2.
Gyerekek a tankönyv 211. oldalán az 1-es feladat a, b, c, d részek, és a 2-es 3-as és a 4-es feladatot végig. Találkozunk a következÅ‘ órán. - adta fel a házi feladatot Andrássi tanárúr.
Gyorsan összeszedtem a holmim a padról és a táskámba dobáltam be. Behúztam a cipzárt és Szandrával elmentünk a szekrényekhez a maradék holmikért. Kiderült, hogy a tanár összekeverte a dolgozatokat és valójában 4-est írt matekból így a lelki bánata is megoldódott. Ne értsetek félre , de nem kellemes egész nap mások problémáit hallgatni. Ha nekik így jobb lesz, hogy elmondják valakinek a gondjukat annak csak örülni tudok, de mi a hallgatóság is néha fáradunk. Szerencsére Alexandrának jobb lett a kedve így már tudtunk másról is beszélgetni nem csak az Å‘ gondjairól.
Szóval milyen lovardába is mentél? - kérdezte egy köteg füzetet tuszkolva a táskájába.
Északi Fény lovarda. Innen keletre 80 km.
Keletre? Azt a Farmot mindig látom ha látogatjuk a nagyit. Nagyon szép hely.
Nekem is tetszik. Apropó, anya már biztosan vár. Sietek, Szia! - kaptam a vállamra a táskát.
Szia! Holnap találkozunk! - kiáltott utánam mert én már indultam a lépcsÅ‘höz.
Késésben voltunk úgyhogy odarohantam anya autójához bevágtam magam az anyósülésre és uzsgyi.
~~~
A cuccomat leraktam a szekrényembe(ahova tegnap tettem), és az istállóba mentem. Ahol Johanna épp Axelel beszélgetett. Amikor beléptem rögtön észrevett.
Szia...Annabelle? -bizonytalanodott el a nevem kapcsán.
Szia. Anabeth vagyok. - mosolyogtam rá.
Bocsánat csak annyi nevet kell megjegyeznem a tiéd meg még külömleges is. És…
Nem baj. - szakítottam félbe - Én bármire hallgatok, ne aggódj.
Rendben. Gyere odaadom Androméda felszereléséért. A nyergesben van.
Tényleg volt ott egy teljes doboz ami csakis a kanca ápolására szolgált. Találtam egy vezetÅ‘szárat a ló nevével azt is kihoztam. Johanna egy Star nevű ló holmijával tette ugyan ezt.
Annyi elméleti könyvet olvastam mielÅ‘tt a héten megjelentem a Lovardában, hogy biztosnak éreztem azt amit csinálok, de nem volt kellemes, hogy Axel minden mozdulatom úgy figyelte, mintha csak arra várna , hogy valami hibát ejtsek és kioktasson.
Rácsatoltam a szárat Androméda kötÅ‘fékére és a boxból is sikereült valahogy kitessékelni. Bezártam az állás ajtaját, és egy gyorsoldó csomóval kikötöttem az egyik oszlophoz. Nem lógott annyira a szár, hogy beleléphessen és kárt tegyen magában, de nem is volt annyira szoros, hogy ne tudjon mozogni kicsit sem. a kötés nem csúszkált az oszlopon és ha minden igaz fészhelyzet esetén is egyetlen mozdulattal ki tudtam volna oldani. Pont úgy kötöttem ki ahogy a nagykönyvben meg van írva. Ez már fél siker. Már csak letisztítanom kellett. A a rövidszÅ‘r átkefélése egyszerű volt. Olyan mintha egy kutyát kefélnéd meg csak itt erÅ‘sebben kell, hogy kijöjjön a homok a szÅ‘r alól. A lovak többsége szeret hemperegni, de ettÅ‘l elég homokosak lesznek. A sörényére megtaláltam e hosszúszÅ‘r kefét. A sörénye, üstöke és farka kifésülése már nem annyira tetszett Andromédának, de nem nagyon ellenkezett. Már csak a patatisztítás volt hátra. Azt olvastam, hogy a lovak ha fel is adják a lábukat néha játszanak az emberrel és megpróbálják kirántani a kezébÅ‘l. Ezzel ellenÅ‘rzik, hogy dominánsan viselkedsz-e velük szemben. Ezért nem szabad hagyni, hogy elvegyék a lábukat a kezedbÅ‘l amíg te le nem engeded a kezedbÅ‘l a földre.
