem veri meg Robit(mármint Kristóf).Én próbálom nyugtatni,hogy nem láthatta előre a dolgokat de ez nem segít rajta.Teljesen bús komor lett.Amikor odaértünk a Lendvay kórházhoz máris megkerestük Robit.A szobában csak ketten voltak.Robi a telóján játszott(ilyenkor is tud telózni ez a srác?hát persze,hiszen ő Robi).És egy öreg bácsi aki aludt...és megjegyezném elég hangosan horkolt.

Barbi:Szia szivem-rohant oda Barbi Robihoz.

Robi:Szia hippi!Szia Nati.

Én:Szia.Jobban vagy?Mit mondott az orvos?

Robi:Hááát...a bordám el van törve.

Barbi:Mi?Ez is csak miattam van-és elkezdett sírni.

Robi:Dehogy miattad.

Barbi:De!Igenis miattam van.

Orvos:Kisasszonyok.Most menjenek.A betegnek pihennie kell.

Barbi:Nem maradhatnék itt?

Orvos:Sajnálom kisasszony.De most távozzanak.

Barbi:Ajj már.

Én:Rendben.Gyógyulj meg Robi.

Robi:Megpróbálok.-és egy kis mosolyt erőltetett az arcára.Barbit alig lehetett leszedni Robiról.De végül sikerült.Otthon rá írtam Noémira és elmeséltem neki a mai sztorit.Gyorsan jött a válasz.

Nono:Juj.A borda törés nem valami jó....vagyis biztos nem jó.

Nata:Hát nem.Barbit alig lehetett leszedni Robiról.

Nono: :D

Nata:De most mesélj te magadról.Alig tudok rólad valamit.

Nono:Nekem mennem kell

Nata:Noémi!Mindig amikor kérdezek rólad elmész.Hogy hívják a szüleidet?

Nono:Nem tudom.

Nata:Mi az,hogy nem tudod?

Nono:Az,hogy nem tudom.

Nata:Ez valami vicc?!

Nono:Ha ennyire érdekel árvaházban élek.

Nata:Akkor,hogy tudsz...

Nono:Veled beszélni?mert van itt gép.most,hogy ezt kiderítetted,kérlek hagyj békén.-és kilépett.Juj,nem akartam megbántani.Holnap kiengesztelem.

                                                                                                             Július25 Csütörtök

Reggel Gergővel voltunk a kórházba Robinál.Szegényke,azért már jobban van.Sajnálom,hogy pont a szülinapján került kórházba.És ami a legszörnyűbb...nem volt vicces kedvében.Elhordta Kristófot mindennek(persze jogosan).Délután az msn-en lógtam amikor egy lány bejelölt.Nono volt a felhasználó neve.Egyszer csak rám írt.

Nono:Szia.Sárközi Noémi vagyok.Nem baj ha írtam?Szeretek barátkozni.-Egy picit hezitáltam aztán ráírtam.

Nata:Szia.Kőváry Natália vagyok.Semmi gond,örülök is,hogy írtál.Én is szeretek barátkozni.-hamar jött a válasz.

Nono:Örülök Nati..persze ha hívhatlak így.Mesélj magadról.

Nata:Persze,ez a becenevem.Mit szeretnél tudni?

Nono:Mindent.Hány éves vagy?Van-e pasid.Vagy,hogy mi volt ma veled.

Nata:Am...legyen.15 éves vagyok.Igen van pasim.Ma semmi de tegnap elég sok minden történt.

Nono:Én is 15 éves vagyok.Miért?Mi történt tegnap?

Nata:Tényleg kíváncsi vagy rá?

Nono:Persze :D

És elmeséltem neki az egész sztorit.

Nono:Huh.Ez a kristóf de egy barom.Robit meg sajnálom.

Nata:Hát...én is.Most mesélj te.

Nono:Nekem most mennem kell.De ugye barátok vagyunk?

Nata:Persze :D

Nono:Akkor jó:) Na szia!

Nata:Szia.-és kiléptem.Hú.Ez a Noémi tök kedves lány.Várom,hogy én is megtudjak róla többet.

