A lengyel alföldi pásztorkutya számunkra nyelvtörő lengyel elnevezését - polski owczarek nizinny - gyakran csak PON-nak rövidítve használják. A két világháború között még három méretváltozata létezett a fajtának.
Mivel a legnagyobb kísértetiesen hasonlított a bobtail-re, a legkisebb pedig a bichonokra, különösen a tarka havannaira, a középső méret továbbtenyésztése mellett döntöttek. A PON ősei kezdetben nagytestű nyájőrző kutyaként dolgoztak, majd mikor a medve és a farkas már nem jelentett veszélyt a jószágra, testméretük folyamatosan csökkent, mivel a pásztoroknak már inkább kisebb testű, mozgékony terelőkutyákra volt szüksége. A használhatóságra irányuló szelekció önkéntelenül is bizonyos mértékben homogén külsejű egyedeket hozott létre. A harmincas években határozták el a terelőkutyák célirányos tenyésztését, azonban a háború alaposan közbeszólt. A harcokat kevés fajtatiszta kutya élte túl, később luxuscikkek, így kutyák importálására sem állt rendelkezésre deviza, Megnőtt az őshonos fajták esélye. Különösen az országos szövetség bydgoszczi szekciója járult tevékenyen hozzá a PON mai megjelenési formájának kialakításához, Urbel elnök és Maria Dubrowina vezetésével. Szerencsére nem vesztek el az apró részletek túlértékelésében, hanem a kutyaösszbenyomására, típusára és belső tulajdonságaira összpontosítottak. Nagy előrelépést jelentett a Smok z Kordegardy nevű kan, aki a modern PON ősatyjává vált, gyakorlatilag róla mintázták a hivatalos fajtaleírást. Az FCI 1963. október 3-án ismerte el a lengyel alföldi pásztorkutyát.
Lengyel alföldi pásztorkutyastandard (FCI 251)
Általános megjelenés és viselkedési jegyek: A lengyel alföldi pásztorkutya közepes nagyságú, zömök, erőteljes, izmos, hosszú, sűrű szőrzetű, élénk, de mérsékelt temperamentumú, éber, fürge, intelligens, jó emlékezőtehetséggel és felfogással rendelkező kutya. A kellemetlen éghajlati adottságokkal szemben is ellenálló.
Marmagasság: Kanok: 45-50 cm, szukák: 42-47 cm.
A testmagasság és a testhossz aránya: 9:10
Típus: A kutyának meg kell őriznie munkakutya jellegét. Ebből kifolyólag nagysága nem lehet kisebb a standard által előírtnál. Nem lehet sem túl gyenge, sem túl érzékeny.
Alkalmazás: Könnyen kezelhető, pásztor- és őrkutyaként dolgozik. A városi életbe helyezve nagyon jó kísérőkutya. Jól ápoltan szőrzete vonzó és érdekes külsőt kölcsönöz.
Fej: Közepes, arányos méretű, nem túl nagy. Bozontos szőrzete a homlokon, a pofákon és az állon nagyobbnak láttatja a fejet, mint amilyen valójában.
A koponya és a fang aránya 1:1, vagy a fang valamivel rövidebb.
Koponya: Nem túlzottan széles, enyhén ívelt. A homlokbarázda és nyakszirtcsont felismerhető.
Stop: Határozott.
Fang: Az orrhát egyenes, erőteljes állkapocs.
Orr: Erőteljes, tompa, széles orrlyukakkal, a szőrzet színétől függően olyan sötét, amennyire csak lehet.
Ajkak: Feszesek, szélük ugyanolyan színű, mint az orr.
Fogak: Erőteljes, szabályos harapás, ollós vagy tétre harapás.
Szemek: Közepes nagyságúak, oválisak, nem kidülledők, mogyoróbarna színűek, élénk és átható tekintettel. A szemhéjak sötétek.
Fülek: Lelógóak, meglehetősen magasan tűzöttek, közepes nagyságúak, szív alakúak, a fültőnél szélesek, az elülső szélük a pofákra simul, figyelmesen hordottak.
Nyak: Közepes nagyságú, erőteljes, izmos, lebernyeg nélkül, inkább vízszintesen hordott.
Test SzilŰett: Inkább téglalap alakú, mint kvadratikus.
Mar: Jól hangsúlyozott.
Hát: Egyenes, erősen izmolt.
Ágyék: Széles, jól illeszkedik a háthoz.
Mellkas: Mély, közepesen széles, a bordák meglehetősen íveltek, sem nem lapos, sem nem hordóalakú.
Has: Elegáns, a test hátsó része felé futó ívet mutat.
Farok: Születéstől fogva rövid, rövidített vagy kupirozott. Azokban az országokban, ahol törvény tiltja a kupirozást, a hosszú farok nem hiba.
Mellső végtagok:
Elölről és oldalról nézve: Függőlegesek. erőteljes csontváznak köszönhető, jól kiegyensúlyozott végtagállás.
Lapocka: Széles, közepes hosszúságú, ferde, a váll tisztán körülhatárolt, erősen izmolt.
Mellső lábközép: Enyhén ferdén fekszik az alkar alatt.
Mancsok: Oválisak, zártak, enyhén íveltek, igen kemény talppárnák. A körmök rövidek és olyan sötétek, amennyire csak lehetséges.
Hátulsó végtagok:
Hátulról nézve: Függőleges, jól szögelt.
Comb: Széles, jól izmolt.
Csánk: Jól kifejlett.
Mancsok: Kompaktak, oválisak.
Mozgás: Könnyed és térölelő lépés vagy egyenletes ügetés (jelentősebb függőleges mozgás nélkül). Lassú lépésben gyakori a poroszkálásra való hajlam.
Bőr: Feszes, mindenféle ráncképződés nélkül
szőrzet: Az egész testet durva, sűrű, vastag, és dús szőrzet borítja; dús aljszőrzet. Egyenes vagy enyhén hullámos szőrzet elfogadható. A homlokból lehulló szőrzet jellegzetes módon takarja el a homlokot.
Színek: Minden szín és foltozottság megengedett.
Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melynek értékelésének pontos arányban kell állnia az eltérés mértékével.
Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.
Leírás:
Érdekes megjelenésű, nagy termetű, hosszú szőrű kutya. Feje hosszú, orrháta egyenes, orrtükre fekete. Fogai nagyok, ollószerűen záródnak. Szeme sötétbarna. Füle feláll, csonkolják. Nyaka karcsú, hosszú, háta egyenes, ágyéka feszes, fara kissé lejtős. Végtagjai oszlopszerűek, párhuzamosak, mancsa nagy, kerekded. Farka lelóg, a csánkig ér, a végét felkunkorítja. Bundája 5-7 cm hosszú; sokkal selymesebb, mint például a pulié. Színe fekete, szürke vagy vörösesbarna, de a fehér kivételével tulajdonképpen minden kutyaszín megengedett. A hátulsó végtagokon a kettőzött farkaskarom standard előírás.
