25. rész Kőszív
10 perc múlva arra járt egy takarító, és kiengedett. Lassan letelt a suli, és már szaladtam is, hogy beszerezzek valami normális cuccot, amiben elbúcsúzhatok Ryan-től. Egyre csak múltak a percek, vettem egy szoknyát, és siettem a kávézóba. Ő már ott várt egy pubban, és rendelt nekem valamit. Leültem mellé, mire megszorongatta a kezem. A szemembe nézett, és mintha gondolataimban akart volna olvasni, fürkészte tekintetem. Egy rövid ideig csak testbeszédből éltünk. Kezemet elengedte, és combomat simogatta. Én erre ráhajtottam fejem széles vállára, és élveztem a közelségét.
-Szóval akkor miért is hívtál ide? - szakította meg a csöndet, és rám mosolygott
-Ó, hát.... - gondolkodtam el, hogy hogy is közöljem vele - Emlékszel, hogy mikor voltunk itt utoljára?
Egy kicsit elgondolkodott, majd hirtelen felkapta a fejét. Furcsán nézett rám, szemöldökét összeráncolta, lábait megfeszítette, és egy kicsit távolabb csusszant tőlem.
-Ez miért fontos most? - kérdezte
-Ez nem jó válasz! - néztem rá kacéran, mire ő kicsit megvonaglott
-Amikor elakartalak vinni Texasba! - nézett rám kérdően
Kissé elhűltem a válaszától. Én ilyenre egyáltalán nem emlékszem! "Lehet, hogy több lánnyal is randizott abban az időben, nem csak velem?" - gondolkodtam. Tekintetem elkomolyodott, és most már mérgesen néztem rá.
-Engem te soha nem akartál magaddal vinni Texasba!
-What? - nézett rám furcsán
-Utoljára akkor voltunk itt MI, amikor közölted velem, hogy elköltözöl!
Ryan felpattant, és kifutott a kávézóból. Én tovább ücsörögtem a széken. Végre megjött az, amit még ő rendelt nekem, egy guava turmix. Elszürcsöltem szomorkásan, majd az üres pohárba néhány könnyt csepegtettem.
Lassan kikószálódtam az épületből, és felhívtam Drake-ket. A pláza parkolójánál kellett találkoznunk a családdal. ahol egy lakókocsiban vártak, és elmentünk valamerre. Elmentem a suli előtt, ahová 3 évig jártam. Az azért fájt, hogy nem mondhattam el Ryannek, hogy elköltözünk. Nagyot sóhajtottam, és megírtam neki SMS-ben. Választ még azóta sem kaptam. Drake ott várt a parkoló kapujánál, hirtelen magához húzott, és megcsókolt.
-Kell egy izgalmas élmény az utolsó napról! - mosolygott rám
-Aham... És mi lenne, ha nem csak ma lepnél meg ilyenekkel? - vigyorogtam rá
