Zene&Szerelem

  -Ismeritek egymást? - nézett rám anyám kikerekedett szemekkel

-Igen anya, osztálytársak vagyunk! - néztem rá egy bizonyos "húzz már el"! tekintettel

-Na jó, akkor én most magatorka hagylak titeket! - mosolgott ránk az anyám, majd bement a házba, én meg az ajtó elé álltam.

   Furcsán néztem Loganra, majd leültem a hintaágyunkra, ő pedig, mint egy pincsikutya, követett. Még néztem egy darabig, és közben azon gondolkodtam, hogy mit keres itt. Kis idő múltán megtörtem a kínos csöndet:

-Mondd csak, Logan, mit keresel még itt? - néztem rá

-Hát, csak nem szeretném, ha haragban lennénk. - nézett rám kínosan

-Nem vagyok az a haragtartó típus.

-Akkor jó, már megnyugodtam!

-De miért nem mondtad, hogy van egy tesód? 

-Tudod, nem tudom, észre vetted e, de... - és itt elhallgatott

-De?? Folytasd! 

-De a testvérem nem éppen a szívem csücske!

-Ok, mindegy, most mennem kell, pá! - búcsúztam el tőle, és bementem

   Felmentem a szobámba, és megnéztem egy jó kis akciófilmet. A film után lementem, ettem egy kis fagyit (pedig ezt álltalában csak szerelmi bánatba szoktam csinálni, most még én sem tudom, hogy miért csinálok ilyen dolgokat). Ezek után rengeteget gondoltam Loganre, és azt hiszem, hogy tetszik! :) ezután lefeküdtem.  Reggel felkeltem, elkészültem, és készen álltam a sulira (bár nem nagy kedvem volt hozzá). Még mindíg egész reggel Loganen járt az agyam. Kimentem, és egy ismerős arcot láttam:

  -Undoritó vagy! - mondtan mérgesen

-Na gyere, indítom az órát!

   Ismét letelt 3 perc, és szívből reméltem, hogy most már vége a rémálomnak, de kiderült, hogy ez csak hab volt a tortán, és az igazi rémálom csak most fog kezdődni. Hamar ellöktem őt, és ránéztem egy "akkor most mi lesz?" pillantással, de csak azt láttam, hogy önteltten mosolyog. Gondolkodtam, hogy most mi legyen, de úgy éreztem, hogy most már tényleg megkergülni, és nagyra nyitottam a számat:

-Na ide figyelj, Logan! - szóltam hozzá úgy, ahogy most visszagondolva elég nevetségesül hangzik - Hová tűnt Son? Megtettem, amit kértél, most viszont tedd meg azt, amit én kérek, és áruld el, hogy hol van!

-Fogalmam sincs!

-Mi? - kérdeztem vissza idegesen - Hogyhogy nem tudod?

-Úgy, ahogy hallottad! Kimentem, hogy kinyissam az ajtót, és mire megfordultam, a gyerek már nem volt ott. 

-Te mekkora szemét vagy! - szörnyen ideges voltam - Mindegy! Most hazamegyek, és mire hazaérek, szívből remélem, hogy ennek a rémálomnak vége lesz! És derítsd ki, hogy hol van Son!

-Elvigyelek kocsival? - nézett rám értetlenül

-Tudod mit?! Igen, vigyél! - fejeztem ki magam magabiztosan és érthetően

   Hazavitt, és gyorsan felszaladtam a szobámba. Megírtam a házit, utána gépeztem. Kinyílt a szobám ajtaja. Son volt az. Felálltam, és a nyakába ugrottam. Nagyon megörültem, de nem tudtam, hogy hogy került oda.

-Hát te meg?

-Hosszú sztori! A lényeg, hogy itt vagyok!

-Nekem van időm! Legalább azt meséld el, hogy hogy szöktél el, és, hogy honnan tudod, hogy itt lakok! - néztem rá gyanakvóan

-Amíg Logan az ajtó felé indult, addig én kiszöktem az ablakon. Azt pedig onnan tudom, hogy itt laksz, hogy Morának elmondtad, hogy Logan szomszédja vagy, és én ezt hallottam.. Logan bedig a bátyám, így tudom, hogy hol lakik.

