Amit a bulldogokról és az állatokról tudni kell

http://www.megnezem.hu/index.php?page=/www/reg.php

 

A szerelem egy összetett érzés, a szellem, lélek, és a test vonzalma, amely a küllemtől, a lelki kapcsolaton át, a nemi vágyakozásig - mindent magába foglal, és ilyen összetett formában csak az emberre jellemző. Ha elfogadjuk, hogy a szerelem ábrándozás a szép kedvesről, sóvárgás, dalra fakadás, lobogás, őrület, akkor csak egyetlen szerelmes „állat” létezik: az ember. 

De nem csak ez az egy elvont, és lírai definíciója van a szerelemnek. A biológusok, kémikusok a szerelemet egyszerűbben határozzák meg, és az agyban lejátszódó kémiai folyamatokhoz, a kielégüléshez, a fajfenntartáshoz kapcsolják. Ha ezt a megközelítést fogadjuk el, akkor bátran kijelenthetjük, hogy létezik állatszerelem is. Ki ne látott volna már, az útszéli fák árnyékában, az állatszerelem mennyországillatát épp felfedezni igyekvő kutyapárt, ahogy körözve, ugrándozva, buta arckifejezéssel és csillogó szemekkel kergetik egymást a szerelem bódulatába.

A vágy nem ismeri a lehetetlent, csak a tehetetlent.












Nemcsak a képen látható kutyákat teszi vakká a szerelem, a vadállatokat is. A párzási időszakban a vadak alig esznek, csak keveset alszanak, hiszen másra se tudnak gondolni, mint a szexre. Ilyenkor tilos rájuk vadászni, mert óvatosságukat feledve teljesen védtelenek, és az igazi vadász számára nem is élvezet a kilövésük. A járművel közlekedőknek is számítaniuk kell arra, hogy az utakon találkoznak társat kereső állatokkal, amelyek néha még az autókürtöt sem hallják meg, annyira máshol jár az eszük. Ahogy egy vadőr megfogalmazta: „a párzási időszakban az állatoknak csőlátásuk van, olyanok, mint egy kamasz srác egy csomag óvszerrel a zsebében az Exit rockfesztiválon ”.

A szerelem egy összetett érzés, a szellem, lélek, és a test vonzalma, amely a küllemtől, a lelki kapcsolaton át, a nemi vágyakozásig - mindent magába foglal, és ilyen összetett formában csak az emberre jellemző. Ha elfogadjuk, hogy a szerelem ábrándozás a szép kedvesről, sóvárgás, dalra fakadás, lobogás, őrület, akkor csak egyetlen szerelmes „állat” létezik: az ember. 

De nem csak ez az egy elvont, és lírai definíciója van a szerelemnek. A biológusok, kémikusok a szerelemet egyszerűbben határozzák meg, és az agyban lejátszódó kémiai folyamatokhoz, a kielégüléshez, a fajfenntartáshoz kapcsolják. Ha ezt a megközelítést fogadjuk el, akkor bátran kijelenthetjük, hogy létezik állatszerelem is. Ki ne látott volna már, az útszéli fák árnyékában, az állatszerelem mennyországillatát épp felfedezni igyekvő kutyapárt, ahogy körözve, ugrándozva, buta arckifejezéssel és csillogó szemekkel kergetik egymást a szerelem bódulatába.

A vágy nem ismeri a lehetetlent, csak a tehetetlent.












Nemcsak a képen látható kutyákat teszi vakká a szerelem, a vadállatokat is. A párzási időszakban a vadak alig esznek, csak keveset alszanak, hiszen másra se tudnak gondolni, mint a szexre. Ilyenkor tilos rájuk vadászni, mert óvatosságukat feledve teljesen védtelenek, és az igazi vadász számára nem is élvezet a kilövésük. A járművel közlekedőknek is számítaniuk kell arra, hogy az utakon találkoznak társat kereső állatokkal, amelyek néha még az autókürtöt sem hallják meg, annyira máshol jár az eszük. Ahogy egy vadőr megfogalmazta: „a párzási időszakban az állatoknak csőlátásuk van, olyanok, mint egy kamasz srác egy csomag óvszerrel a zsebében az Exit rockfesztiválon ”.