                                                                                                                     Július24 Szerda

Na.Ez a nap se volt semmi.Pedig azt hittem tök jó lesz minden.De neeem!!!!A meglepi buli előtt 1 órával nálam gyülekeztünk(én,Barbi és Gergő).

Barbi:Biztos minden megvan a bulira?-kérdezte Barbi izgatottan.

Én:Biztosíthatlak róla,hogy minden jól fog sikerülni.-hát ja.Akkor még azt hittem.

Barbi:Oké.Bízom benned.-nem kellett volna.Pontban 6-kor mindenki ott volt a meglepi bulin(Robi haverjai).Csak Gergő és Robi nem volt ott mivel elmentek gördeszkázni.Persze Robi mit sem sejt.Azt hiszi csak úgy elmentek.De nem.Gergő azért vitte el deszkázni,hogy lefoglalja.Mi addig még egy kicsit tevékenykedhettünk.Végül eljött a várva várt pillanat.

Lány:Jönnek!-szólt egy lány aki épp az ablakon nézett ki(mármint Robiék ablakján).Nyitódott az ajtó.

Mindenki:MEGLEPETÉS!!!-Robi nagyon meglepődött.Először le volt fagyva de aztán meglátta Barbit és elmosolyodott(jaj de cuki).

Robi:Te rendezted?-nézett Barbira.

Barbi:Hát...izé...aha.-mondta zavart mosollyal a száján.

Robi:Köszi...nektek is.-mutatott rám és Gergőre.5 percig minden jó volt.Táncoltunk.Robi és Barbi kibékültek.De...de,egyszer csak Kristóf rontott be a házba és leütötte Robit.

Gergő:Hé!Mi a francot képzelsz magadról?!Ki vagy te?-kérdezte Gergő dühösen.Felakarta segíteni Robit de Kristóf megint ütni kezdte.

Én:Na jó Kristóf!Állj le!Szülinapja van!Ne bántsd!-szóltam neki én is.Nem kellett volna.

Kristóf:Oh.Szóval szülinapja van mi?Akkor adok neki egy ajándékot-Kristóf már ökölbe szorította a kezét amikor valaki megállította a kezét...és az a valaki....Peti!!!!!

FOLYTATJUK...

                                                                                                                 Július21 Vasárnap

Szia kedves naplóm.Igen,tudom.Pontosan 1 hónapja nem írtam.Nem nagyon történt semmi.Sírtam Peti miatt.Sírtam Barbi miatt.Gergő szülei már megjöttek ezért esténként megint egyedül alszok.De ma tök jó napom volt.Reggel szét sírt fejjel keltem fel(mint idáig 1 hónapig).Anyáéknak nem mondtam el mi a bajom.Tudom jobb elmondani a problémákat a szülőknek de nem volt kedvem lelkizni velük.Délután amikor az ágyamon ültem és filmet néztem a gépemen megcsörrent a mobilom.Barbi hívott.Örültem is,meg nem is.Izgatott voltam, meg nem is.Végül felvettem.

Barbi:Szia.Figyu.Sokat gondolkodtam.Igazad volt amikor megvédted Robit.Én nagyon szeretem őt és téged is.Megbocsátasz?-kérdezte(ha jól hallottam sírva).

Én:Hát persze,hogy megbocsájtok.És most mi lesz Robival?

Barbi:Szerdán lesz a 16-ik szülinapja.És csináltam neki egy meglepit.

Én:Juj.Tényleg!Szülinapja lesz!El is felejtettem.Mit terveztél neki?

Barbi:Gyere át és megmutatom.

Én:Rohanok!-és letettem a telefont.-Anyu átmegyek Barbihoz.

Anya:Jó,de siess haza.-10 perc alatt ott termettem a kis szürkés ház előtt és becsöngettem.Barbi nyitott ajtót.Mondta,hogy üljek le és elkezdett énekelni egy gyönyörű dalt.Ő írta.A hangja csodás.Természetesen szerelmes szám volt.Amikor befejezte nagyon elkezdtem dicsérni(jogosan mert tényleg nagyon jó volt).

Én:Ez hiper-szuper fantastic.Tetszeni fog Robinak ez biztos-mondtam mosolyogva.

Barbi:Tényleg?

Én:Persze.

Barbi:Jaj,tök jó,hogy megint barátok vagyunk.