Eredete: Ősi francia pásztorkutya. A múlt században a briard-t és a beauce-i juhászkutyát még egy fajtának tartották, de a két vonal később kettévált.
Eredeti neve: Berger de Brie, Briard
Tulajdonságai: Rendkívül mozgékony, értelmes, intelligens.
Alkalmazása: Elsősorban terelő, nyájörző ebként tevékenykedett. Napjainkban sokoldalú munkakutya.
FCI száma: 113
Profil: mindenes munkakutya
Marmagasság: kan 62-68 cm, szuka 56-64 cm
Testtömeg: 35 kg
Alomszám: 8-10 kölyök
Várható élettartam: 12-14 év
Testfelépítése A beauce-i juhászkutya robusztus, izmos, szívós kutya. Testfelépítése erős ugyan, de minden tekintetben átlagos és harmonikus, nem lehet túl durva, elnagyolt vagy közönséges. Háta feszes, lágyéka széles és erős. Fara a farok tövénél már lejtős. Lógatva tartott farka a csánkjáig vagy az alá ér, kissé kunkorodó végével a leginkább egy j betűre hasonló alakú. Mellkasa mély és széles, a szegycsontja egészen mélyen húzódik. Hosszú vállai kissé ferdék. Lábai egyenesek, combjai függőlegesek, hátsó lábszárai kissé hátrafelé lejtenek. Csánkja alacsonyan van, erős és jól kirajzolódó. Masszív, kerek mancsai vannak. A fajta jellemzője a hátsó lábon, a mancsokhoz közel található kettős farkaskarom. Hosszú feje harmonikusnak, szépen metszettnek látszik. Homloka lapos vagy enyhén domború. Egyenes orrnyerge finom ívvel megy át az arcorri részbe, amelynek vonala oldalról nézve gyakorlatilag párhuzamos a koponyatető vonalával. Arcorri része nem hegyes, de nem is vaskos, erősen pigmentált, száraz ajkai szorosan összesimulnak. Fülei magasan tűzöttek és lelógóak, de nem simulnak rá a fejre. Hosszuk a fej hosszának a felével egyezik meg. A kerek szemek nem állhatnak ferdén, de a szemhéjak enyhén mandula alakúak. A beauce-i juhászkutya tekintetének nyitottságot kell sugároznia. A harapásának szabályos ollószerűnek kell lennie, s fontosak az erős, fehér fogak is. Szőrzete tömött, testhez simuló, a fején rövid. Lábán és teste alsó részén hosszabb szőrszálak is vannak. Az aljszőrzet nagyon finom szálakból áll, tömött és pelyhes. A fajtánál két elfogadott színezettípus van. Az első a fekete alap barna rajzolattal:az ilyen állat alapszíne fekete, s mókusbarna foltok vannak rajta a szeme fölött, az orra két oldalán és a pofákon/de a fülén már nem továbbnyúlóan/, a mellén/lehetőleg két folt/, a nyakon és a farok alatt. A lábujjaktól kezdődően a lábnak legalább egyharmada barna. A mellen elfogadható néhány fehér szőrszál, de az 5 négyzetcentimétert meghaladó nagyságú fehér folt a kiállításokon már kizárásra ad okot. A második színezettípus az úgynevezett harlekin:a szőrzet nagyjából azonos arányban szürke és fekete szálakból áll, s pettyezett vagy összességében inkább fekete, mint szürke benyomást kelt, a cserbarna rajzolatok pedig itt is ugyanolyanok, mint az előző típusnál leírtak. Ennél a színezettípusnál a szürke rajzolat a kölykökön és a fiatal állatokon még erőteljesebben látható, mint a felnőtt egyedeken. A szem minden esetben valamilyen sötétbarna árnyalatú, és a mogyoróbarnánál világosabb nem lehet. Az aljszőrzet egérszürke színe soha nem üthet át a fedőszőrzeten. A karmoknak feketének kell lennie.
A beauce-i juhászkutya bátor, igen értelmes kutya. Éberen őrzi a házat és a családot, ezt a feladatát természetesnek tekinti. Sportos fajta, és nagyon szívesen dolgozik a gazdájának. Rendkívül hűséges, nagyon ragaszkodik gazdájához és családjához. Kitartó, néha egy kicsit hajlamos a függetlenségre és a domináns viselkedésre, ezért hozzáértő embernek kell foglalkoznia vele. Szőrzete minden időben kellő védelmet nyújt. Kifutóban is tartható, ha elegendő figyelmet kap, és megfelelő mennyiségű mozgást biztosítanak számára. A megfelelően, kellő alapossággal szocializált beauce-i juhászkutya jól kijön a többi háziállattal, például a macskákkal. A gyerekekkel is jól megfér, de a nagyon kicsi vagy túl elfoglalt gyermekek nem tekinthetőek ideális társnak a számára. A vele azonos nemű kutyákkal szemben kissé agresszív lehet, de hogy miként viselkedik, azt elsősorban a szocializáltságának a mértéke határozza meg. Az idegenekkel szemben alapvetően tartózkodó, de ha a gazdája szerint miden rendben van, akkor elfogadja őket.
Marmagasság: kanok:65-70cm, szukák:61-68cm. Testtömeg:30-50kg között. Fejhossz: a testhossz 2/5-e. Testhossz: a marmagasság 105-110%-a.
A kis, fiatal beauce-i juhászkutya kiegyensúlyozott fejlődéséhez elengedhetetlen a szeretettel teli, következetes nevelés, sok mozgás és a sok kapcsolat a gazdájával. A kutya enélkül neurotikussá és agresszívá válhat. A megfelelő mértékű szocializációhoz sok időre van szüksége, s ennek során különböző emberekkel, gyermekekkel, kutyákkal és más háziállatokkal kell találkoznia, és különféle helyzeteket kell átélnie. Ha ezt biztosítják számára, a kutya kiegyensúlyozott lesz, s egész életében magabiztosan fog reagálni a különféle ingerekre. A fajtát származási helyén vadászkutyának tenyésztették ki, de jó teljesítményt nyújt az engedelmességi versenyeken, a nyomkeresésben, a mentési munkákban, valamint a különböző kutyás sportokban is.
Testtömeg: 8-13kg
Marmagasság: 35-47cm
Színválaszték: Fekete, néha fehér, fekete-fehér foltos
Ország: Magyarország
FCI-szám: 238
Nyájterelő kutya, kopó, házőrző kutya.