 

Párkeresés

Eltekintve a legegyszerűbb élőlényektől, az állatfajok kétféle egyedből, hímekből és nőstényekből állnak. A magasabb rendű állatoknál a szaporodáshoz, és ezzel értelemszerűen a fajfenntartáshoz, a hím és a nőstény párosodására van szükség. Hogy a párzás vonzó legyen az élővilág számára, arról a biológia és a kémia gondoskodott. A szervezet erőteljes hormonhatások és vegyi reakciók következtében áthangolódik, és egy minden mástól fontosabb érzés keríti birtokába az állatot: a szexuális vágy. A szexuális kapcsolathoz az állatnak párt kell találnia. Ez azt jelenti, hogy össze kell találkoznia egy ugyanolyan fajú, de ellenkező nemű állattal. A fajtársi és nemi felismerés veleszületett ösztöne az állatoknak, amit a forma, hang, szag által kapott információk alapján oldanak meg. A nemi viselkedésnek számos eszköze van, amellyel a nemi partnerek nagy távolságból is egymásra találnak.

A szentjánosbogár fényjelekkel hirdeti magát.













Számos faj feltűnő jelekkel, hangokkal, szagokkal hívja fel magára a lehetséges nemi partner figyelmét. A szerelmi hirdetések között találhatók fényreklámok (szentjánosbogár), zeneszámok (tücskök, békák), de akadnak szagos hirdetések is (bakkecske), vagy a misztikus feromonokkal csábító lepkék. 

Udvarlás

A szaporodási folyamat bevezető része az udvarlás. Az udvarlás, pózolás célja a partner motivációját addig fokozni, míg az hajlandó lesz a párosodásra. A „szerelmi előjáték” aktív résztvevői többnyire a hímek. Az udvarlás idején az állatok viselkedése megváltozik, a hímek vetélkedésbe kezdenek a nőstények kegyeiért, és a győztesek párosodhatnak a kiszemelt nősténnyel.

Az udvarláshoz illik kiöltözködni - Pávakakas.

















A nőstények is a vetélkedők közelében vannak, és sok faj esetében aktív résztvevők a szexuális partner kiválasztásában. A nőstények a derekasan udvarlóról azt feltételezik, hogy biztosan jó utódokat nemez.

Párválasztás

A párválasztás számos kritérium alapján történhet. Ez állatfajonként rendkívül változó. Döntő lehet a testméret, erő, fegyverek, díszes ruhák, illatok, küllem, rituális táncok, stratégiák, énekelt dalok, fészeképítés, sőt, gyakran a szülőkhöz való hasonlóság is. 

Egymásra találás - Hattyúk














A párválasztás végső soron azt szolgálja, hogy a legalkalmasabb hím és nőstény találjon egymásra. A két kiváló tulajdonsággal rendelkező szülő utódja is örökli majd a sikeres génkombinációt, és jó esélyekkel vehet részt a fajfenntartás és az evolúció harcmezején.

Párosodási ceremóniák

Az állatvilágban a párzási technikák rendkívül változatosak. A párzás módját, helyét, idejét, a párzási viselkedésformákat döntően befolyásolja, hogy az állatfaj külső- vagy belső megtermékenyülésű. Evolúciós szempontból a belső megtermékenyítés tekinthető fejlettebb módnak, amikor a hím a hímvesszője vagy a hímtüskéje segítségével juttatja a nősténybe az ejakulátumát. 

Kukkantsunk be néhány háziállat és vadállat „hálószobatitkába”. 
A háziállatok aktusa a következő elemekből áll: 
· a hímtag merevedése vezeti be a párzást
· a felugrás az erekcióval együtt jelentkezik, és fokozza azt
· a nőstényre ereszkedés és átölelés
· keresés folyamata során a hímvessző a pérarést kutatja
· bevezetés folyamata 
· párzási mozgások
· ejakuláció vagy lemagzás
· utólökések 

A nőivarú állatoknak csak meghatározott időszakban van nemi vágyuk, és csak ebben az időszakban mutatnak készséget a párosodásra. Ezt az időszakot ivarzásnak nevezik. Az ivarzás elnevezése állatfajonként változik: a kanca sárlik, a tehén folyat, a koca búg, vagy görög, a juh üzekedik vagy berreg, a szuka tüzel. 

Oh, ó egy kis csók…











A kutyák hímvesszőjének erőteljes merevedését egy csont segíti, és az aktus után a sperma kicsöpögését a szuka hüvelyének görcse akadályozza meg, rabul ejtve a kan péniszét. Népiesen szólva a kutyák párzás után összeragadnak. 
A kandúrok bájdorongja tüskés, és párzáskor fájdalmat okoz a nősténynek. Ez a fájdalom váltja ki a nőstény macskákban a peteérést, és ezért hangos macskanyávogástól februárban az éjszaka. 
A kérődzők pénisze fibroelasztikus, akciózásra állandóan alkalmas. Amint a bika felugrik, a pénisz tettre készen, lándzsaként mered előre. Hasonló a kosok és a kecskék hímvesszője is. A bakkecskék tettrekészségüket reklámozzák is. Saját vizeletükkel illatosítják magukat, és a hasuk aljára, valamint a szakállukba ejakuálnak, ami a nőstények számára minden kétséget kizáróan bizonyítja férfiasságukat. Az emberek számára nem éppen vonzó a büdös bakkecske szag. 

