Dec 16

Sziasztok! Mindenkinek kívánok, kellemes ADVENTI 3. vasárnapot! Esett a hó, menjetek ki játszani, épitsetek hóembert Barátaitokkal, Barátnötökkel!

 

Dec 9

Sziasztok! Egy kis változás történik. 2018.12.11.-től (keddtől) nem leszek Ebneveldén, mert iskola van! 2018.12.14-én (pénteken) sem leszek mert sajnos iskola, és be kell dolgozni a (pénteken) a (hétfőit) (szombaton) meg a (péntekit) dolgozuk be! December 25-ét dolgozzuk be! 2018.12.15.-én (szombaton) leszek Ebneveldén! 

 

A adatlapon is megtalálható, a változas, kitettem oda is!

 

Dec 9

Sziasztok! Mindenkinek kívánok, kellemes ADVENTI 2. vasárnapot

 

  !
Dec 7

Sziasztok! A mai nap lettem 100 napja hogy, fent vagyok az Ebneveldén! Mindenkit meghívok egy kis tortára. Xd :) 100 napja =  0 Tiltás

 

Dec 2

Sziasztok! Mindenkinek kívánok, kellemes ADVENT 1 Vasárnapot!

Dec 2

 

Sok legenda kering a Mikulás történetéről, van aki ezt vallja van aki amazt, mi most elmeséljük a Mikulás valódi és csodaszép történetét.

Szent Miklós a keleti egyház, máig a legtiszteltebb szentje. Krisztus után született 245-ben, Patara városában egy gazdag család gyerekeként. Már kisgyerek korában árva maradt, szüleit egy járvány vitte el. Szüleitől örökölt vagyonával, nagybátyjához - aki érsek volt - Patara város kolostorába költözött. Már kisgyerek korában megszerette az ottani életet és végül a papi hivatást választotta. Életét mindvégig az emberiségnek és a gyerekeknek szánta.

 

270-ben Jeruzsálemben a tengerészek védőszentjévé választották. Zarándokútjáról hazatérve betért Anatólia fővárosába, Myra városába, ahol a helyiek püspökké avatták.
Püspöki évei alatt mindvégig a gyerekek és a szegények megsegítésére szentelte életét. Vagyonát a gyerekek és szegények megsegítésére költötte, miközben tanított és a szeretetet hirdette. Egy éhínség idején a teljes egyház vagyonát szétosztotta a szegények között, halála után egy darabig ki is tiltották az Egyházból.

A kolostor közelében, ahol lakott, élt egy szegény parasztember, akinek volt három lánya. Egy séta közben akaratlanul meghallotta a három lány vitáját. A lányok azon vitatkoztak, hogy másnap melyikük áldozza fel magát rabszolgának, ahhoz, hogy megszabaduljanak a szegénységből és egyikőjük férjhez mehessen.

Miklós püspök meghallva ezt a tanakodást visszasietett a kolostorba és egy marék arannyal visszatérve bedobta azt az ablakon, majd elsietett. A lányok azt hitték csoda történt, egy évvel később a csoda ismét megtörtént. A másik lánynak is adott egy marék aranyat. A lányok lépteket hallottak az ablak alatt, ezért kisiettek, ekkor látták meg, hogy egy piros köpenyes ember rohan el az ablak elől. Harmadik évben az ablak zárva marad, mert kint nagyon hideg volt. Miklós püspök felmászott a tetőre és a nyitott kéményen át bedobta az aranyat, a harmadik lány éppen akkor kötötte fel harisnyáját száradni a kandalló szerű tűzhelyre. A keszkenőbe rakott arany épp belehullott a harisnyába.

Ezután terjedt el a hír, hogy Tél-Apó minden évben megajándékozza a szegényeket. Egy idő után kitudódott, hogy ki is valójában a Mikulás, ugyanis az aranyak között amit a legkisebb lány kapott volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő adott régebb Miklós püspöknek. De ez alkalommal az is kiderült, hogy Miklós püspök minden évben december 5-én, névnapjának előestéjén rendszeresen megajándékozza a gyerekeket.

A keresztényüldözések idején elfogták, de kivégezni nem merték. A legenda szerint halálakor a lelkét angyalok vitték a végső nyughelyére, ahol egy forrás eredt. Innen hirdeti azóta is a Mikulás a szeretetet a gyerekeknek.