Én:Nem.

Barbi:Mi?-kérdezte csodálkozva.

Én:A legjobb barátok vagyunk a világon.-Barbi csak rám mosolygott és megöleltük egymást.Amikor hazaértem nagyon boldog voltam.

Apa:Hogyhogy ilyen boldog vagy?

Én:Baj?

Apa:Nem,dehogy...fiú van a dologban?

Én:Ajj,apa.-mondtam mosolyogva(és megforgattam a szemem).Este azon gondolkodtam,hogy mi lehet Petivel.Nem írt.Nem hívott.Hogy ez hogy jött azt én sem tudom.Mindenesetre örülök,hogy Barbival újra barátnők vagyunk.

                                                                                                                    Június21 Vasárnap

Ma szét sírtam a fejem.Két dolog miatt is.Azok pedig a legjobb barátaim.Peti és Barbi.Kezdem is.Reggel Gergő mondta,hogy ma ne idegeskedjek.És amikor végre lenyugodtan megcsörrent a mobilom.Peti hívott.

Peti:Nati.Szólj Robinak és Barbinak és gyertek hárman hozzám.

Én:Oké.De Gergő is itthon van.

Peti:Tényleg?Akkor ő is jöjjön.Sürgős.-mondta és letette.

Én:Peti volt.Odahívott engem,téged,Robit és Barbit.Azt mondta sürgős.

Gergő:Akkor szóljunk a srácoknak.Mégha rosszba is vannak.-ekkor elindultunk először Robihoz.Mondta,hogy először Botit vigyük át az osztálytársához.Aztán becsöngettünk Barbihoz.Na ekkor kezdődött a baj.

Barbi:Ő mi a francot keres itt?-nézett Barbi Robira.

Én:Ő is Peti barátja ha jól tudom.

Barbi:Oké.Puszilom Petit.-beakarta csukni az ajtót de...

Robi:Ne csináld már.Nekem kéne rád mérges lenni!

Barbi:Már miért is?-kérdezte nagyra nyitott szemmel.Megszólaltam.Nem kellett volna.

Én:Mert te szakítottál vele egy hülye hippi srác miatt akit alig ismersz!-mondtam mérgesen.

Barbi:De Robival semmi közös nincs bennünk!-vágott vissza.

Én:Fura!10 hónapja voltatok együtt és szakítasz vele...pff.-mondtam lesajnálóan.

Barbi:Utállak!Nem vagy a legjobb barátnőm.-mondta és becsapta maga mögött az ajtót,én meg sírva fakadtam.Robi és Gergő egész úton vígasztalt.Végül odaértünk Petihez.Becsöngettünk.

Peti:Sziasztok.Gyertek be.Hol van Barbi?-kérdezte csodálkozva.

Gergő:Meghülyült.

Peti:Aha,biztos...mindegy.Azt szeretném mondani,hogy...nagyival elmegyek Amerikába.

-Mi?-kérdeztük egyszerre a fiúkkal.

Peti:Anyu megengedte és...nem láttam 5 éves korom óta.-megértettük Petit,nehezen!de megértettük.-Kár,hogy Barbi nem tudott eljönni-elköszöntünk Petitől és hazamentünk.Este elsírtam magam.Azon,hogy Peti elmegy,Barbi meg utál.Ajj,ilyen nehéz 15 évesnek lenni?Mert akkor nem akarok annyi lenni.

                                                                                                     Június20 Szombat

Én nem értem ezt a Barbit!!!Ez hihetetlen.Nyugi már mondom is mi történt(elején kezdem).Gergővel úgy döntöttünk felhívjuk Petit,hogy mi volt a nagymamájával de megcsörrent a mobilom.Robi volt az.

Én:Szia Robi!Gergő hazajött.

Robi:Ennek tényleg örülök de...Barbi szakított velem.

Én:Mi vaaaaaaan?-torkom szakatábból ordítottam.Láttam,hogy Gergő megijed ettől a reakciótól.

Robi:Azt mondta,hogy nem illünk össze.Meg,hogy Kristóf jobban szereti...-közbe szóltam.

Én:Átmegyünk hozzád!-és leraktam-megyünk Robihoz!-mondtam Gergőnek.