Származása, kialakulása. A XIX. század végén és a XX. század elején, amikor a magyar pásztorkutya-fajták jellegleírását, elnevezését rendezték, a gulyások és a kondások kezén feltűnt egy terelő kutyaféleség, amely jellegében különbözött mind a pulitól a pumitól. Ez a kutyaféleség bár fül- és fejformájában határozottan spitz formát mutat, de összességében egészen más képet nyújt.
A mudi leírása.
Összbenyomás. Pásztorkutya-fajtáink közül a legrövidebb szőrű. Szőre a fejen, a lábak elülső részén és a végtagok végén rövid, a testhez simuló. A test egyéb helyein 3 -4 cm hosszú, enyhén hullámos vagy gyűrűs. Füle felálló. Törzse a négy zettől kissé eltérő téglalap. A törzs felső vonala a far felé lejtős. Nagyon élénk vérmér sékletű. Éber, figyelmes és könnyen tanítható.
A testtájak ismertetése.
A fej megnyúlt, a koponya gyengén domborodó, az arcorri rész elkeskenyedik, a homlok enyhén barázdált, a szemboltívek kevéssé fejlettek, a stop csekély. A homlok profilvonala gyengén domborodik. Az ajkak feszesek, szárazak.
Az orrtükör viszonylag kicsi, lekerekített. Az orrnyílások nem nagyon tágak.
Az ollósan záródó fogsor a szabályos.
Szeme ovális alakú, csak kevéssé ferdén metszett. A szemhéj szél feszes, jól zár.
A fül magasan tűzött, fordított V alakú, felálló, közepes nagyságú, hegyes. Fülmozgása élénk. A nyak kissé magasan illesztett, középhosszú, izmos. Sem szőrnyakörve, sem lebernyege nincs.
A törzs felső vonala hátrafelé lejt. A mar kifejezett és hosszú, a hát rövid és egyenes, a far gyengén lejt. A mellkas mély és hosszú. A farok középmagasan tűzött. Lefelé irányuló. Kurta vagy 2-3 ujjnyira kurtított.
Az elülső végtag egyenes, oszlopszerű. A váll közepesen dőlt, a könyök a törzshöz simuló.
A hátulsó végtagon a comb különösen hosszú, a csőnk és a lábközép rövid. A konc és combtájék izmos.
A mancsok gömbölydedek; szorosan zárnak. Fattyúujjak nemkívána tosak, eltávolítandók.
Bőr. Sok pigmentet tartalmaz. A szabad bőrfelület fekete. Az orrtükör, a szemhéjszél, a szájszél fekete. A talppárna, a köröm palaszürke, a szivárványhártya sötétbarna. A fehér és tarka példányoknál is mély pigmentű a bőr.
Szőr. A fejet, a végtagok elülső részét és végét rövid, egyenes lefutású, sima, fekvő szőr zet borítja. A fül szőre középhosszú, a fül peremén is túlnyúló, kissé szerteálló. A test többi részét közepes hosszúságú, 3-7 cm, dús, nemezesedésre, gubancosodásra nem hajlamos, csigás, vagy erősen hullámos lefutású, fényes szőr fedi. A szőrzet forgókat, léceket alkot. A felszőrök között aljszőrzet található. A könyöknél és a comb hátulsó felületén a leghosszabb a szőr, mindkét szabad végtag hátulsó felületén zászlót képez.
Szín. A szőrzet színe fényesfekete, fekete-fehér, vagy fehér-feketetarka, egyenletesen elosztott, közepes kiterjedési foltokkal, de akad fehér is. A mancsok színe mindig alapszínhez igazodik.
Mozgása. Gyors, de kissé aprózó.
Értékmérő tulajdonságok.
Fajtajelleg. A fajta kevésbé kitenyésztett. Egyedeire az azonos használat és a tartás nyomja rá legjobban bélyegét. A rövidszőrűség, a felálló, hegyes fül, az élénk vérmérséklet, a terelő jelleg minden egyedén megkövetelhető alapkívánalom.
A standardleíráshoz való ragaszkodás a fajta egyöntetű kitenyésztését eredményezheti.
Arányosság. Tetszetős, arányos fajta, amely kissé hosszabb törzsű. Testarányai révén is alkalmas lehet arra, hogy luxustartásban jelző- és védőkutyaként elterjedjen.
Fejlettség. Terelő kutyáink között nagynak számít.
Vérmérséklet. Élénk vérmérsékletű, mozgékony fajta. Nem olyan hangos, mint a pumi. Egészséges, szilárd szervezetű.
Gyakrabban előforduló küllemi hibák. Némely hibája szinte fajtajellegszerű, ilynek: világos szem, lebicsakló fül, rövid, fekvő szőrzet a fülön, zászló nélküli szabad végtagok. Bár törzse a négyzetes formától fekvő téglalap irányba tér el, a kifejezetten hosszú egyedeket nem szeretjük.
Súlyos hibák, kizáró okok. A mudi mindennapi munkája alkalmat ad arra, hogy a pulival és a pumival keveredjék. A fajtaönállóság fenntartása végett a keveredéstől meg kell óvni, és a keresztezett egyedeket lehetőleg ki kell hagyni a tenyésztésből. A kizáró okok megszüntetése a fajta önállóságának fenntartását célozza, s minden pumi- és pulihatást távol tart. Nem tenyésztjük tovább az egész testén rövid fedett egyedeket. Elítéljük a hosszú szőrt a fej arcorri részén. A nemezesedő szőrzet nem mudijelleg. A foltos orrtükör, a lógó fül fajtakizáró ok. Súlyos hibakéz fajta létét veszélyeztető és a használatot befolyásoló hibákat említhetjük.
A mudi használata. Bátorsága, fogós természete folytán előszeretettel alkalmaz konda és a nagyobb állatok mellett. A vaddisznóvadászatban ugyancsak jól bevált, féregirtásra is jól használható. Igen élénk, igen éber őrző- és jelzőkutya. Házőrzésre szívesen használják, rövid szőrzete folytán könnyen tisztán tartható, és a luxustartást is különösebb ápolás nélkül jól bírja.
|
Testtömeg: 8-13kg
Marmagasság: kan 35cm, szuka 44cm
Színválaszték: Minden szín elfogadott, kivétel a foltos.
Ország: Magyarország
FCI-szám: 56
Juhászkutya, házőrző kutya, kártevőírtó.
Származása, kialakulása. A pumifajta a XVII-XVIII. században nálunk alakult ki. Kialakításában szerephez jutott az ősi pulifajta és a Francia-, valamint Németországból importált juhokkal bekerült, felálló fülű terelő ebek. Kialakulása és a pulival keveredése hosszan tartó volt. Nemcsak a két fajta jellegét, de nevét is összekeverték, szinte ország részenként másképpen használták. A századforduló után határozták meg, választották külön, nevezték el a két fajtát. Ekkor tűnt ki, hogy a rövidebb szőrű, felálló fülű, terrier jellegű, igen élénk vérmérsékletű pumi inkább a Dunántúlon terjedt el.