 

(A internetről szedve a történet)

 

Dec 1

Sziasztok Kedves Gyerekek! Tudom, hogy várjátok már a Télapot a iskolákba dec-6-án jön. Otthora meg dec 7-én ha minden igaz! Úgy döntöttem hogy, a hétvégén teszek ki nektek egy kis Mikulás Történetet, de megigérem hogy Internet Forrást ki fogom írni hogy, hol szedtem le a történetet. Ha valaki tudna Nekem írni kommentben, hogy hol találok olyan forrást, ahol megtudom jelölni hogy, hol szedtem le a történetet. 

Nov 24

- Hát mi elvégeznénk ezt a részét -nyugtat-ta

meg Gabriella. - Csak szükségünk lenne egy jó receptre meg arra, hogy  valaki segitsen, ha elakadunk. Tudod, mintha az edzőnk lennél. - Hű... - felelte Zeke. - Ez Klasszul hangzik! Mármint muffint sütni rém egyszerű, de ki ké-ne találnom néhány receptet, ami a fincsi cu-kormázakat illeti, és talán meg  is lehetne tölteni azokat a sütiket... - Ó, ez nagyszerű, Zeke!  - lelkesedett Gab-riella. - Át tudnál jönni hozzánk valamikor a jö-vő hét elején?  Tudom, hogy edzésetek lesz, de csak egy rövid időre. - Hát persze! - válaszolta Zeke. - Meg tu-dom oldani! 

 

Chad Taylorra nézett.

 

- ez igazán okos ötlet! Te találtad ki? 

 

- Ööö. . . , Hát igen, én - felelte Taylor, és el-pirult. - több lépéssel előrébb vagytok, mint mi - állapította meg Jason. - Mi még ki sem talál-tuk, mivel tudnánk adomámyokat gyűjteni! - De már rajta vagyunk! - Vágott Jason sza-vába Chad. -  Az East High Vadmacskáinak va-lami fantasztikus ötlettel kellene előállniuk! De ne aggódj! A csapatunk is ki fogja venni a részét a dologból. - Az szuper! - felelte  Taylor.Nagyon tetszett neki, hogy Chadet ennyire foglalkoztatja az adománygyűjtés jelentette kihívás. Lehetséges, hogy mégsem csak a kosárlabdával van  elfog-lalva a srác? Ennek a fiúnak szíve van! Taylor rámosolygott. - Csinálhatunk rájuk például ehető virágo-kat, ha akarjátok - ajánlotta fel Zeke. Még min-dig azon járt az agya, vajon milyen cukormázat találjon ki. - Az igazi Valetin-napi filinked-véért mindegyik muffin tetejére tehetnénk ilyen ehető virágot. Vagy süthetnénk  piros tésztából, és úgy tehetnénk rá fehér cukormázat. Az iga-zán hatásos lenne! Taylor elvigyorgott. Tudta, hog sikerült megnyernie Zeke-et. Ő a tökéletes megoldás a tízpróbacsapat problémájára. Ezzel az ötlettel adományt gyűjteni? Ugyan már? Piskóta!

 

Kész a HARMADIK FEJEZET is! Olvassátok sok-sok szeretettel! Reméljük hogy, ez is tetszeni fog!

 

NEGYEDIK FEJEZET is érkezik majd!

 

 

Nov 4

Sziasztok! Az Ebnevelde Mainapon lett 5000.kör éves! Nagyon Boldog Évfórdulót kívánok! 5000.kör=13 éve hogy már müködik a Ebnevelde

Nov 3

Amikor pénteken az utolsó óráról kicsön-gettek, Taylor arcára széles mosoly ült ki. Alig várta az iskolai tizpróbacsapat aznap délutáni összejövetelét, hogy elmondhassa zseniális őt-letét az adománygyűjtéssel kapcsolatban. Gab-riella hétfői megjegyzése elinditotta benne a vezérhangyát: azóta ezen járt az esze. És tudta, hogy  fantasztikus terve van, amivel egy rakás pénzt gyűjthetnek az Egyesült Szív Társaságnak. Taylor persze büszke volt magára. Mosolygott, ahogy a folyoson sétált a terem felé. - Szia, Taylor! - kiáltott utána Gabriella. - Várj meg! Taylor megfordult. Látta, hogy Gabriella utá-naszalad. Megállt, és megvárta őt. 

-  Elmondod végre, miért is vagyok olyan briliáns? Kérdezte Gabriella. A hétfői találka óta furdalta az okdalát a kíváncsiság, vajon mitől pörgött így fel Taylor agya! Alig bírta kivárni, hogy megtudja!