-A bátyád? - néztem rá kikerekedett szemekkel - Akkor téged hogyhogy nem láttalak itt?

-Nem szeretek kijárkálni az udvarra.

-Mindegy, most menned kell, a szüleim hamarosan megérkeznek. Menny!

   Szerencsére hamar elhúzta a csíkot. 10 perc múlva már meg is jöttek a szüleim. Lehívtak azzal, hogy beszélni akarnak velem. Szívből reméltem, hogy azonnal el kell költöznünk, mert a bázis másik zónába akar minket költöztetni. De sajnos nem egészen erről volt szó.

-Kicsim, egy örömhírt kell veled közölnünk. - fordult felém apa boldogan

-Miről lenne szó? - fordultam én is felé gyanakvóan

-Az a helyzet, hogy megállapodtunk! Nem fogunk elköltözni többet, itt fogunk maradni! Hát nem csodálatos?!

-De, fantasztikus! - és hirtelen belegondoltam, hogy a szüleim pont ezen a helyen akarnak megállapodni

   Ekkor valaki csengetett. Anyum kiment, hogy megnézze, ki az.

-Jeami! Egy jóképü fiatalember van itt és téged keres?

-Biztos? - kiálltottam vissza

-Igen! Gyere már! - és most már anyám ordított

   Nagy lustán felálltam, és kiforcsongáltam az ajtóig, majd megpillantottam az anyámtól elmondott "jóképü fiatalembert", és hirtelen felsikoltottam a nevét:

-Ááááááááá, Logan!

  Menő csajoknak tűntek, dögösek voltak, hosszú haj, rövid szoknya. Egyiknek szőke, másiknak barna haja volt. A szőke csaj sem volt ótvar, de a barna hajú lány kimondottan gyönyörű volt! A szőke rákönyökölt az asztalomra, és megpróbált ijeszteni:

-Ide figyelj! Logan az ÉN pasim, most van köztünk egy kis mosolyszünet, de nagyon erős a kapcsolatunk, és jobban jársz, ha békén hagyod őt, különben gyűlik meg a bajod! - mondta mérgesen, majd elrohant, erre közelebb jött hozzánk a barna hajú lány:

-Kérlek, ne haragudjatok Tarára, sok mindenen kellett végigmennie mostanába, Loganbe már óvoda óta szerelmes, és nehezen viseli, hogy minden lánnyal összeáll, kivéve vele. Higgyétek el, ő már 3. óta a legjobb barátnőm, és kívülről kemény lány, de igazából vajból van a szíve! Én egyébként Jenna vagyok! - mutatkozott be barátságosan

-Én Jenna vagyok.

-Bocsi, de most mennem kell, meg kell vigasztalnom Tarát.

   Eltelt az első óra, és én mentem volna ki, de valaki megfogta a kezemet hátulról. Megfordultam, és egy jóképü srác állt előttem.

-Szia, Son vagyok, és te? 

-Én...

-Várj, kitalálom! - szakitott félbe - Szépség!

-Majdnem! - mosolyogtam - Jeami vagyok!

-Remek, nagyon örülök, hogy megismertelek! :)

   Hirtenel egy ököl csapódott be Son arcába. Logan ökle volt az.  Sont a földre terítette, engem a derekamnál fogva felemelt, és bármennyire is ellenkeztem, ő kihúrcolt a teremből, és magukra zárta az ajtót, hogy ne halljak és ne lássak semmit. 10 perc múlva kinyílt az ajtó. Logan nyitotta ki. Én már teljes mértékben meg voltam rémülve, és gyorsan beszaladtam a terembe, de Son már nem volt ott. Jó alaposan átnéztem minden egyes szögletet, és minnél inkább kerestem, annál bizonyosabbá vált az, hogy Son nincs ebben a teremben. Ki akatram szaladni az osztályból, de Logan nem engedte. Ránk is rázárta az ajtót, és én kezdtem nagyon megrémülni. Az évek során sok furcsa sráccal találkoztam már, de olyannnal még nem, aki összever valakit, majd az a személy eltűnik, és ugyan arra a helyre rám is rázárja az ajtót.