Eredeti használata és szolgálatának változása. A pumifajtában szerencsésen egyesül összes jó tulajdonsága a terrier jellemzőivel. Nyughatatlan, igen mozgékony, élénk terelő eb. Vakmerően bátor, rámenős. Nagyobb állatok és a konda terelésében különösen szerették, s napjainkban is nagyon szívesen alkalmazzák. A pásztorok a rövidebb szőrű és nagy élén pumitól nem válnak meg szívesen. Ez a magyarázata annak, hogy a pumi ma is főleg a pásztorok kezén van, akik fajtatisztán megtartják ugyan, de a törzskönyvezésével már nem szívesen vesződnek.
Kevés pumi került a falvakba, a városba, de ez a kevés mint dúvad- és rágcsáló-irtó, mint őrző igen jól használható. Nagyon élénk, igen figyelmes, állandóan tevékenykedik. Sem nesz, sem szokatlan helyzet figyelmét el nem kerülheti.
Rendszeres tenyésztése, szabványosítása. A puli- és a pumifajta szétválasztása az 1900-as elején kezdődött. A szétválasztás a két fajtára nem azonos eredménnyel járt: a puli divatba jött, kintúrfajta lett; a pumi előjogot kapott a pásztor melletti munkára. Még ma sem mondhatjuk azt, hogy rendszeresen tudjuk tenyészteni a pumit. A törzskönyvezéssel nyilvántartott egyedek mellett a pásztoroktól olyan ismeretlen származású egyedek kerülnek elő, amelyek fajtajellegben s egyéb értékmérőkben felül is múlják az előbbieket. A pumiról vezetett törzskönyv tehát nagyon is nyitott. A látra-való törzskönyvezés megszüntetése, az ismeretlen származású egyedek kihagyása a törzskönyvből csak akkor válna lehetségessé, ha előbb országosan fel tudnánk deríteni az összes értékes pumiegyedet, ami azonban belátható időn belül megoldhatatlan. Ezek adnak magyarázatot arra, hogy bár a pumi mintaleírásai a puliéval azonos időben készültek, mégis e fajtát kevésbé szigorú elvek alapján ítéljük meg.
A pumi leírása.
Összbenyomás. Határozottan terrier jellegű, középhosszú szőrű, terelő kutya. A terrier jelleg a megnyúlt arcorri részben, a felálló és lebicsaklott végű füli a felálló farokban és a vérmérsékletben jut kifejezésre. Nyaktartása a pulinál magasabb, állandóan figyelő jellegű. Szőrzete középhosszú, sehol sem nemezesedő. Az orri rész és a szem szabadon kivehető. Jellemző szőrzetszíne nincs, de nem tarka. Értelmessége, élénksége, rámenős természete következtében mindjárt magára vonja a figyelmet. Hangosabb, mint a puli. Jó szimatú.
A testtájak ismertetése.
A fej megnyúlt, viszonylag keskeny. Formájára a hosszú méret nyomja reá a bélyegét. A fejtető keskeny és domború.
A homlok hosszú és kissé domborodó, oldalról lapos.
A szemboltívek mérsékelten fejlettek. A szemek ovális alakúak, kissé ferdén metszettek. A szemhéj-szél feszes, jól zár.
A stop rendszerint nem érzékelhető, mert a homlok síkja a szemboltívek kö zött szinte egyenes vonal ban folytatódik az orrhát ra.
Az orrhát egyenes. Az orr megnyúlt, elhegyese dő, az orrtükör elkeske nyedett. Az orca előre el keskenyedik, a pofa mély, jól izmolt.
A fül magasan tűzött, for dított V alakú, felálló, közepes méretű. A fül vége lebicsakló. Fülmoz gása élénk.
A nyak a kö zepesnél magasabban il lesztett. Közepesen hos szú, kissé ívelt. Izmos. A nyakon a fej igen mozgé kony.
A törzs felső vonala hátra felé kissé lejt. Összességé ben izmos. A mar hosszú és a hátvonalból határo zottan kiemelkedik. A hát rövid, egyenes. Az ágyék középhosszú, egyenes. A far rövid, enyhén csapott, közepesen széles.
Mellkasa mély és hosszú, de kevésbé dongás. A szügy közepesen széles, bordó inkább lapos, de mély. A feszes has alsó vonala hátrafelé felhúzott.
A farok magasan tűzött. Majdnem függőlegesen tartott. Kurtítják; a szabad farok hosszának 2/3 részét hagyják meg. A nemiszervek épek legyenek.
Az elülső végtag meredek lapockával kezdődik, s meredek állású. Oszlopszerűen támasztja alá a törzset. A két végtag közepes távolságban helyezkedik egymástól. A hátulsó végtag kissé meredek, széklábú. A hosszú konc és a hosszú comb alatt rövid szár jellemzi.
A mancsok gömbölydedek, szorosan zártak. A talppárna telt és rugalmas. A fattyúujjak nemkívánatosak, eltávolítandók.
Bőr. A pumi bőre palaszürke, tehát sok sötét pigmentet tartalmaz. A szabad bőrfelüle tek vagy feketék, vagy palaszürkék. A szivárványhártya sötétbarna. A szőr között a bőr is palaszürke.
Szőr. A pumi egész testét kisebb-nagyobb tincseket képező fürtös, csigás szőr fedi. Legrövidebb a szőr a mancsokon és az arcorri részen. A szemek mindig jól kivehetők. A fül dús, szálkás szőrzete felálló. Hasonló a faroké is. A törzs és a végtagok fürtös szőrzete lehet rövidebb, 3-4 cm, de akad hosszabb is, 5-7 cm. A puli fajtajellegét mutató hosszú szőr azonban sohasem megengedett. Az egészén rövid, simuló szőr szintén nem szőrforma. A pumi szőrköntöse ugyancsak felszőrökből és pehelyszálakból áll. A tincsek azonban, a pulival ellentétben, mindig szabadok maradnak: a pumi szőre nemezesedik.
Szín. Igen változatos színű fajta. Leggyakrabban galambszürke, ezüstszürke, palaszürke. Akad avétt fekete színű, világosszürke, fehér, sőt vörösesbarna is. A tarkázottság azonban nem megengedett. Hasonlóképpen elítéljük a jegyeket is.
Mozgása. Mozgása élénk, temperamentumos. Elöl aprózva lép, vágtája böködő szökdécselés.
Értékmérő tulajdonságok.
