Dec
9
Melyik ló lopja a napot?
Melyik csillag hull le?
Milyen állat csikos?
Milyen állat pötyös?
Miért van a nyúlnak nagy foga?
Miért örülünk az ajándéknak?
Okt
26
Az orrukkal kommunikálnak
Orruk összeérintésével ritkán üdvözlik egymást a macskák, mert úgy védtelennek éreznék magukat. Azonban két kiscica, akik jól ismerik egymást és megbíznak egymásban, ha hosszabb idő után először találkoznak újra, nózijaik összeérintésével teszik hivatalossá egymás felismerését, ezzel egyben információt is cserélnek, hogy merre járt a másik, mi történt vele.
Nem mindig jó jel, ha dorombol
A dorombolással többnyire elégedettségének ad hangot a macska, de a mély dorombolással fájdalmat is jelezhet. Ha jól ismeri már a kisállatot, meg fogja tudni különböztetni a kettőt!
Máig rejtély a dorombolás
Az még mindig nem egészen világos, hogy hogyan adják ki a macskák az ismert doromboló hangot. Vannak elképzelések, amelyek szerint a válasz nem is a torokban, hanem a szív- és érrendszerben keresendő – de az orvostársadalom egyelőre teljesen megosztott a kérdésben.
A kölyökhangot preferálják
Gazdáikhoz a cicák kölyökhangjukon szólnak – érett macskahangjuk repertoárját társaik számára tartogatják fenn.
Cica és csoki nem jönnek ki jól
A kutyákhoz hasonlóan a macskák is megbetegednek vagy akár bele is halhatnak a csokoládé fogyasztásába.
A macskák és a pihi
A macskák inkább csak szenderegni szoktak, de ha elég nyugodtak a körülmények egy mélyebb alváshoz is, akkor akár az alvó emberéhez hasonló agyhullámokat is képesek produkálni.
Nem szeretnek farkasszemet nézni
Pislogással és szemük összehúzásával reagálnak a cicák, ha véletlenül szemkontaktust létesítenek valakivel. Ha azt szeretné, hogy megkedvelje egy macska, ön is pislogjon, és gyorsan kapja el a tekintetét, ha esetleg összeér a szemük.
Büntetés helyett kitüntetés
Nem úgy értelmezik a büntetést a cicák, ahogy azt az emberek gondolnák – dicsérgetéssel és jutalmakkal sokkal könnyebb jó viselkedésre nevelni.
Fogmosás hússal
Ha mindennap elcsócsálhat egy szelet nyers húson a cica, az rendben tartja fogait és az ínyét is. Válasszon nyulat, kicsontozott marhát vagy egy szárnyast.
Imádnak napozni
Mindig is csodálta, milyen jól bírja a hőséget kiscicája? Ennek nem más az oka, mint hogy őseik eredetileg sivatagi állatok voltak.
Okt
26
Hegyezd a füled!
A kutyák kétszer annyi izom segítségével tudják mozgatni a fülüket, mint az emberek. A fül mozgatása által több mint százféle arckifejezésre képesek! Különleges füleikkel emellett négyszer akkora távolságból meghallják a hangokat, mint az emberek.
Miért forognak körbe-körbe, mielőtt lefekszenek?
A vadonban ezzel az ösztönös mozdulattal sodorják össze ággyá a hosszú fűszálakat. Ahhoz, hogy kedvence kényelmesen érezze magát otthon, kell, hogy legyen egy saját alvókuckója, mely mindig ugyanazon a helyen van, mivel ez biztonságérzetet ad neki. Ha viszont kutyája az ön ágyát szemelte ki, így kezelje a helyzetet!
Nagyobb a szemük, mint a gyomruk?
A kisebb méretű kutyafajták gyomra akár olyan kicsi is lehet, mint egy dió!
Rendszeres fogmosás
Egy kifejlett kutyának 42 fogból álló fogsora van, mely különösen gondos bánásmódot igényel. Fontos, hogy lehetőleg gyakran és rendszeresen próbálja fogkefével és speciális szerekkel megtisztítani kutyája fogait, valamint évente vigye el fogorvosi vizsgálatra.
