Az egészséges ló szemének köt? hártyája halványvörös. Fülei élénk mozgásúak. Az orr nyálkahártyája ugyancsak halványvörös. A kilehelt leveg? szagtalan, a kilehelés egyenl? er?sség?. A borda-alhasi légzésszám percenként 12-16.
A szívverés, a bal oldalán vizsgálva a könyök mögötti területen, percenként 30-40. Ez megegyezik az érveréssel, amelynek vizsgálatára az állcsont bels? felületi tája a legalkalmasabb. A test h?mérséklete 37,5-38 °C. A csikóé egy fokkal magasabb lehet. A 40 °C feletti h?mérséklet magas lázat jelent, súlyos betegségre vall.
A ló h?mér?zése el?tt a fejét egy ember megfogja és az egész mérés alatt fogva tartja. Esetleg a lábát is fel kell emelni. Az általánosan ismert hömér?? a farok felhúzásával fúró mozgással rézsútosan fölfelé vezetik be a végbélbe, miután olajjal vagy zsírral megsíkosították. A bevezetés a h?mér? 1/3-áig terjedjen, jó, ha a h?mér?t használat el?tt a fejrészen fonállal megkötik. A h?mér?zést 5 percig kell végezni.
A ló naponta 8-10 esetben, összesen átlagosan 9-10 kg trágyát ürít, az elfogyasztott takarmány milyensége és mennyisége szerint. Vizelete zavaros, nem átlátszó, sárgásfehér szín?. Napi mennyisége 8-10 liter.
Ménesi tartásban kötelez?, de kistenyészt?knek is ajánlatos az újonnan vásárolt lovak karanténozása (egészségügyi elkülönítése) az el?írt vizsgálatok negatív eredményéig.
Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek
Az alábbiakban ismertetjük azokat a lóbetegségeket, amelyekkel gyakrabban találkozik a tenyészt? vagy a ló használója. Írásomnak nem az a célja, hogy a diagnosztizáláshoz, a gyógyításhoz adjon útmutatást, hanem az, hogy segítse az állattenyészt? munkáját és a megel?zésben tanácsot adjon. Könnyebb ugyanis megel?zni a betegséget, a bajt, mint gyógyítani. A jó tartás, a munkának megfelel? takarmányozás, a nem meger?ltet? munka szabályainak betartása tudja legjobban és legtartósabban fenntartani lovaink egészségét.
A 6/1981. (IV. 12.) MÉM-rendelet szerint be kell jelenteni a lovak alábbi betegségeit:
1. Fert?z? kevésvér?ség
2. Lépfene
3. Rühkór
4. Takonykór
5. Tenyészbénaság
6. Veszettség
Lovak fert?z? kevésvér?sége
Ezt a betegséget vírus okozza. Nedves, mocsaras legel?kön szokott el?fordulni. Lappangási ideje 1-4 hét, amelyet követ?en a vörösvérsejtek tömeges elpusztulása a jellemz?. A beteg ló lázas, fáradékony, támolygó járású.
Gyógyíthatatlan betegség, amelyet az ízeltlábúak továbbközvetítenek, de gyógykezelés útján is terjedhet. Lényeges követelmény, hogy a betegséget bejelentsék és a beteg állatot, mivel gyógyíthatatlan, kiirtsák.
Lépfene
Kórokozója egy bacillus spórája, amely talajban, ásott kutak iszapjában évekig fert?z?képes marad. Lázas fert?zés, kólikás tünetek, nyak-, valamint szügytájon vizeny?s daganat árulja el a betegséget. A fert?zött területre kihajtott állatokat legel?re terelés el?tt vakcinázni kell.
Rühösség
A lovak rühösségét háromféle atka okozhatja. Az egyik a Sarkoptes rühösség, a b?r felhámrétegébe furakodva er?sen viszket? göböket hoz létre. A sz?r borzolt lesz, összecsomósodik, majd kihullik. Kés?bb összefolyó sz?rtelen területek alakulnak ki. E betegség a fejen, az oldalakon, a nyakon és a faron szokott kezd?dni és innen terjed a egész b?rfelületre. Az egymáshoz dörzsöl?d? állatok megkapják ezt a rühösséget, de a jászol, a kocsirúd, általában a kiálló tárgyak, amelyekkel a rühös lovak érintkeztek, terjeszthetik a bajt.
A rühösség másik formája a Psoroptes atka a b?r felületén él?sködik. A sörényélen, a farok tövén kezd?dik, e tájak sz?re kusza, borzolt, a b?r megvastagszik.
A harmadik rühösség a Chorioptes rühösség a lábrühösség. Hidegvér? lovakon gyakran el?fordul, a hosszú bokasz?rök el?segítik e betegséget. B?rön él?sköd? atka idézi el?. A beteg lovak a bokáikat egymáshoz dörzsölik és állandóan topognak. Elhanyagolt esetekben az egész törzsre átterjedhet. A lábrühösség télen mindig súlyosabb formában jelentkezik, mint nyáron.
Az atkák peték útján szaporodnak, amelyb?l álca, majd vedlés után atka fejl?dik. Az atkák elterjedését el?segíti a nedves istálló, a fülledt, sötét környezet. Nyáron, napfénynek kitett helyeken, száraz szell?s istállóban az atka hamarosan elpusztul. Korszer? készítményekkel, ha nem súlyos esettel állunk szemben, a rühösség jól gyógyítható.
Takonykór
A légz?szervek és a b?r fekélyes megbetegedése. Nálunk nem fordul el?, csak ha esetenként behurcolják. A nyirokerek és a nyirokcsomók megduzzadnak, gyulladásba jönnek. Emberre is veszélyes betegség, ezért a malein szempróba és a vérvizsgálat elvégzése id?szakonként indokolt.
Tenyészbénaság
A tenyészbénaság utoljára nálunk a második világháború alatt fordult el?. Gyakorlatilag 1945 után már járványszer?en nem jelentkezik.
A beteg mének tasakja vizeny?sen besz?r?dik. A hímvessz?n duzzadt apró hólyagok törnek fel, és fehér szín? heget képeznek. A péraajkak hólyagosak, feltörésük után fehér szín?, ún. békafoltok keletkeznek. A hasfalon, a faron csalánkiütés látható, amely tallérfolt alakban jelentkezik. Err?l küls? szemlél?nek is hamar felt?nik. A betegség gyógyíthatatlan, ezért a radikális módszer a tenyészbéna egyedek kiirtása.
Veszettség
Veszett rókák, kutyák, macskák harapása útján terjed? betegség. A megmart ló izgatott, ijed?s, ajkát felhúzza, rekedten nyerít. Az embert is megtámadja. Torokbénulás folytán a nyála hosszú fonalakban ömlik. Bénulásos tünetek között elhullhatnak. Ha észrevesszük a harapást, a sebet alaposan fert?tlenítsük. Idejében alkalmazott véd?oltás esetleg megakadályozza a veszettség kitörését.