Kutyamagazin

Vadászképességei sok évezred alatt igen mélyen rögzültek. Évezredek változatlan vadászati módjai rendkívül, önálló, nagy mozgásigény? típust alakítottak ki, amely képes volt utolérni, és megfogni a menekül? vadat. Sokféle vadra használták, nyúlra, rókára, antilopra, szarvasra, farkasra. Szaglása nem fejl?dött ki, arra nem is volt szüksége, hiszen orrát a nagy sebesség miatt úgysem használhatta. Egyébként is inkább akadályozta volna munkájában. Látása viszont annál inkább, ezért szemre dolgozik, és gyorsasága helyettesítette az akkor még nem létez? l?fegyvereket. Ezeket a sebes kutyákat a vadászok lóháton követték.

A ma él? agárfajták az angol, orosz, afgán, perzsa, arab, magyar közös ?st?l származnak, ez pedig az egyiptomi agár. A magyarság Ázsiából Európába vándorlása során minden valószín?séggel keleti agarakkal, illetve agár típusú kutyákkal ?zte a vadászatot. A magyarok agarászatának nyomai a Kazár birodalomig nyúlnak vissza. Kárpát-medence növényföldrajzi viszonyai a honfoglalás idejében nem kedveztek az agarászatnak, csak az alföld erdeinek fokozatos csökkenésével kezdett feléledni az agárral való vadászati mód. els? írásos emlékeink is Szent István idejéb?l valók. Az Árpád-korban a sólymok, kopók, agarak rangja emelkedett az Anjouk alatt ez folytatódott. Mátyás király is szenvedélyesen szerette az agarakkal való vadászatot. Jan?s Pannonius és Balassi Bálint m?veib?l ismerhettünk meg olyan utalásokat, amelyek agarakról, ill. a velük folytatott vadászatokról szólnak, felidézve a nemes passzió hangsúlyos értékét. A török hódoltság idején számos keleti jellegi agár került Magyarországra, így az arab agár, a szlouki, genetikai átüt? erejét sivatagi sárga színét vadászkutyáink meg?rizték.

Agarászat a törökök elvonulása után is megmaradt, népszer? vadászattá vált. Nagyon népszer? volt a nemesség körében, ugyanakkor nemesi kiváltságot is jelentett. Az agarászat lassan sport-jelleget öltött és sajátos nyelvezetével a feudális Európa kedvenc szórakozásává vált.

Idézzük fel ezeket a magyar kifejezéseket, amelyekkel annak idején olyan találóan fogalmazták meg az agarak munkájának eges fázisait. Így pl. az agarakat füzérre és nyeregre szoktatják úgy, hogy a ló mellett szíjra f?zve nyugodtan, biztosan járjanak. A corka páros agárereszt? szíj. Az agarat vadászatra nem idomítják, hanem hajszolják. A hajsza megkezdése el?tt a nyulat bemutatják az agaraknak. Ha egy napon több hajsza van, az agár elfárad, kifullad, kiállott. Fiatal agarak esetében, ha a hajszolás után elfáradva abba hagyják az üldözést, és a ló mögé vonulnak, azt mondják elzüllöttek. Az agarak szemre hajtanak. Ha a nyúl kipattan, kigördül a vackából, az agarak utána iramodnak, felveszik, majd beérik. Az els? agár vág rajta, s miután ilyenkor a nyúl oldalt ugrik, az agár túlfút rajta, elhajtódik. Ha a nyúl irányváltoztatásával közelebb kerül a másik agárhoz, reá hajlott, ez az agár átveszi a nyulat a másik átadja. Ha az agarak utolérik, elébe kerülnek, forgatják. Ha az agár a nyúl várható fordulásának irányába mozdul, akkor kertel. Ha a nyúl felbukik és az agár átszalad rajta, a nyulat átszárnyalja. véd?agár az, aki nem engedi, hogy az elkapott nyúlhoz a többi hozzányúljon. Gy?z?s agár az, amely a hajsza elején lassabban hajt, majd futását fokozatosan gyorsítja. A sebes agár ennek ellenkez?je. Zsinórban hajt két agár, ha egymás mellett iramodnak, kolbászt csinál, ha egymás mögött futnak. Orrán viszi a nyulat, ha hamar fordítás nélkül kapja el. Nyeregbe szorul az agár, ha elfáradva a ló mögé húzódik.

