xml version = "1.0"encoding = "UTF-8" ?>
A pizsama buli csodásan sikerült, a felkelés már nem annyira. Arra ébredtünk, hogy Laura hív minket skype-on. Mert megbeszéltük, hogy mindent együtt csinálunk: a felkelést, az elalvást, szóval mindent.
-Jó reggelt álomszuszékok!-köszönt.
-Jó reggelt. De ha már ilyen sokáig aludtunk, nem érdemünk meg egy kis pihenést?-kérdezte Viki.
-De neki még zene gyakorlati órája lesz, és köszönni szeretett volna-mondtam.
-Így igaz-helyeselt Laura.
-Amúgy, vannak már barátaid?-kérdeztem.
-Igen. 5 lány, 3 fiú-válaszolt Laura.
-Mi a nevük?-kérdezte Viki.
-A lányok Violetta, Cintia, Natália, Kiara és Aliz. A fiúk Szabolcs, Simon és Máté-mondta.
-Az jó. Máris több, mint itt-mondtam.
-Igen. Viszont nem kedvesebbek nálatok. Esetleg Violetta olyan kedves mint ti, de még ő sem léphet a helyetekbe-mondta.
-Csak azért!-mondta Viki
-Tudnál a barátaidról csatolni egy képet?-kérdeztem.
-Itt vannak-küldte át a képet. Azokat, akik nem a barátai, azokat az orruknál megpontozta. Vagyis, Dominika, Zsanett, Angéla, Fruzsina, Zénó, Ákos, és Márk orrán fekete pötty éktelenkedett.
-Hát, sok olyan van, akit nem kedvelsz-állapítottam meg.
-Mert ők beképeltek-mondta.-Meg amúgy is. Nálatok jobb barátokan nem is találhatnék. Legjobb Barátok Örökre?
-Legjobb Barátok Örökre-mondtuk egyszerre Vikivel. És mi hárman úgy is gondoltuk.