Tanmesék

Üdvözöllek kedves Olvasó, aki valami csoda folytán erre tévedt!

Nem tudom észrevetted-e, de mostanában elég kevés az olyan blog, aminek valódi értéke lenne. A szomorú ebben csak az, hogy ez nem mindig volt így; pár éve még szinte hemzsegtek itt a jobbnál jobb történetek, kritika oldalak és még sorolhatnám (csak így most hirtelen semmi nem jut eszembe). De mára ezeknek nyoma veszett -mind a blogoknak, mind az íróiknak. Ezért szeretnék ezzel a nagy tisztelettel készült szösszenettel megemlékezni a hajdan itt 'élő' tehetségekről.

*öt másodperc néma csend (franc akar itt ülni egy percig...)*

~Nem találtam gyufát, sry~

Üdvözöllek ismét, kedves Olvasó!

Ma egy jó tanáccsal készültem neked, csak hogy ezen a téren megfelelő rálátásod lehessen az élet nagy gondjaira -mivel a közelmúltban szereztem pár tapasztalatot ez ügyben. S jegyezd meg, kedves Olvasó; hogyha valami baj ér, valami kellemetlen dolog, ne szontyolodj el. Csak vondd le a dolog tanulságát, és sose felejtsd el...

Hogy a 21. századhoz illően mondjam el szent beszédem, egy reklám formájában olvashatod el eme intelmet. (Előre ki szeretném emelni; kinek nem inge, ne vegye nadrágra)

Égető vágyat érzel arra, hogy valakinek tönkretedd az életét?
  Szeretnéd, hogyha az az illető napokon át sírna a gonoszságaid miatt??

    Azt akarod, hogy egy életre megmaradj az emlékeiben, mint egy gonoszkodó f*sz?

Mert akkor van számodra egy jó tanácsom, ami -bár nem úgy, ahogy akarod, de- határozottan be fog válni!

/Brit tudósok által bizonyított tény; aki ezt az elvet alkalmazta mások b*szogatása helyett, boldogabb életet élők között élt!/

Szervusz, kedves Olvasó!

Kérlek, helyezd magad kényelembe; vegyél magadhoz egy pohár forrócsokit; állítsd be a kedvenc zenéd; és add át magad az elmélkedésnek.

A mai nap alkalmával egy rövid tanmesét hoztam, hogy miután elolvastad, újra végig tudd gondolni az életed, s annak minden egyes mozzanatát...

Mesénk címe:

A kiskacsa, akinek túl nagy volt a pofája

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kiskacsa. Ez a kiskacsa egyszer arra az elgondolásra jutott, hogy ő erősebb és jobb, mint a többiek. Mindenkinek azzal dicsekedett, hogy ő mennyire de mennyire okos, erős, bátor és szép, s hogy mennyivel értékesebb, mint mindenki más. Voltak, akik nem hittek a kiskacsának, ezért elhatározta, hogy bebizonyítja az állításait. Kiszemelte a leggyengébbnek tűnő egyént; a csúf pockot. A kiskacsa napokon, sőt, heteken át piszkálta a csúf pockot, gonoszkodott vele éjjel-nappal.
De egy gyönyörű, napsütéses tavaszi napon a csúf pocoknak tele lett a töke, és egy tőrt szúrt a k**va kiskacsa k**rva kis szívébe.
A tanulság az, hogy hogyha valaki végtelenül ocsmány még nem jelenti azt, hogy nem egy álruhába bújt sorozatgyilkos.
S különben is; aki egyszer a csúf pocokkal b*szakszik, az máskor már nem fog. Mert k**vára meg fog dögleni.
Itt a vége, fuss el véle.

Remélem ez a kis tanmese elnyerte tetszésedet, kedves Olvasó, s valamelyest elgondolkodásra késztetett.

További szép napot Neked!