-Logan, miért zártad be az ajtót? És hova tűnt Son?

-Mit érdekel az téged?

-Tudni akarom! És azt is tudni szeretném, hogy miért ütötted meg!? - néztem rá mérgesen

-Méggyönyörübb vagy, amikor dünöngsz!

-Komolyan mondtam! Vegyél engem is komolyan, mert hidd el, nem lesz olyan boldog a történet vége, ha nem mondod el most azonnal, hogy mi történt ebbe a terembe egy 10 perccel ezelött! - mondtam a lehető legkomolyabban

-Nincs órám! - mosolygott

-Logan!!!

-Ok, nyugi! Elmondok mindent, ha cserébe megscókolt 3 teljes percen keresztül!

-Hogy lehetsz ilyen szemét?

-Te meg hogy lehetsz ilyen gyönyörű?! Áll az alku, vagy sem?

-Áll! - mondtam ki nagy nehezen

   Letelt a 3 perc, gyorsan ellöktem magamtól, és egyből feltettem:

-Na???

-Bocsi, de elfelejtettem nézni az időt, így nem tudjuk, hogy letelt e a 3 perc! - mosolygott

 A nyár sajnos nagyon hamar eltelt. Logannel is egészen jókat szórakoztunk. Egyszer csak arra ébredtem, hogy ma van az első napom. Szépen kifestettem magam, felöltöztem, és már indultam volna a suliba, mikor valaki megállított. Logan volt az.

-Szia, Jeami! - mosolygott Logan

-Szia! Mi újság? - néztem rá

-Nem emlékszel? Egy gimibe fogunk járni, és szívből remélem, hogy egy osztályba!! - nézett rám alaposabban, majd levágott egy perverz mosolyt

-Ja, tényleg! Elkísérsz?

-Na ná!

-Akkor gyere, mert lekéssük a buszt! - mondtam kissé idegeskedve

-Te busszal akarsz menni?

-Hát, nem is gyalog! - mondtam neki úgy, mint egy hülyegyereknek

-Gyere a kocsimmal! 

   Megragadta a kezem, és magával húzott a garázsába. Ott parkolt egy vörös Ferrari.

-Ez a te kocsid? - néztem egy nagyot

-Igen! - mosolygott - Ezzel szoktam felszedni a csajokat!

-Ok, elég a dumából, indulhatunk?

   20 perc múlva már ott is voltunk a suliban. Kiszálltam a dögös sportkocsiból, mire az összes srác engem bámult. Logan észrevette, kiszállt a kocsiból, és ezt kiabálta:

-El a kezekkel! Ő az én csajom! Szerintem mindenki tudja, mi fog történni, ha többet akartok nálla, mint barátság! - nézett körbe, majd megcsókolt - Keressetek magatoknak más csajt, mert ő már az enyém! - ismételte el mégegyszer

-Ez most komoly? A te csajod?- súgtam a fülébe -  Egyébként szörnyen csókolsz! - nevettem el magam

-Hahaha, nagyon vicces! - mondta Logan - Akkor mehetünk?

-Persze!

   Beértünk a terembe, és az összes osztálytársam engem bámult. Az egyik csaj azt mondta, hogy üljek mellé, mire én jófejnek találtam, és odaültem.

-Szia, én Mora vagyok! - mutatkozott be - És te?

-Jeami!

-Egyébként honnan ismered Logant? Hallottam, hogy jártok.

-2 hete költöztünk ide, és ő az új szomszédom. Egyébként nem járunk, fogalmam sincs, hogy miért mondta ezt!