Fajtajelleg. A fajta nem konszolidált, így több-kevesebb hibával, a kívánatos formától való eltéréssel számolni kell. Arra azonban mindig ügyeljünk, hogy összességében, jellegében határozottan különbözzék a pulitól. A pumi nem rosszul szőrözött puli, hanem attól számtalan tulajdonságban, formában eltérő fajta. A pumi formája (fej, fül, farok, szőrzet) a biztosabban öröklődő. Keresztezéssel inkább pumi jellegű utódokét kapunk, ezért nehéz a puliból kiszűrni a pumi hatást.
Arányosság. Arányos, tetszetős fajta. Törzse négyzetes formát mutat, de hosszabb lábúnak tűnik. Mivel a törzs elülső részének hosszabb szőrét gyakorta levedli, az ilyen egyed lapos törzsűnek, aránytalanul nagy fejűnek tűnik. Ez az aránytalanság a valóságban nem létezik.
Fejlettség. Átlagos pulinagyságot mutató fajta. De mivel a szőrzete nem mélyíti, inkább nagyobbnak, hosszú lábúnak tűnik.
A levetkőzött egyedek laposnak tűnnek, és ösztövér benyomást keltenek.
Vérmérséklet. Állandóan tevékenykedő, igen élénk vérmérsékletű fajta; még a pulinál is mozgékonyabb. Mozgékony tevékenysége azonban egészen más jellegű, mint pl. a foxterrieré. Nemcsak kutat, szaglász, de mindjárt mindenről véleményt is nyilvánít, élénken csahol. A nyájat vagy az udvart állandó ellenőrzés és uralom alatt tartja. A juhász szemvillantására beszédes parancs-teljesítéssel reagál. A ház körül minden zajt figyel, és ugatással jelez. Ez a mozgékony élénkség imponáló annak, aki ilyet szeret.
Szervezeti szilárdság. Ahol a pumit tartják, ott nem divat a kutyák elpuhítása. A kis igényűség, a szervezeti szilárdság, természetes szelekcióképpen kialakult jó tulajdonsá gok. Csak azok az egyedek maradhattak meg, amelyek nem igényesek, amelyek a rideg tartást és az állandó munkát bírták. Nem is látni a pumik között sem laza szervezetű, sem elhízott egyedet.
Gyakrabban előforduló küllemi hibák. A fajta leggyakoribb hibái a pulihatásból származ nak. A pulijellegű hosszú szőr a két fajta közötti köztes megjelenési formát mutatja. A hosszú szőrrel fedett lábvégek megszüntetendő hibát jelentenek. Az egyenesen felálló fül meg mudi- vagy spitzhatást, a lehajló fül pulijelleget árul el; mindkettőt hibáztat juk.
A felálló faroktűzéstől eltérő bármilyen formát kifogásolni kell. Akad egyed, amelynek a szőrzete nem egynemű. A leggyakoribb eset, hogy a fej szétálló szőrökkel fedett, az elülső törzsrész szőrzete rövid és gyűrűs, a hátulsó részé pedig hosszú s gubancosodásra haj lamos. Ezt a heterogenitást örökítik az egyedek. A mellfolttól, az árnyalati foltosságtól igyekezzünk megszabadulni.
Súlyos hibák, kizáró okok. A pumi egyöntetűségéért még sokat kell fáradozni. A te nyésztői munka eredményességének fokozása érdekében szigorúan kell elbírálni a fajta jelleget. A fajta jellemzőit nem mutató egyedeket zárjuk ki a tenyésztésből.
Puliszőrű pumival ne tenyésszünk! A pumiszőrű, de pulifejű (kerek fej, lógó fül) egye dek még generációk múltával sem lesznek pumajellegűek. A testen bárhol előforduló rövid, fekvő, sima szőrzet selejtezési ok. Farkatlan egyedeket lehetőleg ne használjunk tenyésztésre. A szabályos, ollós fogzáródást vegyük szigorúan, és mindenféle durva el térést (csukafog, 2 mm-nél nagyobb pontyfog stb.) selejtezzünk ki, mert a pásztorkutyá nak biztos fogásra van szüksége.
A pumi tenyésztése. A pumitenyésztés első és legfontosabb kívánalma, hogy minél több fellelhető egyedét törzskönyvezzék. A pumi iránt a külföldi kereslet mindig nagyobb, mint amennyit szakszerű tenyésztéssel előállíthatunk.
Nagyüzemeink állattartása megfelelő működési területe a puminak. Az alkalmazás körül nincs is hiba. De a szakszerű tenyésztéssel nem sokat törődnek. Mezőgazdasági szakembereinknek kellene felfigyelni a pumira és tenyésztésének irányítását kezükbe venni. Elhanyagolt pumitenyésztésünket a standard ismerete, a szigorú szelekció, a könyvezés segíthet talpra állítani.
Tenyésztését meg kell szervezni, anélkül lehetetlen egyöntetűen kiválóvá tenni a különben mindig lesznek heterogén egyedei is. Az 1930-as években egyszer már divatba jött a pumi. A városi tenyészetek akkor igen szép eredményeket értek el.
A pumi fő munkaterülete azonban a pásztorkodás, ahol igen nagy segítséget jelent nemcsak ma, de a jövőben is. Érdemes törődni a fajtával, mert használata kevesebb emberi munkát, több állati terméket jelent. Ahol pumival dolgozik a pásztor, ott nem károsodik az állat. A sok korcs kutya azonban komolyan károsíthatja a nyájat.
Története A puli története messzire nyúlik vissza. Már a Kr. e. 4. évezredből maradt ránk olyan sumer szobor, amely egy pulihoz nagyon hasonlító kutyát ábrázol. Annyi bizonyos, hogy őseinkhez valamikor ázsiai vándorlásuk közben került, s együtt érkeztek a Kárpát-medencébe, ahol évszázadokig mint a pásztorok hű segítője szerzett magának hírnevet. Első leírója Heppe volt 1751-ben, és utána sokan megemlítik írásaikban a puli bozontos szőrét, hihetetlen intelligenciáját és munkabírását.
Az 1900-as évek elején megváltozott a mezőgazdaság szerkezete, csökkent a legelők területe és ezzel a puli munkalehetősége is. A kipusztulástól Raisits Emil és munkatársai tevékenysége mentette meg. Egyre kevesebb kutya maradt meg eredeti munkakörénél, a puliból sztárfajta lett. Példányai bekerültek a tanyákra, falvakba, városokba, mint házőrzők, testőrök vagy kedvencek, esetleg rendőrkutyák. 1935-ben Anghi Csaba vezetésével állították össze a fajtaleírását. A II. világháború a nagy létszámú, erős populációban nagy károkat nem tett, de a tenyésztést néhány évre visszavetette.