Milyen sokáig élnek?
A kutyák várható élettartama átlagosan 8-15 év. Ne feledjen kedvencével akkor is rendszeres állatorvosi ellenőrzésre járni, ha kutya baja, mivel így megőrizheti egészségét és jó közérzetét, hogy minél hosszabb ideig társa lehessen.
Mennyire magatehetetlen egy kiskutya?
Születésükkor a kölyökkutyák nem látnak, nem hallanak, nincsenek fogaik, és alig működik a szaglásuk. Ahhoz, hogy egészséges és erős felnőtté fejlődjenek, táplálja őket speciálisan kölyökkutyáknak való eledellel!
Vigyázat, harap!
A kutyák állkapcsa átlagosan 10 és 13,8 bar közötti nyomás kifejtésére képes. Némely kutyafajta harapása akár a 31 bar nyomást is elérheti. Ha nem szeretné, hogy kedvence a berendezésen eddze a fogsorát, találjon ki minél több ötletet, hogyan szórakoztathatja el valami mással! Gurítson neki labdát, építsen homokozót elrejtett kincsekkel, vagy vizesárkot, amiben játszhat, és persze gyakori sétáltatással (ami önnek sem árt!) gondoskodjon az elegendő mozgásról. Ez segít, hogy megelőzze kutyája unalomból fakadó rombolási kedvét.
Rengeteg szőr
Egyes kutyafajták naponta 30 méternyi szőrt növesztenek – ez nagyjából hat kombi autó hosszának felel meg! Ebbe beleszámítanak azok az újonnan növesztett szőrszálak is, melyek a kutyát az orrától a farka végéig beborítják. Ha gondot okoz otthonában a sok kutyaszőr, itt talál segítséget!
Egyedülállók: válasszanak megfontoltan!
Kedves ismeretlenek vonzására állítólag a golden retriever a legalkalmasabb – a legkevésbé szerencsés választás pedig nem meglepő módon a pitbull. Amikor kiválasztja új kedvencét, mindig alaposan ismerkedjen meg a fajtákkal, és vegye figyelembe, melyik illeszkedik leginkább az ön életmódjához. Íme, pár további szempont!
A kölyköknek mozgásra van szükségük
Egy fiatal kutya számára a mozgás és a játék a nap legfontosabb eseményei. Minél idősebb lesz, annál inkább az etetés időpontját várja. Ahogy kutyája öregszik, fontos, hogy a táplálkozását a korához és mozgásigényéhez szabja.
Okt
26
|
 Giganotosaurus |
De nem csak a laikusokat, a tudósokat is folyamatosan foglalkoztatják ezek a különös lények. Néhány éve izgalmas leletek kerültek elő a mongol Góbi-sivatagból, többek között az azóta híressé vált Velociraptor és nemrég akadtak rá Dél-Amerikában egy a Tyrannosaurus rexnél is nagyobb ragadozóra, a Giganotosaurusra. Az újabb és újabb leletek és a régiek tüzetes átvizsgálása legalább annyi új kérdést vet fel, mint ahány korábbit megválaszol. Jelenleg négy fő kérdése van a dinoszauruszok kutatásának: meleg- vagy hidegvérű állatok voltak-e, volt-e náluk fejlett utódgondozás, mely csoportokból származtak és milyen csoportok származtak belőlük valamint az örökzöld téma, miért tűntek el olyan hirtelen, mi okozta kipusztulásukat. Nézzük ezeket sorjában!
