7. rész Ikrek
Ez egy förtelmes nap volt. Laura ma hiányzott a suliból, én is köhögtem.
-Zoé! Hol van a suli könyvtára? Kikölcsönöznék egy könyvet-montam.
-Közvetlenül alattunk-válaszolt-Mot fogsz olvasni?
-Az operaház fantomját.
-Azt még nem olvastam-mondta-de majd mondd meg miről szól, mert lehet, hogy én is megnézem.
-Jó.-köhögtem, és lementem a könyvtárba.
A könyvtár nem az iskola leglátogatottabb pontja, ezt legfőképp azért mondom, mert az egyik sor tele van pókhálókkal, a föld is csupa por. A falat már régen festhették, mert már elég koszos volt.
-Jó napot!-köszöntem.
-Szervusz! Mit szeretnél olvasni?-kérdezte kedvesen a könyvtáros néni.
-Az operaház fantomját.-válaszoltam.
-Abban a sorban lesz-mondta-kártyád nem hiszem, hogy lenne, az iskolában szinte senkinek nincsen kártyája.
-Akkor kitöltök magamnak egyet-mondtam.
-Jó. Itt, ezt kell kitölteni-mondta, és látszott rajta, hogy nagyon örül, hogy szeretnék itt többet időzni.
Miután elmentem a könyvtárból, odajött Ádám hozzám.
-Mi újság?-kérdezte.
-Semmi. Veled?
-Semmi. Én sem tudok mit mondani, csak azt, hogy már megszerveztem a randit.
-Mit kell azon szervezni? Elmegyünk sétálni, esetleg iszunk valamit.
-Szerinted. Ez jobb lesz.
Hú. A gondolat, hogy jobb lesz egy sétánál, feldobott, és még jó, hogy ezt megmondta az előtt, hogy... De csak szép sorjában.
Haza is mentem, a spanyolra készültem, mert ma is megbeszéltem Ádámmal. Már kint voltam a parkban negyed órája, de még mindig nem jött, ezért elmentem hozzájuk. Bár ne tettem volna. Rosszabb volt, mint amitt hittem volna.
-Szia Ádám!-köszöntem, de meglátam Zoét, és Ádámot, amint ölelkeznek.-Szia...sztok.-azzal kifutottam a házból, és futottak utánam.
-Megmagyarázzuk!-mondta Zoé.
-Kíváncsian hallgatom.-mondtam.
-Mi ikrek vagyunk.-mondta Ádám.
-És mikor akartad elmondani??? Mondjuk akkor, amikor már 10 éve járunk? Vagy a lagzinkon? Vagy a 20. házassági évfordunónkon? Vagy soha?-kérdeztem tőle-Nem, nem kérek több magyarázatot, hogy Zoénak akkor mi a neve.
-Viktória-mondta bűnbánóan.
-Gratulálok Viktória, szép teljesítmény. A fiúk tudom, hogy hülyék, de arra nem számítottam, hogy te is az vagy. És a randira nem biztos, hogy megjelenek.-mondtam.
-Várj!-mondta Ádám, de már nem voltam ott.
Én már nem is tudom mit higgyek. Leht, hogy Laura pedig az uncsitesójuk, vagy még más titok, nem hiszem, hogy ott leszek a randin, lehet, hogy holnap mégcsak hozzá se szólok.