Magyarországon az agarászat aranykora a XVIII. és XIX. század volt. Erre lehet?séget nyújtott a fantasztikus vadb?ség. Ez az id?szak a XX. század elejéig tartott. Egyre nagyobb mértékben kezdték keresztezni a magyar agarat az angollal olyannyira, hogy a XX. század végére megcsappant rendkívüli módon a fajtatiszta magyar agár. Átalakuláson ment keresztül, de azért meg?rizte magyar ?seinek kiváló bels? tulajdonságait, ellenálló képességét. Igaz, hogy egy kicsit gyengébb és fáradékonyabb, s?t sérülékenyebb lett, viszont fordulékonysága, gyorsasága növekedett, így a versenypályán növekedtek esélyei.

A magyar agár minden esetre jellegzetesen terepagár volt az angol versenyagárhoz képest. Az anglomániának, ill. versenyszellemnek volt egyenes következménye, hogy az agár vesztett eredeti típusából és nagyon nehéz feladat elé állította a kés?bbiekben azokat, akik a fajta megmentését t?zték ki célul.

A II. Világháború a magyar állatállományt is megtizedelte. Egészen 1963-ig a fajtát sokáig elt?ntnek kezelték, ameddig a közeli Károlyi Uradalomból származó Nagyecseden felbukkant néhány eredeti példány, velük indult meg újra a tenyésztés. 1966-ban az F.C.I. önálló fajtaként fogadta el a magyar agarat. Azóta számos nemzetközi sikert ért el a fajta, Európa több országában kedvelik és tenyésztik. Minden okunk meg van arra, hogy a fajta népszer?sége és további növekedése folytatódjon.

Küllemét tekintve a magyar agár egy er?teljes testalkatú, izmos, jellegzetesen vágtázó felépítés?. Frontja, arányai és szögellései és instabilitása mind a gyorsaságra és állóképességre predesztinálják. Mérete 65-75 cm. Az angol agártól els?sorban er?sebb csontozata és kissé szélesebb feje és az angolénál nagyobb, kissé vastagabb füle különbözteti meg. A koponya er?s, széles, az arcorri rész er?teljes, de nem durva és nem elhegyesed?. Fogazata er?s, szabályos, állkapcsa hatalmas, orrtükre feketén pigmentált. Szemei sötét szín?ek, tekintete élénk, értelmes. Törzse lapos és mély, hasa felhúzott, farka hosszú, csánkig ér. b?re finom, sz?rzete rövid, testhez simuló, télen aljsz?rzet is borítja. Egykori jellegzetes színe a borsó sárga cirmos változattal. Ma már majdnem minden agárszín megengedett, de nem kívánatos a kék, az orda, a barna és a fekete-cser. Mint ?shonos nemzeti kutyafajtánk, mindenképpen különleges figyelmet és támogatást érdemel.

Származása: 
Magyarország

Felhasználása:
Vadász-, és falkaeb, mely szemre vadászik. Figyelemreméltó a szaglása. 
Pályaversenyzésre és coursingra kiválóan alkalmas, különösen hosszabb távon vált 
be. Nagyon jó kísér?, és h?séges jelz?kutya.

FCI besorolása:
X. fajtacsoport Agarak
3. szekció Rövidsz?r? agarak
munkavizsga nélkül.

Rövid történeti áttekintés:
A magyar agár ?si vadászkutyafajta. Eredete a honfoglalás korához vezethet? 
vissza, ezt ásatások során felszínre került koponyacsontok is igazolják. 
Gyorsaságának növeléséhez a XIX. században különféle agárfajtákkal is 
keresztezték.

Általános megjelenés:
Megjelenése er?t sugárzó, er?s csontozatú, jól izmolt; elegáns.

Fontos méretarányok:
- A testhossz kissé nagyobb a marmagasságnál
- Az orrhát hossza kb. a fejhossz felének felel meg

Viselkedés és jellem:
Fáradhatatlan, kitartó, gyors. Edzett, és ellenálló, versenypályán kiváló 
versenyz?. (Nem igény, hogy bármely távon gyorsabb legyen, mint az angol agár!) 
Kissé tartózkodó természet?, értelmes, intelligens, h?séges. Éber, személy- és 
ház?rz? ösztöne fejlett, de ez nem vezethet oda, hogy agresszív, vagy harapós 
legyen.