Harminc éve csak gúnyos kacajt kapott volna, aki komoly tudományos körökben melegvérű, fürge és okos dinoszauruszokról beszélt. Ma már azonban egyre biztosabbnak tűnik, hogy a buta és lassú, kihalásra rendeltetett dínókról alkotott kép tarthatatlan. Az állatok testfelépítése alapján egyértelmű, hogy a ragadozók folyamatosan voltak képesek gyorsan futni. Sok olyan dinoszauruszt is találtak, melyek olyan hideg éghajlaton éltek, ahol ma nem képesek hidegvérű állatok megélni. Mindezek alapján egyes paleontológusok felvetették a gondolatot, nem lehetséges-e, hogy léteztek melegvérű dinoszauruszok is. A kérdést eldönteni látszott, mikor egy ritka szerencsés leletben vizsgálható volt egy kisebb ragadozó dinoszaurusz szíve, és a vizsgálatok alapján egyértelmű lett, hogy annak felépítése majdnem teljesen megegyezik a ma élő melegvérűek szívének szerkezetével. Még egyértelműbb lett a helyzet, mikor
 Életkép a Júra korból |
Kínában olyan kövületek kerültek napvilágra, melyeken jól megfigyelhető volt a testet borító apró tollak dús bevonata. Ilyen hőszigetelő kültakaróra ugyanis csak a testmeleg megőrzése miatt lehet szükség.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy minden dínó melegvérű lett volna, számítások kimutatták, hogy ha a hatalmas (30 tonnás) Apatosaurus melegvérű lett volna, vérkeringésének fenntartásához legalább 800 kilogrammos szívre és 600 Hgmm-es vérnyomásra lett volna szüksége. Mindezek ellenére ma már ezeket az óriásokat sem tartják afféle tunya behemótoknak, akik csak félig vízbe merülve bírják el saját súlyukat. Nyomaikból kiderül, hogy szárazföldi lények voltak és kényelmes sétájuk során is 6,5 km/órás tempóban gyalogoltak, vagyis gyorsabban, mint egy ember.
Az dínók viselkedéséről alkotott képet sokáig a ma élő hüllők viselkedésére alapozták. Ennek alapján lassú és nem túl intelligens lényeknek képzelték őket. Mára már ez az elképzelés is tarthatatlanná vált. A legfontosabb lelet ebből a szempontból egy Maiasaurus telep volt. Ezen a telepen, melyet egy vulkánkitörés pusztított el, több tízezer állat élt együtt.
 Öreg Maiasaurus fiatalokat vezet |
Öregek, fiatalok és fiókák együtt. A fészkek fedetlenek (sok más dinoszaurusznál is), amiből egyértelmű, hogy a szülők testükkel kellet, hogy védjék a tojásokat az időjárás viszontagságaitól. (A mai hüllők mind elássák tojásaikat.) A fészkekben a tojáshéjak alaposan össze voltak taposva, amiből arra lehet következtetni, hogy a fiókák hosszabb időt töltöttek el ott. Több hónapos fiatalokat is találtak a fészkekben és az utódok súlygyarapodásának sebessége alapján az is feltételezhető, hogy a szülők (a ma élő madarakhoz hasonlóan) táplálták fészeklakó utódaikat. Egyes kutatók az egyedek elhelyezkedése alapján nem tartják lehetetlennek, hogy az utódnevelés a telepen munkamegosztásban, a mai pingvintelepek óvodáihoz hasonló rendszerben folyt. Szintén a csapatokban talált növényevők elhelyezkedésének elemzéséből vált világossá az is, hogy a hordák a mai patásokhoz hasonlóan fejlett csoportot alkottak, melyben a fiatal és gyengébb egyedek a horda közepén, a nagyobb védelmet nyújtó helyen legeltek. A kisebb testű ragadozók kövületeinek vizsgálatából és az általuk hagyott nyomokból az is egyértelmű, hogy nem egy faj falkákban vadászott, a mai farkasokhoz hasonlóan. Ez pedig már komoly kommunikációt és együttműködést feltételez az egyedek között.
 A legokosabb dínó, a Troödon |
Korábban a dínók intelligenciájának mérőszámául az agytérfogat és a testtömeg hányadosát használták. Ma azonban már tudjuk, hogy a nagyobb test mozgatása nem feltétlenül igényel egyenesen arányosan nagyobb agyat, hiszen az izomcsoportok száma nem feltétlenül nő a testméret növekedésével. A megfelelően korrigált számításokkal még az igazi óriások sem tűnnek különlegesen butának. Egyes kisebb ragadozók agytérfogat/testtömeg hányadosa pedig messze magasabb bármely ma élő hüllőénél.