Taylor átölelte a barátnője vállát 

-Nos, Miss Montez, menjünk be hát az összeröfire, és derítsük ki együtt!  Gabriella vállat vont. Egész héten próbálta rávenni Taylort, hogy ossza meg vele a nagy tit-kot, de Taylor csak nem állt rá. Azt akarta, hogy az egész csapat egyszerre hallja az ötletet. Gabriella számára a hét csigalassúsággal telt, Troyjal sem találkozott, mert a fiú apja  minden dálutánra edzést rendelt el. Nagyon szurkolt, hogy az East High kosárcsapata le-győzze az egyik legnagyobb riválisát, de per-sze Troyt is látni akarta. Még a Valentin-nap-ról sem beszéltek,de Gabriella már elkezdett terveket szövögetni erre vonatkozoan. Az idei  Valentin-napot igazán különlegessé akarta  tenni Troy számára. A fiú annyira elfoglalt volt az utóbbi időben a kosarázas miatt, hogy nem maradt sok szabad ideje. Valentin-napon lenne hetek óta a fiú első olyan estéje, amikor nem kell a másnapi edzésre gondolnia. Ha meg-nyerik a meccset, akkor ünnepelnek. Ha pedig veszitenek, nos, Gabriella akkor is ott lesz mellette. Emiatt ez az ünnep sokkal fontosabb lett a lány számára . Azt akarta, hogy minden tökéletes legyen.  Timotby és Martha már az asztalnál ültek, amikor a két barátnő besétált a terembe. Miután Taylor leült, még beléptek egy páran, és szin-tén helyet foglaltak. Gabriellának feltűnt, hogy mindenki milyen pontosan érkezett. Úgy lát-szik, nem csak őt furdálja a kiváncsiság Taylor titkos terve miatt! - Oké, Skacok! - kezdett bele a mondadojá-ba Taylor. -Örülök, hogy mindannyian el tud-tatok jönni a mai találkára! Mint tudjátok, idén az a célunk, hogy a legtöbb pénzt gyűjtsük ösz-sze a  Egyesült Szív Társaság szívtől szívig ado-mánygyájtő eseményén. 

 

- És hogy lealázzuk a West Hight! - kiáltott fel Timothy.

 