 

 

 

 

Csillag születik

Kincsem, a verhetetlen csodakanca 1874-ben Tápiószentmártonon, Gróf Blaskovich Ernő birtokán született. Angol telivér volt, mely ma is a világ legelterjedtebb kultúrfajtája. A fajta a XIX. században, a "legnagyobb magyarnak", Gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetően került Magyarországra, aki ezzel megteremtette hazánkban a lovassportot.

A telivér ugyanis atlétikus alkatú, izmos testfelépítésű, mozgása lapos, tért nyerő, különösen vágtában haladós, mely a világ leggyorsabb lovává tette. Kétségtelen, hogy lóversenyzésre született.

 

 

 

A legyőzhetetlen

Annak ellenére, hogy a Blaskovich családban mindenki lovakat tenyésztett és hajtott, Kincsem tehetségét mégsem ismerték fel, így egyéves korában gazdája el akarta adni, de senki nem vette meg. Ennek köszönheti csodás karrierjét. Kétévesen már versenyzett és győzött, innentől kezdve 4 éven át - 1876 és 1879 között - 54 versenyen vett részt és mindig legyőzhetetlennek bizonyult. Ez a teljesítmény azóta is példátlan a lóversenyzés történetében. Mindez nem csak akkori tulajdonosának, hanem az egész magyar állattenyésztésnek szerzett hírnevet, megbecsülést szerte a világon.

 

 

 

Money, money, money

Kincsem versenykarrierje során beutazta egész Európát. Sokszor levegőtlen vagonokban zötykölődött órákon keresztül és mégis mindig ő volt a legjobb. Gazdája - barátai unszolására - elvitte Goodwoodba is, ahova már 36 győzelem után érkezett. Az angol bukmékerek mégis lebecsülték Kincsem gyorsaságát, így Blaskovich jelentős mennyiségű pénzt nyert az ottani 3 futamon. Hatéves volt, amikor a lábai már nem bírták az iramot, ezért a ménesbe került, és kitűnő lovakat adott az utókornak. 1879-ben vonult vissza, majd 8 évvel később, 13 évesen hajtotta örök nyugovóra a fejét

A kis tarka csődör április 22-én, csütörtökön született meg. Testtömege 2,2 kiló, magassága 35,56 cm. Mindezek ellenére Einstein a törpeség semmilyen jelét nem mutatja. Judy Smith, a New Hampshire, Barnstead-i miniatűr lovasfarm lótenyésztője eleinte azt hitte, hogy a csikó halott.

Smith a következőket nyilatkozta a Sky News-nak: „Már több mint 20 éve tenyésztek miniatűr lovakat, de soha életemben nem láttam még hozzá foghatót. Először meg sem mozdult. Aztán megdörzsölgettük egy törölközővel, és egyszerre csak kapálózni kezdett. Annyira aprócska volt!"

 

Einstein, a gyerekek kedvence

 

 

Einstein, a kiscsikó a törpeség semmilyen jelét nem mutatja, az előző rekord képviselőjével ellentétben. Az eddigi világrekordot egy 3.3 kilós lovacska, Thumbelina tartotta.

 

Thumbelina, az előző rekorder

 

A legtöbb miniatűr ló a törpeség bizonyos jeleit viseli. Testük enyhén torz, az arányok nem egészen normálisak és egészségesek. Ez a példány azonban ugyanolyan, mint bármelyik másik ló - méreteihez képest  normális hosszúságú lábai vannak, teste nem aránytalan.

 

Az albinizmust a mindkét szülőtől örökölt recesszív gének okozzák, ezek határozzák meg a színváltozatot. Szinte bármilyen állatfajnál lehetnek albínó egyedek, még a gerinctelenek között is, mint a rákok vagy a nagy medúzák. Lássunk hét különleges állatot, melyek élénk érdeklődést váltanak ki az emberekből! Albínó páva  

A hím páva legyezőszerűen kiterített dísztollaival nem csak a párzásra invitált tojókat kápráztatja el, hanem minden élőlényt a környezetében. De ki gondolta volna, hogy az NBC TV-társaság színpompás kabalaállata ilyen jól mutat színek nélkül, hófehérben is? Az albinó páva nem mindennapi látvány!

 

Mindenkit lenyűgöz

 

Albínó aligátor

Már csak körülbelül fél tucat fehér aligátor él a világan, és nem mindegyikük szigorú értelemben vett albínó. Bonya Blan (Fehér Köd) egy 22 éves lencisztikus (nem teljesen pigmenthiányos) aligátor, mely Gatorland-ban, Floridában él. A lencisztikus állatok nagyon kevés pigmenttel rendelkeznek, Bonya Blam-nak például jeges kék szemei vannak.