Különös felfedezéseket eredményezett a dínók eredetének kutatása is, ma már elfogadott nézet, hogy a legkorábbi dinoszauruszok két lábon jártak, és a négy lábon járás csak másodlagosan alakult ki. Ez magyarázatot ad arra is, hogyan alakultak ki a ma élő hüllőknél található tolólábak helyett az emlősökéhez hasonlító járólábak.
 Életkép a Kréta korból |
Szintén sok vita tárgya, hogy a madarak ősei vajon a dinoszauruszok és a mai hüllők szétválása előtt váltak-e el ettől az ágtól, vagy pedig a dinoszauruszokból alakultak-e ki. A korábban már említett tollas dínók felfedezése komoly érv amellett, hogy a dinoszauruszokban a madarak őseit is tisztelhetjük. Természetesen az egyik legizgalmasabb kérdés, sőt az őslénytan egyik legnagyobb rejtélye, hogy miért tűntek el a dinoszauruszok.
Számtalan elmélet próbálta már magyarázni, mi okozhatta kipusztulásukat. A 60-as években elterjedt nézett szerint a túlzott specializáció lett a vesztük. Nem voltak képesek reagálni az éghajlati változásokra. Ma már biztos, hogy ez a változat teljes mértékben ellenkezik a tényekkel. A földtörténeti Középkor végén, a Kréta időszakban is bőven voltak generalista dinoszaurusz fajok, melyeknek jól kellett volna tűrniük a változásokat. Az divatos elméletek között megtalálhatjuk a klimatikus változásokat (amit a kontinensek vándorlása okoz), a fokozott vulkáni tevékenységet és az ezáltal okozott üvegház-hatást, egy közeli szupernóva robbanását és valamilyen dínóspecifikus fertőző betegséget is.
 Meteorit érkezik |
Az újabb elméletek közül azonban egyre szélesebb körben válik elfogadottá Walter Alvarez 1980-ban közreadott tézise, amely egy hatalmas meteoritnak szánja a fő szerepet a dínók kipusztításában. Eszerint mintegy 66 millió évvel ezelőtt egy 10 kilométer átmérőjű meteorit csapódott a mai Yucatán-félsziget helyére. A Mexikói-öböl ennek a meteoritnak a krátere. Nemrég fúrásokat végeztek Floridánál az óceáni kőzetben és ezek eredményei alapján majdnem bizony, hogy az Alvarez-meteorit valóban létezett. Alvarez modellezte, milyen következményekkel járhatott egy ilyen becsapódás. Arra jutott, hogy egyrészt a felforrósodott levegő a kontinens felé sodródott és lángba borította egész Észak-Amerikát, másrészt annyi por került a légkörbe, ami évekre jelentősen csökkentette a Földre jutó napfény mennyiségét. Mindez természetesen drasztikus éghajlati változásokat vont maga után, melyek a dinoszauruszok kihalásához vezettek.
 |
Korábban a úgy vélték a tudósok, hogy a katasztrófáknak nincsen komoly hatásuk az élővilág evolúciójára. Úgy érezték ezzel pont az a Cuviér-féle katasztrófa-elmélet lopakodik be a hátsó ajtón át a biológiába, amit Darwin söpört le a pályáról. Mára azonban már túl sok a bizonyíték arra, hogy tagadni lehetne a katasztrófa tényét.
Bár Alvarez elmélete nagyon tetszetős, mégsem ad tökéletes választ a kérdésre. Egyrészt azért nem, mert dinoszauruszok hanyatlása már évmilliókkal korábban megkezdődött, igaz a Kréta korszak legvégén hirtelen felgyorsult. Másrészt azért mert nem ad magyarázatot arra, miért nem szenvedték meg a katasztrófát éppennyire az emlősök és a hüllők, miért hagyta majdnem érintetlenül a tengeri élővilágot. A jelenleg tartott elképzelés szerint a dinoszauruszok kipusztulása valamilyen más okból már korábban megkezdődött és a meteorit becsapódása volt a kegyelemdöfés.