Gergő:Mi történt?-kérdezte.

Én:Barbi szakított Robival Kristóf miatt.

Gergő:Ki az a Kristóf?-kérdezte csodálkozva.

Én:A hippi srác.

Gergő:Még mindig nem tudom ki az.

Én:Ajj,inkább gyere.-megfogtam a karját és egészen a Arany utcáig húztam ahol Robi lakik az öccsével.Becsöngettünk.Boti(Robi öccse)nyitott ajtót.

Én:Szia.A bágyádhoz jöttünk.

Boti:A szobájában van.Menjetek csak be.-megköszöntünk a kis 12 éves srácnak a segítséget és bekopogtunk Robi szobájába.Amikor beléptünk...hááát...izé...egy zongorázó Robit láttunk.Ő is szereti a zenét.És az irodalmat.Nem voltak pucér nőcik a falán.De fura.

Robi:Helló.Oh.Geri!-és adtak egy ötöst egymásnak.-Nem kellett volna áttjönni.

Én:Igazad van!Megyünk Barbihoz és jól kiosztjuk!-mondtam dühösen.

Gergő:Nyugi már.Most Robit kell nyugtatni.

Robi:Srácok!Jól vagyok.Semmi gond.-kicsit lenyugodtam.Picit még ott voltunk Robinál de mérges voltam Barbira.Egy hippi srác miatt szakít Robival?Ajj.Este hamar elaludtam,nem is vártam meg Gergőt.Mi van velem?Oh.És még Petit se hívtuk fel.Majd holnap mindenképpen.

                                                                                                      Június19 Péntek

Ö...a mai nap jó is volt és fura is.Kezdem a furával.Éppen anyuval és apuval reggeliztem amikor csöngettek.Api nyitotta ki az ajtót.Egy idős hölgy állt az ajtóban.

Nő:Jónapot kívánok.Elnézést a zavarásért.Ismerik az unokámat.Péternek hívják.Kiskoában beadtam egy intézetbe-és itt elmesélte azt a történetet amit Peti mondott.Bakker!Ő Peti nagymamája!Elmondta apuéknak,hogy rákos volt de megtudták gyógyítani.1 év múlva(miután beadta Peti az intézetbe)elment érte de már nem volt ott.Örökbe fogadták.Juj...ő tényleg...

Én:Maga Peti nagymamája?!-és igen.Tényleg kimondtam.

Nő:Te ismered?

Anya és apa:Te ismered?

Én:Igen.Ő az osztálytársam.

Nő:Jaj.Megtudnád mutatni,hogy hol laknak?-nézett rám Peti nagymamája könyörgően.Mi mást mondhattam volna mint,hogy...

Én:Persze.-és már vettem is a kinti papucsom.Peti mamájával átmentünk az úttesten aztán becsöngettünk a narancssárga házba.Peti nevelő anyukája nyitott ajtót,Kriszti.

Kriszti:Szia Nati!Jónapot...ki is ön?

Nő:Peti nagymamája vagyok.

Peti:Hogy mi?-addigra már Peti is ott termett az ajtóban.

Nő:Petikém.Hogy megnőttél.

Kriszti:Kérlek Nati!Most menj haza.Beszélnünk kell Peti...rokonával.-én csak bólintottam és hazamentem.Kíváncsi vagyok mi történik.Amikor haza értem mégegy meglepi várt.Gergő.A nyakába ugrottam és megkérdeztem.

Én:Hogyhogy itt vagy?Nem mintha baj lenne csak meglepődtem.-mondtam izgatottan.

Gergő:Előbb hazajöttem mert hiányoztál-ennél a résznél apu egy kicsit hümmögött-itt fogok aludni amíg anyuék haza nem jönnek.

Én:Na!Az szupi!!!-és megöleltem.Elmeséltem neki ezt a Petis ügyet.Ő csak tátva maradt szájjal bámult.Meg is értem.Megbeszéltük,hogy holnap felhívjuk Petit.Együtt akartunk aludni de apu nem engedte.Nehogy olyat csináljunk amit nem kéne...khm.De természetesen amikor a szülők elaludtak Gergő átjött a szobámba és hülyeségekről beszélgettünk.Jaj de hiányzott már >3