A gyűlölethez
Kedves Gyűlölet!
A napok összefolynak, minden nap ugyanolyan. Unalmas és csak cammog a fáradt testével a megsemmisülés felé.
Lassan már kebelbarátomként tekintek rád, hisz folyton velem vagy. Te vagy az egyedüli, aki mindig velem van, és azt akarja, amit én, azt gondolja, amit én. Tudod, mire vágyok, és azt is, hogy hogyan valósítható meg. Tudom, hogy te mire vágysz, de hogy hogyan valósítsam, meg arról fogalmam sincs. Meg akarod találni azt, aki mindezért a felelős és ez teljesen rendben is lenne, amíg a barátaim kimaradnak ebből. De neked az nem felel meg, igaz? Mindenképpen tönkre akarod tenni az életemet? Segítek neked, de akkor hagyd békén a barátaimat. Hagyd ki ebből Elisát és Brendont, nekik semmi közük ehhez!
A minap átjöttek egy doboz fánkkal és az új X-Men filmmel, Hugh Jackman utolsó szereplésével, mint Logan. Tudták, hogy óriási Hugh Jackman rajongó vagyok és csak miatta néztem meg az X filmeket. Tehát kényelmesen elhelyezkedtünk a kanapén és elindult a film. Fogalmam sem volt róla hogy ez lesz a következménye annak, hogy látom meghalni a kedvenc színészemet, még ha nem is ez volt a kedvenc szériám tőle, akkor is nagyon megrázó volt. Főleg pont ebben az állapotomban.
Elindult a film, az eleje nagyon tetszett. Jók voltak a poénok, az akciók is szépre sikerültek és a történet is megható volt. A vége felé kezdett kivilágosodni előttem, hogy nem lesz ennek olyan jó vége, ahogy reméltem. Amikor a végső harcra került sor nem mertem oda nézni, csak a végén és akkor is félve. Jól is tettem. Felkaptam az először a kezem ügyébe kerülő tárgyat és elhajítottam, majd összeroskadtam és elkezdtem bőgni. Nagyon megrázó volt, akkor is, ha tudom is hogy nem halt meg igazából. Gyűlöltem a rendezőt hogy ezt tette vele és az egész világot, hogy ezt tette velem.
Felálltam és elindultam az ajtó felé. Kiléptem a hóra és a zoknim azonnal átázott. Elisa felkiáltott, hogy jöjjek vissza, míg Brendon átkarolt hátulról és megnyugtató szavakat súgott a fülembe. Megfordított majd behúzott a melegbe. Leült a kanapéra és az ölébe ültetett majd a hátamat simogatva nyugtatgatott tovább. Átöleltem és szabad utat engedtem e könnyeimnek. Sirattam a filmet és sirattam magamat, hogy hogy lehetek ilyen szánalmas, hogy lehetek ennyire pisis.
Tehát mégsem vagy annyira kedvencem, így a levelem végére rájöttem, úgyhogy megkérlek, hogy távozz az életemből. Tudom, hogy nagyon ingadozó a hangulatom és az egyik pillanatban még szeretek valakit a másikban meg már nem, de ez velem jár egy csomagban. Ennél fogva, ha nem vagyok ínyedre való, akkor takarodj innen!
Szeretettel
Sky
