Megfogtam a kezét és elrántottam a számtól.
-Miért mutattad meg ezt..?-kérdeztem halkan,kissé félve tőle.
-Mert úgyis tudnod kellett volna..-kapcsolta fel az égőt.
-Miért?-kérdeztem,mire eltüntek vörös szemei.
-Azt majd meglátod-mosolyodott el,majd megfogta csuklómat és vissza vitt a terembe.
-Yoshiko!!-szaladt oda hozzám Eisuke.-Már mindenhol kerestelek..-szuszogott mélyeket.
-Nem mindehol-felelte egy gonosz mosoly kiséretében Fumito.
Eisuke egy pillanatra Fumitora,majd rámnézett.
-Hol voltál?-mire válaszolni szerettem olna,Fumito a szavamba vágott.
-Rosszúl lett..kivittem a szabad levegőre..
-Értem..-felele halkan,majd rámnézett mire én bólintottam.-De mostmár jól vagy,ugye?
-Öhm..igen,persze-mosolyodtam el.
-De mi most megyünk-mondta hirtelen Fumito,mire ránéztem.
-Mi?Most?-néztem rá egy "most mivan??" arccal.
-Látom nem nagyon szeretné,úgyhogy haza kisérem-felelte Eisuke,majd megfogta a kezemet.
-Arra nincs szükség-feleltem,majd kihúztam a kezemet.-ti csak veszekedjetek nyugodtam,majd én MAGAMBAN hazamegyek-fogtam,megfordúltam és kimentem a teremből.
Haza felé indúltam.Kicsit hideg volt.
-Állj már meg!-fordúltam hátra.Szembe kerültem Fumitoval.Szó szerint szembe,hisz elöttem volt.
-Mit akarsz?-léptem hátra egyet.
-Háth..-mosolygott gonoszul.-mostmár jössz velem?
-Ugyan hova mennék,veled?-sóhajtottam.
-Csak hunyd be a szemed..
-Nem!Nem elég,hogy a sikátorban meijesztettél,de még az öltözőben is!-emeltem fel hangomat.
-Oké,oké..na mostmár hunyd be a szemed!
Morogva behunytm szemem.
-Oké,mostmár kinyithatod.-azt tettem amit mondott,kinyitottam a szemimet.
-Mi a...?-akadtam ki.Egy ismeretlen szobában találtam magam vele.
A falak fehérek,a bútorok szürkék voltak de nagyon jól mutattak.
Fotelek és egy nagy Difuzor.A fotelek barnák voltak,az égők égtek.
-Hova hoztál el?
-Haza,hozzám-vigyorgott.-mostantól itt fogsz lakni!