Az 1960-as években elkezdődött a puli tervszerű tenyésztése Ócsag Imre vezetésével, aminek során a fehér, majd a szürke és a maszkos fakó szín kitisztult, a szőrzet minősége javult. Ma a puli, úgy tűnik, visszatalál eredeti foglalkozásához, hiszen az 1990-es évektől kezdve kerülnek megrendezésre a terelési ösztönpróbák, amelyeken pulik is részt vesznek. Bebizonyosodott, hogy a hosszú ideje megváltozott körülmények között élő pulinak a legkevesebb a terelőhajlama a három terelőkutyafajta közül, de a helyzet azóta sokat javult. A külföldi fajták térnyerése mellett a puli népszerűsége sokat csökkent az utóbbi években, de ez megakadályozza azt is, hogy a fajta túltenyésztett divatkutyává váljon.
A puli legfeltűnőbb külső tulajdonsága szinte páratlan szőrköntöse, amely a fajta egyik védjegye. A szőrtakarója lehet zsinóros, szalagos, nemezes vagy csak egyszerűen gubancos, de annyi bizonyos, hogy főleg a lakásban tartott példányoknál alapos gondozást igényel. Nyaka a hosszú szőrzet miatt szinte nem is látható. A szemet ernyőszerűen takarja a fej sűrű szőrzete, így a fej gömbölyűnek tűnik. Színe leggyakrabban fekete, de lehet fehér, szürke vagy fakó és ezeknek különböző árnyalatai.
A puli hosszú történelme, fennmaradása a szorgalmának, találékonyságának, intelligenciájának köszönhető. A zord körülmények, a kemény munka edzetté, ellenállóvá, igénytelenné tették a fajtát, és ezek a vonások a mai napig jellemzőek a pulira. Megszokta az önálló munkavégzést, s azt, hogy gazdája minden szavát lesse. Egyénisége elbűvölő. Kedveskedő, családszerető, különösen kedveli a gyerekeket, ezzel együtt önérzetes és sértődékeny. Kitűnő házőrző, aki mindent hangosan kommentál. Megvesztegethetetlen hírben áll. A kertes házak őrzőjének, barátnak egyformán alkalmas jószág. Városi lakásban - nemezesedő bundájának erős szaga miatt - nem ajánlott a tartása.
Erről a kutyáról el lehet mondani, hogy csak éppen beszélni nem tud. Szinte mindent megért! A jól nevelt puli nem csak gazdája szavait, de intését, sőt akár szemeivel kifejezett akaratát is parancsnak veszi, és feltétel nélkül teljesíti. Energikus, mozgékony, nagyon élénk vérmérsékletű, sohasem lusta állat. Bátor, szinte semmitől sem fél. Ugatós, de kiegyensúlyozott kutya.
A puli négyféle színben fordul elő: fekete, fehér, szürke és maszkos fakó[1]. Korábban a puli fajtisztaságát a színéhez kapcsolták: míg egy időben a fekete színű állatot nem tartották fajtisztának, később kizárólag a fekete puli minősült annak[2]. A fehér szín az 1960-as évekreannyira ritka lett, hogy vészharangot kongattak: kipusztulhat a fehér puli. A tenyésztők ekkoriben kiemelt figyelmet fordítottak a különleges színű állatra, így mára már nem számít ritkaságnak. A fehér szín alatt érthető gyöngyfehér és zsemleszín is.[3] A fajtaleírás szerint ugyan a pulikutya egyszínű, ám ez inkább jelenti azt, hogy kifejezetten foltos állat nem létezik, mint azt, hogy ne lehetnének szőrzetében színátmenetek: az ilyen típusú kutya nevezhető maszatos fakónak, vagy népiesen ordasnak[4].
A puli iránt érdeklődők biztosan megkérdezik, hogyan lehet ezt a tetszetős "rasztafrizurát" előállítani. El kell árulnunk, hogy magától nő így: a bundában vannak erős, sprőd spirálisan csavarodó „felszőrök, amelyeket körülvesz és át-meg átsző a puha és finom pehelyszőrök tömege. A fürtöket előállítani tehát nem kell, a genetika erről gondoskodott, viszont rendezgetni és ápolni mindenképpen szükséges.
|
|||
Testfelépítés A berni pásztorkutya törzsének hossza csak valamivel haladja meg a marmagasságát. Mellkasa széles, keresztmetszetben ovális alakú. Hátvonala vízszintes, lágyéka erős, fara enyhén lekerekített. Farka a csánk alá lóg, de a földig nem ér le, a kutya szablya formájúra hajlítva tartja. A válla lapos, izmos, hosszú és ferde. A masszív, egyenes lábak ízületei szépen kirajzolódnak, a mancsok a macskáéra emlékeztetnek. A nyak izmos, közepes hosszúságú. Erős fejének főbb jellemzői a lapos koponya, a határozott, de nem túlzottan kiugró-stopp, a szemek közti barázda sekély. Közepes nagyságú, háromszög alakú fülei magasan tűzöttek, a fej mellett lelógók. Szemei mandulavágásúak, szemhéjai feszesek. A berni pásztorkutya harapása szabályos ollószerű. A kutya szőre félhosszú, szálai egyenesek vagy enyhén hullámosak. A berni pásztorkutya alapszíne mélyfekete, cserbarna és fehér rajzolattal. A cserbarna foltok csak a szem fölött, a pofán, a lábakon és a mellen lehetnek. A fehér rajzolat a homlokon látható szimmetrikus orrcsíkból, amely sem túl széles, sem túl keskeny nem lehet, és a szügyön lévő kereszt alakú foltból áll. A mancsoknak és farok végének lehetőleg fehérnek kell lennie, de ez nem kötelező. A mancsok fehérsége azonban nem nyúlhat feljebb a lábközépcsontoknál. A nyak elülső vagy hátulsó oldalán megjelenő fehér folt nem kívánatos, de elfogadható. A szem sötétbarna.
Nyugodt, kiegyensúlyozott, vidám és barátságos kutya. Noha kifejezetten éber, s gazdáját, családját és otthonát megvédi minden rossz szándékú behatolótól, általában békésen viselkedik. Mély hangú ugatását csak akkor hallatja, ha komoly baj van. Figyelemmel kíséri, hogy mi történik körülötte, értelmi képességei jóval átlag felettiek. Gazdájához és családjához, hűséges, készséges és többnyire engedelmes is. A berni pásztorkutya rendszerint csodálatos játszótárs a gyerekek számára, akiket meg is védelmez. A macskákkal és egyéb háziállatokkal is jól megfér, mivel a vadászösztön szinte teljesen hiányzik belőle. Baj esetén gazdája mindig számíthat rá. A család barátaival szemben békés és barátságos. Egyes példányai hatalmaskodóan viselkedhetnek más kutyákkal, de a többség gond nélkül együtt tud élni fajtársaival.
