Tanmesék

Üdvözöllek kedves Olvasó, aki valami csoda folytán erre tévedt!

Nem tudom észrevetted-e, de mostanában elég kevés az olyan blog, aminek valódi értéke lenne. A szomorú ebben csak az, hogy ez nem mindig volt így; pár éve még szinte hemzsegtek itt a jobbnál jobb történetek, kritika oldalak és még sorolhatnám (csak így most hirtelen semmi nem jut eszembe). De mára ezeknek nyoma veszett -mind a blogoknak, mind az íróiknak. Ezért szeretnék ezzel a nagy tisztelettel készült szösszenettel megemlékezni a hajdan itt 'élő' tehetségekről.

*öt másodperc néma csend (franc akar itt ülni egy percig...)*

~Nem találtam gyufát, sry~