A  többiek mosolyogtak, Taylor pedig folytat-ta a beszédét. - Mint ahogy a mi kedves és megbecsült csapattársunk, Gabriella a legutóbbi gyűlésen  megjegyezte, a pasik szívéhez a gyomrukon ke-resztül vezet az út... - Taylor itt szünetet tar-tott, és végighordozta  a tekintetét az East High legokosabb diákjain. - ... vagy a nő szívéhez, ha már itt tartunk - tette hozzá egy kacsintás kiséretében. - Az East Highban mindenkit a gyomrán keresztül közelitünk meg: Muffinokat sütünk, amiket a pénteki ofoórákon fogunk ki-szállítani. Muffinparti lesz! Martha felpattant a székéből. - Ez nagyszerű ötlet, Taylor! - értett egyet Timothy. - Köztudott, hogy a megfelelő táp-anyag- és kalóriabevitel lényeges ahhoz, hogy az agyban a szerelemhez szükséges kémiai fo-lyamatok lezajlódjanak. Taylor  egyetértően mosolygott, majd Habriel-lára nézett. A válaszára várt. - És ki  fogja megsütni azt a rengeteg muffint, amit  el akarunk adni? - ,kérdezte Gabriella. Kö-rülnézett a teremben. A teremben lévők közül  ugyan mindenki rekordidő alatt tudott megol-dani matekmatikai egyenleteket és kémiai prob-lémákat, de kétségei voltak afelől, hogy bárme-lyikük  us izletes muffint tudna sütni. - Nos, az egyenletnek ez az oldala nem iga-zán megoldott - felelte Taylor. Kissé aggódó ké-pet vágott. Aztán könyörgőn nézett  Gabriellára. - De te tudod, ki segíthetne nekünk, igaz? Gabriella tudta, hogy Taylor Zeke-re gondol. Merthogy Zeke nemcsak kiváló kosaras volt,hanem sütni is imádott. Ráadásul jól is csinálta. Gabriella szerencsére több receptjének az ered-ményét is megköstolhatta. Zeke-tők segítséget kérni jó ötlet volt,  habár tudván, milyen sokat edz a csapat a meccs miatt, elég valószinűtlen -nek tűnt, hogy lesz ideje komolyan beszállni a dologba. - Abban reménykedtem, hogy Gabriella eljön velem megkérni Zeke-et, hogy segítsen - mondta Taylor. Le sem vette a szemét a ba-rátnőjéről, és rendületlenül mosolygott. - Ar-ra gondoltam, ha ketten kérjük meg, talán na-gyobb  esélyünk lesz rá, hogy igent mondjon. Erre az egész csapat Gabriellára nézett. Gabriella elvörösödött. Most már tudta, Taylor miért nem mondta el neki korábban, mit tervez. - Hát persze  hogy megyek veled! - felelte Gabriella. - De biztosan tudom, milyen kevés szabad ideje lesz Zeke-nek ezen a hétvégén meg a következő héten. A Vaadmacskák a napokban egyfolytában edzéseket tartanak. - Hát akkor majd  mi sütünk - szólt közben Martha -, és Zeke lehetne az észbeli irányító, a séf. Mindenki szkeptikusnak tűnt. Martha fel-állt. - Most komolyan, gyerekek! - folytatta. - Mi a recept? Ez olyan, mint egy kémiai kisérlet. Csak egy sémát kell követni. - Ez igaz! - értett egyet vele Timothy. - De ki fogja megvenni a Valentin-napi muffinokat, ha azt hiszik, hogy a kémialaborban készültek? Timothy  megjegyzése kissé lelombozta Taylort. Több csapattársának arcán látta a két-kedést. - A muffint mindenki szereti - mondta Taylor. - A marketing meg színtiszta tudomány. Meg tudjuk csinálni! Ne feledjétek, mindez jó célt szolgál! Gabriella lenyűgözte az, hogy Taylor mi-lyen gyorsan megnyert mindenkit. A tudomá-nyért élő, hidegfejű csabatból két szempillantás alatt csapongó, kreatív csapat lett. Mindenki be-kapcsolta a laptopját, szórólapokat és figyelem-felkeltő plakátokat tervezett, hogy aztán majd kitegyék a folyosókra. Gabriella viszont csak bámult az üres kép-ernyőjét. Az égadta világon semmit sem jutott az eszébe. Csak azon járt az esze, mit találjon ki a meccs utánra. Vajon mit csináljon, amivel meg-lephetné Troyt? Talán menjenek el vacsorázni? Vagy az már túlságosan uncsi? Vagy hallgassa-nak együtt zenét? És miközben az agya sorra dobta ki a kérdéseket, a keze sorra rajzolta a szívecskéket a jegyzetfüzete margójára. - Hé, ezek tökjó szórólapok! - lelkendezett Taylor, és kivett néhány lapot a nyomtatóból. - Mi leszünk a legjobbak! - Hát jó esélyünk van rá! - értett egyet Ti-mothy. - És minek hívjuk ezt a maffinakciót? Kellene egy frappáns szlogen! Ez már Taylornak is eszébe jutott. És készen is állt a válasszal. - Ezek a szeretetmuffinok! Küldj belőlük a szerelmednek! Küldj belőlük a barátodnak! Egy harapás, és tdni fogják, hogy érzel! - Ez érsz aztán a muffin! - kiáltott fel Martha. - Bízzunk benne, hogy tudjuk teljesíteni az igéretünket! - Kommntálta Gabriella. Miután a tízpróbacsapat gyűlése véget ért, Gabriella és Taylor a tornaterembe mentek. Tudták , hogy a kosárlabdacsapat edzése való-színűleg most ért véget, úgyhogy jó esélyünk van arra, hogy ott találják Zeke-et. Taylor még mindig mosolygott a tízpróba-csapat találkája után. A megrendelőlapok és a szórólapok nagyon klasszak lettek. Biztos volt abban, hogy a klubja jelentősen hozzájárul majd az East High elsöprő győzelméhez a Szívtől szí-vig adómánygyűjtő eseményén. Gabriella próbálta kitalálni, mit mondja-nak Zeke-nek. Szükségünk volt a fiú segítségé-re, hogy Taylor zseniális ötlete működjön. Hát  igen, a szeretetmuffinban nagy lehetőség rejlik az adómánygyűjtésre, de ahhoz az is kell, hogy finom legyen.

 

- Szerinted Zeke segít nekünk? - kérdezte Taylor Gabriellát.

 