ElÅ‘vettem egy azúrkék patakaparót, és a szarugesztenyéjét megérintettem és Å‘ engedelmesen felatta a lábát. A bal kezemmel alátámasztottam a pata fölött a jobb kezemmel pedig nekiláttam volna kitisztítani a patáját,de rántott egyet rajta és alig tudtam utána nyúlni és visszahúzni, de végül hagyta magát. Mind a 4 patáját sikerült kitisztítani.
Hát ez nagy küzdelem volt. - kezdett nevetni rajtam Axel aki végig ott állt.
Egy sokatmondó pillantással ajándékoztam meg és el is hallgatott.
Menj a körkarámhoz. Lilian már biztos végzett. Ott vár az oktató. Andromédát is vidd. -szólt végül.
Megrántottam a csomó megfelelÅ‘ végét és az kioldódott.
A körkarámból egy répa vörös hajú lány sétált ki egy sárga ménnel. Minden bizonnyal Å‘ volt Lilian.
Sok sikert. - mondta halkan amikor elment mellettünk.
Menj be a lóval és vedd le róla a szárat. - szólt hozzám az oktató.
Így tettem és elkezdtünk dolgozni. Az oktatóm egy idÅ‘sebb nÅ‘ volt adott egy lovaglópálcát és egy ostort. Androméda rendszertelenül ügetett össze-vissza.
Tereld ki a járásra! A pálca legyen a jobb kezedben és emeld fel a karod a vállad magasságába. Az ostort a bal kezedbe rakd. Ereszd, le hagy érje a földet. Suhints a homokba amikor a ló mellet és mond: Helyedre! - utasított.
Próbáltam úgy eljárni ahogy kérte és csodák csodájára Androméda már a járáson ment nem máshol. Csakhogy beugrott vágtába.
Érd el , hogy lépésben menjen. - közölte úgy mintha ez a világ legegyszerűbb dolga volna.
Tessék? De mégis hogy?
Csak próbáld meg. Használd azt ami a kezedben van gondolkozz. - mondta.
Leeresztettem a földre az ostort mert nem akartam, hogy véletlenül felgyorsuljon a ló.
Ha elé tartanám a pálcát talán lelassulna. De az magában nem elég beszélnem is kell hozzá. De mit? - gondoltam magamban.
Az ostort a földre eresztve a pálcát pedig úgy tartottam, hogyha nem a karám közepén álltam volna a hanem a lóhoz közel elÅ‘tte lett volna.
Sssssss….Lassíts. - mondam valami csitídgatás szerűt.
A kanca ügetésbe kezdett vágta helyett, de úgy éreztem ez nem a “szakértelmemnek” köszönhetÅ‘. Tartottam ezt a páca, ostor állást mert eddig bevált.
Lépés...Androméda, lépés… - próbálkoztam.
Nem hittem a szememnek. A ló nyugodtan sétálgatott a karám szélén körbe körbe. Hirtelen tapsolást hallottam. Johanna és az edzÅ‘ tapsolta meg a sikerem.
Szépvolt. Most a ló tempójának felgyorsítása következik. - mondta az oktató.
~~~
Délután öt óráig gyakoroltunk a körkarámban, és mint késÅ‘bb kiderült Dina nevű tanárommal. Végül Johannával vittük le Andromédát a legelÅ‘re.
Nagyon ritka az ilyen teljesítmény elsÅ‘ alkalommal. Gratulálok. - mosolygott.
Köszönöm. Nem hittem volna, hogy valaha is képes leszek ilyesmire. - ismertem el.
Hát most már képes vagy rá.
Leoldottam a kötÅ‘féket Andromédáról, Å‘ pedig boldogan vágtatott a többi lóhoz.
Na gyere. Van még itt feladat. Trágyázás, nyereg kihordás, étel anyag kimérés. Nem lazsálunk. - sorolta a tehendÅ‘ket.
El indultunk az istálló felé.
Uhh, ez nagyon tetszik, folytasd :)
Köszönöm. :)
Jó lett.
Köszönöm. í ½í¸Š <