-Hát, ahoz képest, hogy nem jártok, egész jól tűrted, hogy lenyomta a nyelvét a torkodba! - nevette el magát

   Jól elbeszéltünk, mire odajött hozzám két nagyon csinos csaj:

 

   Az apám egy katona. 2-3 évente költözködünk. Tehát, mire megszoknák egy helyet, addigra már újra csomagolni kell. Ma is éppen költözünk. Nem tudom, mi vár majd rám, csak egyedül azt tudom, hogy a srácok ismét nem hagynak majd békén.

-Megérkeztünk! - jelentette ki anyám

-Ez?? - csodálkoztam - Ez egy palota! (imádok a vízbe lenni, és a kertben egy hatalmas medence volt)

-Igen, tetszik? - csatlakozott a beszélgetésbe apum is

-Ez milyen kérdés volt? - néztem rá apumra

Kiszáltam a kocsiból, bevittem a cuccaimat oda, amelyik szobát a sajátomnak nyílvánítotam, nagyjából kipakoltam, és már csobbantam is a medencében. Ekkor észrevettem, hogy a szomszéd srác engem bámul. "Kezdődik"! Gondoltam magamban. Kiszálltam a medencéből, és odamentem a kerítéshez:

-Mi olyan érdekes? - kérdeztem a srácot

-Á, semmi, csak elakadt a szemem egy szépségen! - nézett meg jobban

-Egyébként még nem mutatkoztál be!

-Ohh, bocsánat! A nevem Logan, MiLady! - nevette el magát

-Igen, igen, mondhatom, nagyon vicces!

-A te nevedet esetleg megtudhatnám? Vagy esetleg titokzatos akarsz maradni? - mosolygott

-Jeami!

-Szuper! Egy csinos lánnyal többet ismerek! :) Egyébként melyik gimibe fogsz járni?

-Amelyik 3 megállónyira van.

-Remek! Ha egyre gondolunk, akkor én is oda járok! - mosolygott - Hanyadikos vagy?

-Most megyek 10.-be. Te?

-10. - mosolygott - akkor lehet, hogy egy osztályba fogunk járni! 

-Lehetnek véletlenek! - mosolyogtam vissza

 

A főszereplő, Jeami (ejtsd: Dzsémi)

 

Jeami legjobb barátnője, Mora (ejtsd: Morá)

 

Ő Chriestan (ejtsd: Krisztin). Jeami új barátnője lesz, Jeami előtt ő volt a menő csaj. Az ő pasija a focicsapat kapitánya.

 

Ő Tara. Jeami legnagyobb riválisa.

 

Jenna (ejtsd: Dzsenna). Tara egyetlen, ugyanakkor legjobb barátnője. Ő a srácok egyik legnagyobb középpontja.

 

Ő Drake (ejtsd: Dréjk). Jeami volt, Jenna aktuális pasija.

 

Ő Matthu (Mattyú) de mindenki úgy hívja, hogy Matt (ejtsd: Mett). Ő a focicsapat kapitánya, és Christean pasija.

 

Ő McRyan (ejtsd: MekRájen). Jeami új szerelme.

 

Ő Son. Jeami legjobb barátja, ám ő több akar lenni barátságnál.

 

Ő Logan (ejtsd: Logen). A suli legnagyobb nőgyábásza, Jenna és Chriesten volt pasija.

Minden lány legalább egyszer gondolt arra, hogy milyen jó lenne, ha ő lenne a suli menő csaja, ha minden srác érte rajongana, és ha az utcán mindenki megfordulna utána. Minden lány szeretné, ha kissé nagyobb bánásmódot kapna, mint a többiek.

A blogom erről fog szólni: 

-A blog megkreálja mind ezt, és így egybegyúrva életre kel a megálmodott lány.

-A történet az álomlány mindennapi életéről fog szólni.

Remélem, hogy sokan fogják olvasni a blogomat. Kérlek szépen titeket, hogy kommenteljetek ide, hogy hogy tetszik az ötletem. Előre is mindent köszönök! :)