Kutyamagazin

Többen is próbálkoztak kutya IQ-tesztek készítésével, s bár a módszerek különböznek, a gy?ztes fajta mindig ez a csodálatos pásztorkutya volt. Szül?földjén, az angol-skót határvidéken jelenleg is igen kedvelt és elterjedt munkakutya. Az állomány itt meglep? módon egységes, holott sok kutyamég mindig nem rendelkezik törzskönyvvel. Hivatalosan ugyanis igen fiatal fajtáról van szó, a Kennel Club csupán 1980-ban fogadta el a border collie standard-et. 
A Border Country juhászai 1906-ban hozták létre a Nemzetközi Juhászkutya Társaságot (International Sheepdog Society), mely napjainkban is m?ködik. Céljuk a border collie rendkívüli képességeinek meg?rzése és fejlesztése. Az ISDS 1955-t?l vezeti saját törzskönyvét, a pásztorok kutyáitsokáig "dolgozó pásztorkutyaként" regisztrálták, csupán a sz?rzet min?ségében tettek különbséget, mely rövid, hosszú vagy szakállas (bearded) volt. Mr. Reid, a társaság els? titkára adta 1976-ban a border collie nevet a fajtának, hiszen a legjobb kutyák az angol-skót határvidékr?l származtak, és mivel Reid maga is skót volt, természetesen a collie nevet és nem a sheepdog elnevezést használta. Míg csupán munkára tenyésztettek és szelektáltak a fajtát, nem volt szükség hivatalos fajtaleírásra. Az id?k azonban megváltoztak, a fajta intelligenciája és ösztönös munkája nemcsak a pásztorokat nyugözte le, így a borderek iránti kereslet egyre nagyobb lett, s a farmerek minden maradék kölyköt el tudtak adni. A második világháború után kezd?dött a munkaversenyek (obedience) népszer?sége, ahol persze a border collie-k vitték el a pálmát. Azonban ezek a rendezvények a Kennel Club égisze alatt zajlottak, így valamilyen módon regisztrálni kellett a kutyákat. 1960-ban, hosszas tárgyalások után a Kennel Club úgy határozott, hogy csak azokat a kutyákat regisztrálja border collie-ként, melyek már szerepelnek az ISDS törzskönyvében, de ezeket az egyedeket is csupán az ún. obedience nyilvántartásba veszi fel. Az ISDS regisztrációs szám nélküli kutyákat csak "working collie" vagy "working sheepdog"-ként veszi fel nyilvántartásába. nélküli kutyákat csak "working collie" vagy "working sheepdog"-ként veszi fel nyilvántartásába. Nagyon sokan ellenezték ezt a döntést, de Whittaker kapitány, az ISDS elnöke, a vezet?séggel egyetértésben elfogadta ezt a határozatot, hogy meg?rizze a társaság Kennel Clubbal fennálló jó viszonyát. Sok farmer viszont nem regisztráltatta kutyáit, többek között azért, mert ehhez ISDS tagnak kellett lenni, s a tagdíjra csak abban az esetben áldoztak, ha a társaság terel?versenyein részt akartak venni. Másrészt az ISDS egy almot csak akkor regisztrált, ha a fedeztetési igazolást aláírva visszaküldték, rövid határid?vel a fedeztetés után. A nyomtatványok kitöltése pedig, ha nem a kormány követelte, nem tartozott a farmerek er?sségei közé, ráadásul sokszor nem is tudtak róla, hogy egy fedezés megtörtént. Harmadrészt azt a nézetet vallották, hogy a regisztrálástól egyik kutyasem fog jobban dolgozni. Ezért az ISDS, hogy ne veszítse el a kiváló munkavonalakat, feln?tt kutyákat is regisztrált, ha azok elvégeztek egy adott terel?vizsgát. A szabályzat ugyan ezt csak akkor engedélyezte, ha az érintett kutyaszülei már regisztrálva voltak, de err?l a legtöbb esetben elfeledkeztek, mégis néha emiatt nem regisztráltathattak kutyákat. 1961-ben az ISDS úgy döntött, módosítja ezt a szabályt, és engedélyezte nem törzskönyvezett kutyák regisztrálását is, ha nem volt teljesen ismeretlen a származásuk. S?t, azt is bevezették, a drága utazások elkerülése végett, hogy a kutyát el?ször otthoni munkája során szemlézik, miel?tt még részt vesz az ISDS-vizsgán.
Miközben az ISDS és a Kennel Club a border collie "hivatalossá tételének" feltételein alkudozott, az az érdekes helyzet állt el?, hogy Ausztrália 1963-ban már rendelkezett saját border collie standarddel, s?t hivatalos kiállítási címet, Challange Certificate-t is kiadott a fajtában. A fajta szül?hazájában ekkor még nem is létezett hivatalos fajtalírás, s mikor angol bírókat kértek fel pásztorkutyákat bírálni Ausztráliában, border collie-kat is el kellett bírálniuk, Ausztrál standard szerint. Ekkor Angliában még nem is szerepelhettek border collie-k kiállításokon, csupán az obedience-körben. Eközben a kontinensen már állítottak ki Nagy-Britanniából importált bordereket, melyeket az Ausztrál standard szerint bíráltak, hiszen csak ez létezett! Harry Glover, ismert nemzetközi bíró irányításával sz?nt meg ez a felemás helyzet. Segítségével megalakult a Border Collie Club of Great Britain, a Kennel Club ugyanis csak akkor ismerhet el egy új fajtát hivatalosan, ha azt egy specialista klub kérvényezi, beadványához egy fajtastandardet is mellékelve. Sokan úgy gondolták, mindez az ISDS feladata lenne, ?k azonban kutyáikat "Working sheepdog" néven törzskönyvezték. Végül rendez?dött a helyzet, megszületett a régi-új fajta, border collie néven. 

