Júl 13

Minden egy szép napon a középiskolában kezd?dött.

Szia én Dávid vagyok. Akkoriban még csak 16 voltam most el szeretném neked mesélni én és a legjobb barátom történetünket.

 

Kollégisták voltunk mind a ketten mikor még csak nem is ismertük egymást. Emlékszem a beköltözésre és hogy onnantól mennyi mindent megéltünk együtt.Ez egy feln?tties közösségnek mondható már ami egy kicsit ijeszt? lvolt 16 éves fejjel. Na de most nem ez a lényeg hanem a baráti kapcsolatunkról. 

Be költözéskor nagyon féltem vajon lesznek-e itt barátaim vajon elfogadnak-e itt engem? 

Nagyon sok kérdés volt a fejemben...

Elkezdtem ki pakolni a cuccaimat szekrénybe majd az ágyba vetettem magam gondoltam felnézek facebbokra mi újság..

Mikor egyszer csak be toppant egy alacsony szemüveges fiúcska 3 nagy b?rönddel.

Szemüveges fiú: Na mi van? Ne csak bambán less ott segíts nem látod majdnem nehezebb a b?röndöm nálam??

Abban a pillanatban fel is pattantam az ágyról és fogtam a b?rdöndeit és be segítettem a szobába. 

Be mutatkozott vagányan nyújtotta ököl pacsiba a kezét: Na hello kösz hogy segítettél én Miklós vagyok de csak hívj Mikinek rendben?

-Öhh én Dávid vagyok. - feleltem.

Miklós is elkezdett ki pakolni neki sokkal több cucca volt mint nekem.. ? szinte elhozta az egész otthoni szobáját is.

Én csak néztem magam elé pár darab ruhával és 6 darab füzettel..Már majdnem kínosan éreztem magam.

Órákkal kés?bb megcsinálta az ? szuper dizájnyos kis helyét ahol mindennap lesz. Hozott hangfalat és laptopot is.

Majd le mentünk vacsorázni vacsorakkol megismerkedtünk a többiekkel mint osztály és évfolyam társakkal.

Úgy éreztem nagyon be illek a közösségbe jól éreztem magam velük.

Mikor egyszer csak megpillantottam hogy a szobatársam Miklós megy kifelé a végz?sökkel cigarettázni.

Azt hittem ? itt ilyen ismerettebb alak..

Majd felmentem zuhanyozni már fáradt voltam hosszú volt a mai nap.

Rá egy órára körülbelül felért Miklós is a szobába ? is elment zuhanyozni én addig telefonon játszottam.

Mikor vissza ért elkezdtünk beszélgetni.

Miklós: Hééé haver kérsz egy chipset?

-Igen adhatsz

Miklós: Te nem hoztál semmilyen cuccot amúgy?

-háát most egyenl?re nem.. gondoltam ez a hét új barátokkal ismerkedés lesz..

Miklós erre felnevetett: Miiiiii!!!?? Komolyan?? Ne nevetess már basszus de hát ide leszel be zárva legalább 4-5 évre.

-Tudom..csak én ilyen vagyok.

 

Ett?l a naptól kezdve egyre jobban össze hangolódtunk.

Azt éreztem ? lesz a legjobb barátom. S ez tényleg így volt.

"Nem minden ember életében van ez hogy van egy másik személy akit?l függ t?le"

Bár ez igazából egészségtelen kicsit.. de ez így igaz.

Miklós ez a barátom lett.