Marmagasság: kan: 64-74cm, de ideálisan 66-68cm-nek kell lennie, szuka: 58-66cm, de ideálisan 60-63cm-nek kell lennie Testtömeg: 35-50kg Táplálékigény: 2190g/nap Alomszám: 6-10 kiskutya Várható élettartam: 8-10év
Ez fajta meglehetősen gyorsan tanul. Elég értelmes ahhoz, hogy megértse, mit akarnak tőle, s általában készségesen engedelmeskedik. Nagyon érzékeny gazdája hanghordozására. A legjobb eredmények akkor érhetők el vele, ha nyugodtan, szeretettel és következetesen bánnak vele. A berni pásztorkutyát általában társként, s nagy becsben tartják. Mégis érdemes lehet megpróbálkozni vele valamilyen kutyás sporttal. Az engedelmességi próbákon például egész szép eredményeket érhet el, főként,ha megfelelő felügyelet mellett dolgoztatják.
A Border Collie közepes méretű, energikus munka kutya. A test valamivel hosszabb, mint a magas. A viszonylag lapos koponya mérsékelten széles. A koponya és a fang körülbelül ugyanolyan hosszú, a stop mérsékelt. Az erős fogak össze egy ollós harapás. Az ovális szemek egymástól távol, és barna színű, kivéve merles ahol egy vagy több szem lehet kék. A közepes méretű fülek egymástól távol, akár egyenesen állnak, vagy Simi feláll. A mellső lábak egyenesek, amikor elölnézetből, de enyhén lejtős, amikor oldalról nézve. A közepes méretű farok meghatározott alacsony eléri legalább a csánk, növelve valamelyest, ha a kutya izgatott. Farkaskörmöket általában eltávolítják. A dupla bunda időjárásálló, tömör és testhezálló.Két fajta kabát: egy rövid, vékony kabát (körülbelül 1 hüvelyk (2,5 cm). Hosszú) és egy durva, durva szőrzet (körülbelül 3 hüvelyk (7,6 cm-es.) Hosszú). A színváltozatnál jönnek a fekete-fehér, tri színű, piros-fehér, fekete és szürke, sárga, sárga-fehér, sable, és minden fekete. A hosszabb szőrű fajtát egy sörény és farok kefe.A szőr az arcon, a fülek és a mellső lábak mindig rövid és sima. Mivel a border collie tenyésztik a munkaképesség és a hírszerzés, hanem mint a testi szépség, konformációja nagyon eltér.
Vérmérséklet
A Border Collie nagyon értelmes, és tisztában legyen a környezet.Képesek kell tanítani, hogy magas fokú. Ez az egyik legkeményebben dolgozó kutyák virágzik a dicséretet.Border collie képviseli vezetői között a versenyképes szint a különböző sportok, nagy jártassággal rendelkeznek agility készségek,engedelmesség, pásztorkutya kísérletek és Frisbee (TM). Ezek a versenyek, egészen a sikátorban, és gyakran használják, és gyakran nyer.Azok számára, akik szeretnék elérni a magas szintű sport a kutya, a Border Collie egy ajándék a mennyből. A mezőgazdasági termelők is elégedettek velük, ahogy eredetileg tenyésztették, mint a napszámos. A Border Collie rendkívül lendületes, nagy állóképességet. Feltéve, hogy lesz elegendő tevékenység tartani őket elfoglalt és bőséges gyakorolja, a Border Collie fog kijönni meglehetősen boldogan más kutyákkal, és a gyerekek, de ők is agresszív, más kutyákkal az azonos nemű, ha nem jelennek meg 100%-os vezetői velük . Azokat nem kell bízni a kis kutya nem háziállat, de rengeteg a border collie, hogy élni és boldogulni családi macskák. Ez a faj is érzékeny, és meg kell jól szocializált , mint egy kiskutya, hogy megakadályozzák félénkség. Ahhoz, hogy igazán boldogok, szükségük van egy csomó következetes vezető, széles körű napi testmozgás, és a munkát, hogy elfoglalják magukat.Border collie gyakran kihívást jelent a tulajdonosok hatóságot, ha azok a serdülők. Erőfölény szintje nagyban belül is ugyanazon alom. Be kell, hogy ez a kutya kemény, magabiztos, következetes pack vezetője, vagy ő is megpróbáljaátvenni. Ha lehetővé teszik számukra, hogy átvegye, nem elég a szocializáció és a mentális és a testmozgás, akkor igen reaktív és a hang érzékeny, amely így rossz választás családok kiskorú gyerekekkel. Ők maximalista egy állandó fog tetszeni. Ez a fajta él szolgálni Önnek nap mint nap ki.Ezek nem ideális háziállatok számára, akik nem tervezi, hogy kiad rengeteg időt velük. Ezek a kutyák túl intelligens, hogy feküdjön a ház körül egész nap nem kell semmit sem csinálni. Ha nem szívesen alkalmazzák a sok órán keresztül történő tartani ezeket a kutyákat is gyakorolja egyaránt szem előtt tartva és a test, mint ajánlott nem fogadja el a Border Collie. Vannak más fajta akivel hasonló még nem olyan nehéz. Ha nincs elegendő tevékenység, akkor megtalálja a saját munkánk van, és hogy nem lehet, amit Te is gondolt, amikor azt mondjuk, a szó MUNKA. Ha nem vitatta a napi tudnak, és leszpusztító. Nem lehet egyedül hagyni túl sokáig nem kell semmit sem csinálni, ha azt nem gyakorolták a pontig, ahol azok mind szellemileg és fizikailag is fáradt. Egy unatkozó Border Collie ne legyen jó kisállat, mivel ezek válhatnak neurotikus, és kezdi el használni a menekülési művész tehetségét, többek között aviselkedési problémák. Ezek az erős terelő ösztöne, és próbálja terelni a gyermekek és az idegenekkel, és meg kell mondani, ez nem elfogadható.
Magasság, súly
Magasság: Kanok 19-22 cm (48-56 cm). Szukák 18-21 cm (46-53 cm.)Egészségügyi problémák
Hajlamos az epilepszia, a csípő diszplázia, PRA (Collie Eye anomália) és a süketség. Gyakran allergiás a bolhák.
