Azt hittem neked hihetek, de te is csak egy olyan ember vagy aki mindenkit ártver. Hittem neked, de átvertél. Bíztam benned, de mégis csalódnom kellett. Mindenben segítettem, támogattalak, kiáltam érted. És a hála? Csalódás. Csalódtam benned és az egész csapatodban. Keressetek másik embert akit csicskáztathattok, de engem hagyjatok békén. Legközelebb ne várd, hogy segítsek neked, vagy megvédjelek...
Emlékszem az az első ölelésre, emlékszem az első csókra veled. Emlékszem, hogy mindig is veled akartam az utolsó csókom. Veled akarok mindent, téged akarlak...
Aztán felébredtem és rájöttem, hogy csak álmodtam, csak odaképzeltelek téged. De nem számít: legalább az álmaimban velem vagy...
Szeretlek, de nem tudom, hogy miért. Barátok vagyunk és tudom, ha rólad van szó akkor ennél többek nem leszünk. Ezzel csak annyit szeretnék, hogy tudd SZERETLEK és mindig is szeretni foglak! Addig pedig ott vagyunk egymásnak, mint barát és semmi több...
Tetszik, de nem tehetem ezt a barátnőmmel. Nem bánthatom meg őt. Ő legfontosabb, ő az aki még életben tart. Szeretem a fiút, de tényleg nem tehetem. El kell felejtenem őt és mást keresnem helyette. Választanom kell a barátnőm és a fiú között aki tetszik. Fiú van millió, de legjobb barát csak egy...
Én csak szeretném, hogy igazat mondj. Nem szeretnék több hazugságot hallani és nem szeretnék többet csalódni benned. Tudok néhány részt, de nem tudom összerakni őket . Hagyd abba a hazudozást és kérlek mondd el az igazat...
A napok néha nem úgy telnek ahogy tervezzük. Mikor úgy gondoljuk, hogy minden rendben lesz, akor fordul minden rosszra, akkor történnek olyan dolgok amiket elképzelni sem tudnánk. Ha szeretnénk jóvátenni a dolgokat, azzal, csak rontunk a helyzeten. A legjobb, ha nem teszünk semmit és hagyjuk, hogy az történjen aminek történnie kell. Mint mindenki én is szeretném, hogy a dolgoknak csak a jó oldala történjen meg. De ez soha nem valósulhat meg, mert ez az élet....
Néha nem az történik amit mi szeretnénk. Az életnek vannak jobb és rosszabb szakaszai, de az tőlünk függ, hogy melyikben élünk éppen. Mindenki a saját bőrén tapasztalja meg a hibáit. Mindenki hibázik, csak sokan nem ismerik be, hogy hibáztak. A legtöbbször az a jobb ha igazat mondunk, mert ha nem annak szörnyű következményei lehetnek. Szóval a lényeg, hogy ha hibáztál, ismerd be és MINDIG mondd az igazat, de soha ne hazudj...
Nem tudom ki vagyok. Nem ismerem a múltamat. A szüleimről alig tudok valamit. Csak annyit, hogy a családom már nagyon régen szétesett, majd egy kis idő múlva megjavult és most megint ott tartunk, hogy szétesik. Nem elég, hogy ezzel is foglalkoznom kell, még ott vannak azok akiket a barátaimnak gondoltam, de csak átvertek. Már csak pár embert tart életben. Nekik köszönhetem, hogy még élek és nem lettem öngyilkos...
A rosszat magam mögött kell hagynom, és a jót a jót a középpontba helyeznem...
Amit tettem, csakis érted tettem. Szerettelek volna boldognak látni..., de csak megbántani tudtalak. Mindent sajnálok. Nem kérek semmit, csak hallgass meg most az egyszer. Nem ismersz még... Ne akard, hogy olyat tegyek ellened, amit nem akarok. Csak beszéljük meg, és ha lehet bocsájts meg kérlek....
Rájöttem, hogy létezik olyan ember, aki azt is érti, aki én vagyok. Rájöttem, hogy két ölelés között mekkora különbség lehet. Hogy nem kell félnem, ha láthatatlan leszek, vagy túlcsordulok szeretettel. Hogy van valaki, akinek a szemében ugyanaz történik, mint az enyémben. Ezért vagy te nekem ♥