White Diamond (Fehér Gyémánt) Louisianában született, de ezekben a napokban a németországi szafari parkban kápráztatja el a közönséget. A 15 éves albinisztikus mississippi aligátor Európa egyetlen albínó példánya.

 

Kevés albínó aligátorról tudunk

 

Albínó kígyók

A kígyók között is megjelenhetnek az albinizmus különböző változatai. Bőrük színe a hófehértől a halvány szürkésig terjedhet. Lopakodó vadász lévén, az albínó kígyó helyzete nagyon hátrányos természetes élőhelyén, ezért e példányok ritkán hosszú életűek.

 

Albínó kígyó

 

Albínó zebra

Úgy tűnik, a zebrák esetében az albinizmus úgy jelenik meg, hogy látszik, milyen lenne az állat fekete-fehér csíkos mintázata, csak éppen nagyon halványan látható. A legtöbb albínó zebra lágyabb bundát visel, mely valószínűleg sokkal hatékonyabb álcázás lehet a száraz szavannában. A teljesen fehér zebrát messziről gyakorlatilag nem lehet megkülönböztetni egy fehér lótól.

 

Messziről fehér lóra hasonlít

 

Albínó gorilla

Az egyetlen, fogságban felnevelt albínó gorilla, Hópehely, csaknem 40 évig állt a látogatók rendelkezésére, mielőtt 2003-ban meghalt bőrrákban. A gorillák többnyire csak 25 évig élnek a vadonban, így Hópehely messze túlszárnyalta az átlagot. Felnőtt élete során Hópehely 22 utódot nemzett, de közülük csak egy örökölte apja albinizmusát. Hópehely a barcelonai állatkertben élt.

Hópehely 40 évet élt

Albínó delfinek

Albínó delfineket először 1962-ben észleltek, és 1994 óta hármat láttak ficánkolni a Mexikói-öböl környékén. A legutóbbi albínó delfin Pinky, a palackorrú delfin a Flipper fajtából, mely a louisianai Calcasien-tóban él. Pinky pigmenthiányos bőrén átlátszó vérereinek köszönheti szokatlan árnyalatát.  Ez a delfin igazi helyi turisztikai attrakció.

 

Albínó delfin

 

Albínó bálna

Az albínó bálnák ritkák, de ami ennyire nagy és ennyire fehér, az magára vonja a figyelmet. Vegyük például az ausztráliai partvidéken úszkáló Migaloo-t. A beluga bálnák is fehér színükről ismertek. Ha fehér bálnákról esik szó (vagy albínókról általában), feltétlenül meg kell említenünk a legendás Moby Dicket, mely egy istencsapása volt Ahab kapitány életében, Herman Melville regényében. Film is készült belőle Gregory Peck főszereplésével, 1956-ban. Bár Moby Dick csak fikció volt, Melville valószínűleg egy valódi albínó bálnára alapozta történetét. Ezt a bálnát Mocha Dicknek nevezték. Sok bálnavadász hajót pusztított el a Chile közelében lévő Mocha szigetek körül az 1800-as évek elején. Mocha Dick a becslések szerint 21 méter hosszú volt, amikor végül megölték. A bőr pigmentációjának hiánya hátrány számukra, mivel álcázás nélkül sokkal szembetűnőbbek a ragadozók számára, és könnyen prédául eshetnek.

 

Beluga bálna

 

 

 

És még képek albínó állatokról:

 

                                Albínó axolotl-ok

 

                                                             Albínó teknős

 

                                           Albínó oroszlán

                         Albínó csimpánz

                              Albínó mókus

                                     Albínó bagyoly

           Albínő csincsilla

                     Albínó jávorszarvas

 

 

 

Gyakran észrevesszük, hogy amikor szomorúak, nyugtalanok vagyunk, kutyánk vagy macskánk megérzi hangulatunkat, és odajön hozzánk, hogy megvigasztaljon. De vajon honnan tudják, hogy szükségünk van a vigasztalásra? Ez lenne a legendás hatodik érzék? A kutyák és a macskák elképesztő módon rá tudnak hangolódni gazdájuk érzelmi állapotára. Hogyha a gazdájuk ül, és szomorúnak, vagy fáradtnak látszik, a kutya a gazdi ölébe teszi a fejét, mintha vigasztalni szeretné. A macska odadörgölőzik gazdája lábához, hízeleg. Ez vajon telepátia vagy egy megérzés részükről, hogy a gazda jobban érezne magát?

Megtalálni a