Border collie standard (FCI 297)

Általános megjelenés: Jó arányokkal rendelkez? kutya, hajlékony küls? vonalai min?séget, kecsességet és teljes harmóniát sugároznak, megfelel? tömörséggel ötvözve, egy állandó teljesítményre képes kutyabenyomását keltve. Bármely, otrombaságra vagy gyengeségre utaló jelleg nem kívánatos.
Fontos méretarányok: A koponya és az orrhát körülbelül egyforma hosszú. A test a marmagassághoz viszonyítva valamivel hosszabb.
Viselkedés és karakter: Érdekl?d?, figyelmes, irányítható és intelligens, nem ideges vagy agresszív.
FEJ Koponya: Meglehet?sen széles agykoponya, a nyakszirtcsont nem kifejezett. 
Stop: Nagyon határozott. 
ARCKOPONYA
Orr: Fekete, kivéve a barna vagy csokoládészín? kutyáknál, ahol barna is lehet. Kék kutyáknál palaszín?nek kell lennie. Az orrlyukak jól fejlettek.
Fang: Az orr irányába elkeskenyed?, mérsékelten rövid és er?teljes.
Pofa: Sem nem kitöltött, sem nem lekerekített.
Fogak és állkapocs: er?teljes, tökéletes, rendezett és teljes ollós harapással, ami azt jelenti, hogy a fels? állkapocs metsz?fogai szorosan az alsó állkapocs metsz?fogaira nyúlnak, miközben a fogak mer?legesen állnak az állkapocshoz képest.
Szemek: Távol fekszenek egymástól, oválisak, közepes nagyságúak és barnák, kivéve a blue merle szín? kutyákat, ahol az egyik vagy mindkét szem részben vagy teljesen kék lehet. Szelíd, érdekl?d?, figyelmes és intelligens tekintet.
Fülek: A fülek közepes nagyságúak és vastagságúak, távol fekszenek egymástól, egyenesen vagy félig egyenesen hordottak, kifejez?en mozgékonyak.
Nyak: Jó hosszúságú, er?teljes és izmos, enyhén ívelt, a vállak felé szélesed?.
Test: Atlétikus kinézet?.
Mellkas: Mély és meglehet?sen széles. A bordák jól íveltek.
Far: Széles és izmos, oldalról nézve kecsesen fut le a farokt?ig.
Farok: Mérsékelten hosszú, utolsó csigolyája legalább a csánkig ér, mélyen t?zött, sz?rrel jól fedett, a vége felfelé ível, mely a kutyakecses küls? vonalaihoz és harmóniájához ill?en lekerekíti azt. Izgalmi állapotban a kutyamagasabban, de sohasem a hátvonal fölött hordhatja.
Herék: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.
VÉGTAGOK
Mells? rész: A mells? végtagok elölr?l nézve párhuzamosak, a lábközép oldalról nézve enyhén ferde. A csontok er?teljesek, de nem durvák. A lapockák jól hátranyúlnak, a könyök szorosan simul a testhez.
Mancsok: Oválisak, a talppárnák teltek, er?teljesek és egészségesek, a lábujjak íveltek, szorosan egymáshoz simulnak, a körmök rövidek és er?teljesek.
Hátsó rész: A comb hosszú, er?teljes és izmos, jól szögelt térddel és er?teljes, mélyen elhelyezked? csánkokkal. A csánktól a földig er?sebb csontozat. A hátsó végtagok hátulról nézve párhuzamosak.
Jármód: A mozgás szabad, folyamatos és könnyed, miközben a mancsok lehet?leg alig emelkednek el a talajtól, hogy a kutya osonva és nagy sebességgel mozoghasson.
Sz?rzet: Két sz?rváltozat elismert, egy mérsékelten hosszú és egy rövidebb, egyenes. Mindkét változatnál a fed?sz?r s?r? és közepes vastagságú, az aljsz?rzet Puha és s?r?, mely a border collie számára védelmet nyújt az id?járással szemben. A mérsékelten hosszú sz?rváltozatnál a dús sz?rzet sörényt, nadrágot és zászlókat képez. Az arcon, a fülön és a mells? végtagok elüls? részén és a hátsó lábakon a csánktól a földig a sz?rzetnek rövidnek és simának kell lennie.
Szín: A színek sokasága megengedett, melynél azonban a fehér sohasem lehet uralkodó.
Méret és súly: Az ideális méret kanoknál 53 cm, szukáknál valamivel kevesebb.
Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintend?, melyet az eltérés mértékével pontos arányban kell értékelni.