xml version = "1.0"encoding = "UTF-8" ?>
Soha
Soha; mit nem lehet.
Soha; mi nem enged.
Bágyadt, bús alkonyon,
Ülök a balkonon.
Érzem, hallom, látom,
Már nincs kire várnom.
Nevetések zaja,
Az öröm víg hangja
Suhan át sebesen
S nézek keservesen,
Amint látom őket.
Felnéznek rám fagyott
Arccal. S mind otthagyott.
Ó sohasem, érzem,
Sohasem. A létem
Erre vágyik; mit lát
S hogy ledőljön a gát,
De soha, ó soha
Nem leszek ostoba.
Nem leszek martalék,
Melyet kutya tép szét.
S várok, csak várok én,
Míg be nem dől az ég.
Fáradt lelkem: elég!
Érzem, hogy itt a vég.
Ügyes vagy!