My Beauty ♥

Soha

Soha; mit nem lehet.

Soha; mi nem enged.

Bágyadt, bús alkonyon,

Ülök a balkonon.

Érzem, hallom, látom,

Már nincs kire várnom.

Nevetések zaja,

Az öröm víg hangja

Suhan át sebesen

S nézek keservesen,

Amint látom őket.

Felnéznek rám fagyott

Arccal. S mind otthagyott.

Ó sohasem, érzem,

Sohasem. A létem

Erre vágyik; mit lát

S hogy ledőljön a gát,

De soha, ó soha

Nem leszek ostoba.

Nem leszek martalék,

Melyet kutya tép szét.

S várok, csak várok én,

Míg be nem dől az ég.

Fáradt lelkem: elég!

Érzem, hogy itt a vég.