Életkörülmények
A Border Collie nem ajánlott lakásban az élet. Ezek nagyon aktív beltéri és nem a legjobb a vetésterülete. Ez a fajta akarat csinál jól-ban egy kennelben feltéve, hogy a napi tevékenységet, és látja, sok a kezelő. Ez a fajta nem alkalmas az élet láncolva fel a hátsó udvarban egész nap.Gyakorlat
Testmozgás önmagában nem elegendő ezt a nagyon intelligens és rendkívül energikus kutya. Akarnak dolgozni, és ezt a testet és az elmét, mint egy, a különböző feladatok elvégzésére. Gyors és mozgékony, ezek élénk kis kutya határtalan energiát és gyarapodását a kemény munka és a játék. Is be kell venni ahosszú, élénk napi séta. Ezek öröm látni streaking után a labda vagy üzembe kóbor juhok vissza a készüléket.Várható élettartam
Körülbelül 12-15 évesAlomszám
4-8 kölyök - átlagosan 6Fésülés
A Border Collie szüksége a rendszeres fogmosás és a törési tartani a kabátot csillogó.Odafigyeléssel van szükség, amikor a puha, sűrű aljszőrzet szórja.Fürdik, vagy száraz sampont csak szükség esetén. Ellenőrizze a fülek és a kabát rendszeresen kullancs. Ez a fajta átlagos shedder.A Border Collie eredetileg az úgynevezett "skót juhászkutya", és eredetileg a Northumberland határai mentén a Skócia és Anglia. Ez egy leszármazottja kutyák által használt vikingek terelni a rénszarvas, a régi brit droving fajták, a Spaniel hozzá.Nevezett a "munkamániás" annak nyíró meghajtó és a szeretet működik, a Border Collie van egy szem, ami megigéz szarvasmarha.Ez parancsnoka bármilyen típusú állomány a guggoló le, és mesmerizing az állatokat az intenzív bámulni. Az egyik legnagyobb képezhető fajták, a Border Collie is szolgál, valamint a kábítószer és a bomba felderítése kutya és a gyakori magas előadóművésznek az engedelmesség, agility, Frisbee (TM) vizsgálatok, a rendőrség munkáját, keresési és mentési, Flyball, trükkök teljesítményű és versenyképes engedelmesség. Néhány border collie képeztek nagyon sikeres, mint vak vakvezető kutyák. Jelenleg nagyon jó eredmények születnek velük az általános támogatást a fogyatékos Hollandiában. A Border Collie először elismerte az AKC 1995-ben.
Történet Pontos származása nem ismert. Egyes források szerint ősi olasz, illetve római fajta. Azoknak az ősi pásztorkutyáknak lehet a leszármazottja, amelyeket már a római kor előtt is ismertek Maremmaés Abruzzo tájain. Mások szerint azonban Közép-Ázsiából származik, alighanem azoktól a nagy fehér keleti nyájőrzőktől, amelyek ezer évvel ezelőtt, lassan terjedtek el egész Európában. Az Abruzzói juhászkutya ősei idővel kisebbé váltak, mint a többi pásztorkutya, de megmaradt független és tartózkodó jellemük.[2]
Feltűnően szép, mutatós, hatalmas, izmos eb. Egész megjelenése tiszteletet parancsoló. Feje erőteljes, füle viszonylag kicsi, lelógó, ha figyel, kissé felfelé tartja. Fogai nagyok, harapása ollószerű. Szeme sötétbarna. Mellkasa mély, háta egyenes, feszes, fara enyhén lejtős. Végtagjai izmosak, mancsa kerekded. Farka lelóg. Szőrzete közepesen hosszú, dús, enyhén hullámos, a nyakán gallért alkot. Színe többnyire hófehér, de lehet elefánt- vagy csontszínű illetve halványsárga áryalatú is.[3] Dús szőrzete hosszú, testhez simuló. A szőrszáak durva tapintásúak. A pofa, a fülek és a lábak elülső oldalának szőrszálai rövidek. A orr fekete, a szem pedig barna.
Igen megbízható kutya. Barátságos és hűséges, józan és nem kíméli önmagát. Bátor, értelmes és kiegyensúlyozott. Ritkán ugat. Gyengéd, de nem önállótlan vagy tolakodó, és sok helyzetben meglepően önállóan viselkedik. Kiváló őrkutyává nevelhető, amely igen meggyőző módon védelmezi családját és otthonát a nemkívánatos egyénektől. Az abruzzói juhászkutya általában elég jól kijön más kutyákkal és háziállatokkal is. A gyermekekkel szemben általában türelmes, sok mindent elvisel tőlük. Az idegenekkel szemben tartózkodóan viselkedik, hívatlan vendégeket nem enged be a család otthonába.
Egy olyan házőrzőt keresel, aki egyben a gyerekeket is szereti? Ugyanakkor nincs még sok tapasztalatod a kutyák nevelésében? Ez esetben a skót juhász remek választás!
iegyensúlyozott, szociális és intelligens, kiváló családi kedvenc, jó természetű, hű és elhivatott, rendkívül lojális a jó gazdához. Mindenkivel jól kijön, gyerekekkel, felnőttekkel, más álatokkal, akár idegenekkel. Érzékeny kutya, nagyon sok figyelmet és törődést igényel. Nagyon szeret ideje nagy részében a családdal lenni, évezi ha bármilyen cselekvésbe bevonjuk, legyen az játék, feladatok vagy pihenés.
ntelligenciájának köszönhetően az átlag feletti tanulási képességekkel rendelkezik, a helyes módszerekkel könnyű nevelni - pozitív megerősítéssel, jutalmazáson alapuló tréninggel. Akár tapasztalt, akár tapasztalatlan gazdák számára ideális társ lehet.
skót juhász kedves természetéből fakadóan egyes egyedek félénkek lehetnek, emiattkülönösen fontos, hogy a korai szocializációja során hozzászokjon a környezetéhez, és magabiztosságot szerezhessen. Házőrzőnek nagyon megfelelő, jelez, ha valami szokatlant tapasztal.
em szeret olyan környezetben élni, amely hangos, zajos, sok zavaró körülménnyel telített. Egy csendes háztartás az ideális otthon számára
Legfontosabb jellemzői:
Méret nagyméretű Nevelés idomításra fogékony Szőrzet bundájának tisztántartása könnyű Vedlés erős Mozgásigény napi séta Energiaszint közepes Védelmi ösztön közepes, ugat, jelzési céllal Gyerekekhez való viszonya jó Kölykök száma egy alomban 6-8 kölyök Népszerűség első negyven legkedveltebb fajta között van
egjelenés: ismert (Lassie), elegáns hosszú szőrű kutya. 25 kg körüli. 56 cm magas.
undájának gondozása: Hetente egyszer szükséges átkefélni a bundáját. Évente két szezonban igen erősen vedlik, ekkor sűrűbben, de emiatt allergiásoknak nem ajánlott.
gészsége: Várható élettartalma 12-14 év. A betegségek, amire figyelni kell a fajtánál, mivel előfordulásuk gyakoribb: szemproblémák, szem megbetegedése, éjszakai vakság súlyos esetben teljes vakság (PRA), pajzsmirigyproblémák, epilepszia, bőrbetegségek, bélcsavarodás.