3. rész Egyik probléma követi a másikat
Azért az a bizonyos fa volt a kedvencem, mert hatalmas volt, és a legtöbb ág a földet érte, ezért a levelek és az ágak eltakartak. Ettől valahogy olyan érzésem volt, mintha egy palota tróntermébe lennék. Tudtam, hogy az a hely csak enyém, és nem is akartam megosztani mással! Egy árva gyereknek különben is jó, ha van egy kis "bunkere", különben a gyerektengerben elveszne. Tehát odaértem a kedvenc fámhoz, ahová mindig a gitáromat, Lucy-t rejtem el. De amint közeledtem, annál jobban aggódtam, mivel úgy hallottam, mintha az én gitáromat szólaltatta volna meg valaki. Azt hitem, rosszul leszek!
Olyan gyorsan szaladtam a gitáromhoz, ahogyan még soha, mégis óráknak tűnt az odavezető út! Mikor végre odaértem, azt hittem, helyben kapok szívrohamot! A titkos búvóhelyemen volt az új srác, akinek még a nevét nem tudom, és az én gitáromon játszik! Nem gondolkodtam, csak hírtelen odaszóltam, és megkérdeztem:
-Te meg mit művelsz a gitáromal? - vetettem oda neki
-Ez a Te gitárod?
-Igen, az enyém!
-Ez a gitár ugyan olyan, mint amilyen az egykori... - nem hagytam, hogy befejezze, inkább megelőztem, és a szemére hánytam
-Mint az egykori Dave Holt-é, tudom! Az övé volt!
-És hogy került hozzád?
-Úgy, hogy Dave Holt volt a apám! - erre kínos csend kerekedett, és az új srác csak nézett, miközben a légy simán berepülhetett volna a szájába
-Tehát akkor Te vagy Olivia Holt, Dave Holt és Christen Holt lánya?
-Teljes életnagyságban!
-Wow! Ne haragudj, de ezt azért nem gondoltam volna!
-Sok mindent nem gondolnak rólam! - vetettem oda neki - De nem is akarom, hogy gondolják, úgyhogy szeretném, ha ez titokban maradna!
-Rendben, ez természetes! - a szeméből látszott az, amitől egész életemben tartottam = a sajnálat - Egyébként a nevem Drake!
-Örültem! - mondtam unottan
-De mondd csak, ha az édesapád énekes volt, akkor neked is jó hangod van, nem?
-Azt mondják! - néztem rá úgy, mintha nem tudnám, hogy mire akar kilyukadni
-Bizonyítsd be!
-Ki vagy te nekem, hogy bizonyítanom kéne neked?!
-Jobban tennéd! Mert tudod, egész könnyen kiderülhet rólad az igazság!
-Add a gitáromat! - néztem rá szúrós szemekkel
-Erre vártam! - mosolygott rám, majd átnyújtotta a gitárt
Megszólaltattam a gitárt, majd elénekeltem a kedvenc számomat. Amikor a számnak vége lett, visszadugtam a gitáromat, és már szaladtam is vissza a gyermekotthonba, Drake-t a hátamnál hagyva. Sajnos azt nem vettem észre, hogy követ. Visszamásztam a szobámba, és a legnagyobb félelmem vált valóra. Ott várt egy nevelő a szobámba.