TESTFELÉPÍTÉS
1. Fej
Felülr?l és oldalról nézve meglehet?sen széles alapú ékalak.
Agykoponya:
Koponya: Mérsékelten er?s, széles. A homlok viszonylag széles.
Stop: Kifejezett.
Arckoponya:
Orrtükör: Viszonylag nagy; jól pigmentált, tág orrlyukakkal.
Fang: er?teljes, megnyúlt, de nem túlzottan elhegyesed?. 
Ajkak: Jól záródóak, feszesek, jól pigmentáltak.
Állkapocs/Fogak: Hatalmas, er?teljes állkapcsok, jól fejlett, er?s, szabályos és 
a fogképletnek megfelel? teljes ollós harapás.
Pofa: er?teljes, izmos.
Szemek: Középnagyok, sötét szín?ek, nem dülledtek és nem mélyen ül?ek. Élénk, és 
értelmes kifejezés. 
Fülek: Igen nagyok, kimondottan vastag szövet?ek. Középmagasan t?zöttek és jól 
hordott rózsafül formájában simulnak a nyakszirtre. Amikor a kutyafigyel, fülét 
felállítja. Inkább a nehéz, mint a könny? fül kívánatos, az állófül hiba.

2. Nyak: 
Közepesen hosszú, de mégis elegáns, száraz, izmos, lebernyeg nélküli.

3. Törzs
Mar: Jól fejlett, izmos, hosszú. 
Hát: Széles, egyenes, feszes, jól izmolt. 
Ágyék: Nagyon széles, egyenes, er?sen izmolt.
Far: Széles, enyhén csapott, er?s izomzattal. 
Mellkas: A mellkas mély, er?sen dongás, elegend? helyet biztosít a hatalmas 
tüd?nek és szívnek. Jól ívelt, hátranyúló bordák. 
Alsó vonal: Mérsékelten felhúzott.

4. Farok
er?s, vastag, csak mérsékelten elvékonyodó, középmagasan t?zött, csánkig ér?, 
enyhén ívelt. alul drótosan sz?rözött. nyugalmi helyzetben lefelé lógatja, 
akcióban a hátvonal magasságáig emeli.

5. Végtagok 
Elüls? rész:
Általános: Az elüls? végtagok er?sek, inasak. Mind elölr?l, mind oldalról nézve 
egyenesek és párhuzamosak. 
Lapocka, váll: Mérsékelten d?lt, mozgékony, izmos, hosszú.
Felkar: Hosszú, kissé d?lt, izmos.
Könyök: rugalmasan simul a mellkashoz, mozgékony, sem kifelé, sem befelé nem 
mozd?l. 
Alkar: Hosszú, egyenes, er?s csontozatú, szárazon izmolt.-
Elüls? lábt?izület: Széles és er?s.
Elüls? lábközép: Rövid, és függ?leges.
Elüls? mancsok: Viszonylag nagyok, hoszúkásak, ún. nyúlmancsok. er?teljes 
talppárnák, röviden tartott karmok. 
Hátulsó rész:
Általános: Jól, de nem túlzottan szögelltek, er?s csontozatúak, jól izmoltak. 
Hátulról nézve párhuzamosak.
Comb:.Hatalmasan izmolt, inkább hosszúkás izmokkal. 
Térd: Közepesen szögelt, er?s, sem befelé, sem kifelé nem fordul. 
Lábszár: Hosszú, szárazon izmolt. 
Csánk: er?teljes, mélyen elhelyezked?.
Hátulsó lábt?: párhuzamos állású.
Hátulsó mancsok: Viszonylag nagyok, kissé hosszúkásak, er?s talppárnákkal és 
karmokkal.

6. Mozgás
Terel?, rugalmas ügetés, elölr?l és hátulról nézve párhuzamos vonalon mozgó 
végtagok.

7. b?r
Viszonylag vastag, de a testre mindenhol jól simuló, sem ráncot, sem lebernyeget 
nem képez.

8. sz?rzet
Rövid, s?r?, durva, simán a testhez simuló. Télen tekintélyes mennyiség? és 
vastagságú aljsz?rzetet növeszt. 
Szín: Minden ismert agárszín, és színkombináció, a kizáró hibáknál felsorolt 
színek kivételével.

9. Méret
Marmagasság:
Kanok: 65-70 cm
szukák: 62-67 cm
Nem a centiméterekben mért magasság, hanem az arányosság a legfontosabb.

10. Hibák
Az el?bb említett pontoktól való minden eltérés hibának tekintend?, amely 
értékelésének pontos arányban kell állnia az eltérés fokával.
11. Kizáró hibák
- Nem típusos fejforma
- el?reharapás, hátraharapás, keresztharapás
- Egy, vagy több fog hiánya (metsz?fogak, szemfogak közül 2-4., el??rl?, illetve 
1-2 ?rl?. kett?nél több P1 hiánya. (M3-mat nem veszik figyelembe)
- Entropium, ectropium
- Kék, fehér, barna, farkas szürke, valamint fekete-cserszín, háromszín?ség.
- Agresszivitás
Utólagos megjegyzés:
A kanoknak két, teljes egészében a herezacskóban elhelyezked?, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkezniük.