2 HP fan girl akik nem bírtak megülni a seggükön.
6 Jan 2017
FIGYELEM!
Az alábbi tartalom SPOILEREKET tartalmaz a Harry Potter könyvsorozatokból és a Legendás állatok és megfigyelésük című mozifilmből!
Szemszín: barna
Bőrszín: zöld
Élőhely: Anglia, Németország és Skandinávia
Egy felnőtt példány magassága: maximum 20 cm
Fellelhetőség: az általa őrzött fán
Mágiaügyi Minisztérium által meghatározott osztály: XX, azaz ártalmatlan/szelídíthető
A bólintér egy nehezen észrevehető, kb. tenyér méretű rovarevő lény. Nyugat-Angliában, Dél-Németországban és néhány skandináv erdőben él. A bólintér egy általa választott fát őriz (általában olyat, melyből pálcát készítenek). Alapvetően békés természetű, de ha valaki háborgatni meri a fáját, támadásba lendül. Ahhoz, hogy megszerezzük egy bólintér által őrzött fa leveleit vagy fáját, fatetűvel vagy doxitojással kell kínálni őt.
A Legendás állatok és megfigyelésük című könyvben kinézetét egy gallyas fakéreghez hasonlítják, azonban a Legendás állatok és megfigyelésük című filmben inkább zöld, botsáskára hajazó lényként ábrázolják.
Érdekességek:
Könyvbéli említések:
– Mindenki itt van? – kérdezte Suette-Pollts, miután a mardekárosok és a griffendélesek egyaránt szép számmal összegyűltek. – Ha igen, akkor lássunk hozzá! Ki tudja megmondani, mik ezek.
Azzal rámutatott az asztalon heverő gallyakra. Hermione keze nyomban a magasba lendült. A háta mögött Malfoy kidugta metszőfogait, és idétlenül ugrálni kezdett, Hermione lelkes jelentkezését parodizálva. Pansy Parkinson erre visítva felnevetett, de a következő pillanatban már nevetés nélkül visított, mivel az asztalon heverő gallyak hirtelen felugrottak, s most már inkább fából tákolt tündérmanóknak tűntek. Bütykös karjuk és lábuk volt, kezüket két, ágacskaszerű ujj alkotta, s furcsán lapos, kéregszerű arcukban apró, barna szempár csillogott.
– Úúúúú! – ámuldozott a Parvati-Lavender páros.
Harry bosszúsan pillantott rájuk. Mintha Hagrid nem mutatott volna nekik érdekes lényeket! Igaz, a futóférgek nem voltak valami izgalmasak, a szalamandrák és a hippogriffek viszont annál inkább, a durrfarkú szurcsókok pedig túlságosan is.
– Egy kicsit csendesebben, lányok! – szólt szigorúan Suette-Pollts, s egy marék barna rizsre emlékeztető anyagot szórt az ágacskalények közé, akik mohón rá is vetették magukat a csemegére.
– Nos, tudja valaki, miféle teremtmények ezek Granger?
– Bólintérek – mondta Hermione. – Faőrző bestiák, főként varázspálcának való fákon élnek.
– Öt pont a Griffendélnek – biccentett Suette-Pollts. – Ezek valóban bólintérek, s ahogy
Hermione is mondta, rendszerint olyan fákon találhatók meg, amelyek varázspálca készítésére alkalmas ágakat adnak. Tudja valaki, mivel táplálkoznak?
– Fatetűvel – felelte gondolkodás nélkül Hermione, s ezzel a tudatlan többség arra is magyarázatot kapott, hogy miért mozognak a barna rizsszemnek tűnő valamik. – De ha tündérmanótojást találnak, azt is megeszik.
– Kitűnő válasz, újabb öt pontot érdemel. Ha tehát leveleket vagy ágat kívántok szerezni egy olyan fáról, amin bólintér lakik, jó, ha van nálatok fatetű. Bár a bólintér ránézésre nem tűnik harciasnak, ha felmérgesítik, megpróbálja kiszúrni az ember szemét az ujjával, amely, mint látjátok, igen éles és hegyes, következésképpen jobb távol tartani a szemgolyótól. Lépjetek az asztalhoz, válasszatok egy bólintért – három emberre jut egy példány – és vizsgáljátok meg alaposabban! Néhány fatetűt is vigyetek magatokkal! Az óra végéig mindenki készítsen rajzot a bestiáról, és tüntesse fel rajta az egyes testrészek nevét.
Részlet a Harry Potter és a Főnix Rendjéből Tóth Tamás Boldizsár fordításában
Lumpsluck tovább iszogatta borát, s közben tekintete komótosan bejárta a kunyhót. Kétségkívül további olyan kincsek után kutatott, amelyek nagyobb mennyiségű tölgyfahordóban érlelt mézbor, cukrozott ananász és új bársonyzakók ígéretét hordozták magukban. Újratöltötte Hagrid és a saját bögréjét, s közben kérdéseket tett fel az erdőben élő mágikus lényekről meg arról, hogyan tudja Hagrid mindnek gondját viselni. Az ital és a hízelgő érdeklődés hatására a vadőrnek megoldódott a nyelve; zsebre tette könnyáztatta zsebkendőjét, és lelkes magyarázatba kezdett a bólintérek gondozásáról.
Részlet a Harry Potter és a Félvér Hercegből Tóth Tamás Boldizsár fordításában
– Semmi vész – szólt derülátón Hagrid pár perccel később, házának füstölgő romjait szemlélve. – Dumbledore se‐perc alatt rendbe rakja nekem…
Harrynek elszorult a szíve a név hallatán. Egyszerre rémisztő, iszonyatos némaságnak érezte az éj csendjét.
– Hagrid…
– Épp egy pár bólintér lábát kötözgettem, amikor meghallottam a zajt – dörmögte szánakozva Hagrid. – Szegénykéim szénné égtek…
Részlet a Harry Potter és a Félvér Hercegből
– Na jól van – szólt Aberforth, mikor Harry és Ron tele has-sal, laposakat pislogva hátradőltek a székükön. – Ki kell gon-dolnunk a módját, hogyan tudtok mihamarabb eltűnni innen. Éjjel nem indulhattok útnak, hallottátok, mi történik, ha valaki sötétedés után mászkál odakint: megszólal a szirénabűbáj, és a nyavalyások rátok ugranak, mint bólintér a doxitojásra.
Figyelem! Az írás telljes mértékben a pottermore oldalról van másolva úgyhogy itt egy link: https://magyarpottermore.wordpress.com/
-Tapmancs
Szerintem nagyon érdekes lények, nekem mindenesetre tetszenek c:
<