- Fogadok, hogy fog-felelte Gabriella. - Imád sütni. És ez  egy könnyű kis ujjgyakorlat a számá-ra. A Srác créme brulée-t készít, az pedig vagy százszor lehet nehezebb, mint  muffin  sütni.  - Hát reméjük, hogy igazad van! -  mondta Taylor. Gabriella áttette a hátizsákját a bal vállára. Ő is akart kérdezni valamit Taylortól. Úgy tűnt, Taylor elég rendesen beleásta magát a Valentin-napi etikettbe, így hát megfelelő embernek tűnt  a kérdése megválaszolására. Ráadásul ő a leg-jobb barátnője. - Taylor, szeretnék valami különlegeset kita-lálni Troynak Valentin-napra. Van valami ötle-ted?Taylor megállt. Gabriella felé fordult. - Ez a Valentin-nap. Neki kell kitalálnia vala-mit, neki kell ajándékot adnia neked! - De annyira lefoglalják az edzsések és a suli! Arra gondoltam, hogy talán most nekem kelle-ne gondoskodnom valami Valentin-napi meg-lepetésről, merthogy most más gondjai vannak - vallotta be Gabriella. - Csak nem tudom, mit tegyek vagy mit vegyek neki. Taylor a tornaterem ajtajának kilincséért nyúlt. - Hmm. Nem vagyok biztos benne, hogy én is így gondolnám a helyedben, de mondasz va-lamit - felelt Gabriellának. - Most viszont azt kell megtudnunk, vajon kaphatunk-e Zeke-től segítséget. Készen állsz? - Igen! - felelte Gabriella, és követte Taylort a tornaterembe. Ami üres volt. Taylor arcáról lehervadt a mo-soly. - Biztos az öltözöben vannak - mondta Gabriella. - Gyere, álljunk oda az ajtó elé! Ott jönnek majd ki. - És a tornaterem távolabbi vé-gében lévő ajtóra mutatott. A lányok keresztülsétáltak az üres pályán. Amikor a pálya közepére értek, Gabriella a lelá-tók felé fordult. Ahogy ott állt közepén, kissé ki-rázta a hideg. Hát ilyen érzés itt állni, közepén, gondolta. A pálya egyik végében lévő kosárpa-lánkra nézett. Olyan messzinek tűnt. Ebben a pillanatban Gabriella óriási tiszteletet érzett a csapat játékosai iránt. Na, és persze Troy iránt. - Arra gondolsz, hogy Troy itt játszik, ugye? - Kérdezte Taylor. Észrevette gabriellatekinte-tét, és tudta, hogy a lány  a szerelmére gondol. Gabriella kissé elvörösödött. - Igen, meg a többi játékosra. félelmetes itt állni a pálya közepén. És most még nincs is itt senki. Pénteken meg ugyanez a hely tele lesz sikítozó szurkolókkal. Gőzöm sincs, hogy ké-pesek győzni, itt és így! - Azért, mert szeretünk játszani - Adta meg a feleletet Troy Gabriella háta mögül. A képén széles mosoly ült. Nem számitott arra, hogy itt találja a lányt. De persze boldog volt, örült a meglepetésnek. - Szia! - Köszönt a fiúnak Gabriella. -Észre sem vettelek. - Szia! - köszönt Troy is. Egész héten próbál-ta elcsípni a lányt, de úgy tűntm soha sincs elég idő az órák között arra, hogy beszélgethesse-nek. - Örülök, hogy látlak! - Én is! - felelt Gabriella. Ezenkivül még egy halom más dolog is akart mondani a srác-nak. De abban pillanatban csak molyogni tudott.  taylor a szemét forgatta. Troy és Gabriella egész nap képesek lennének csak mosolyogni egymáasra! Ezúttal azonban át kell lendülniük a dolgon. - Szia, Troy!  Köszönt Talor. - A csapat töb-bi tagja is  idejön? Troynak felszaladt az egyik szemöldöke.  Kire vársz, Taylor? Konkrétan valakire esetleg? Gariella kuncogott,amikor Troy ránézett. -Hát tulajdonképpen igen -felelt Taylor. - És nem arra, akire te gondolsz. Ha taylor őszinte akart volna lenni, akkor azt kellett colna válaszolnia, hogy szívesebben állna Chaddel itt, a pálya közepén. Chad mind-dig meg tudta őt nevettetni. De most hívatalos ügyben érkezett. Most az iskolai tízpróbacsapat elnökeként jött. - Azért jöttünk, hogy Zeke-kel beszéljünk - segítette ki a fiút Gabriella. - Aha! - felelte Troy mosolyogva. Ekkor kinyílt az öltöző ajtaja, és a csapat tag-jai kiszállingóztak rajta. Mind lezuhanyoztak  már, készen arra, hogy induljanak haza. Gab-riella a srácokat nézte, Zeke-et kereste köztük. Persze ő volt az utolsó, aki elhagyta az öltözőt. - Szia, Zeke! - kiáltott Troy. - Gyere, látoga-tóid vannak! Zeke felnézett, és a pálya közepére futott. Chad meg Jason persze követték, mivel semmi-ről sem akartak lemaradni. Nem mindennapos esemény, hogy két lány jön látogatóba edzés után! Nyílvánvaló volt: valami fennforgás van. - Sziasztok! - köszünt Zeke, ahogy a pálya közepére ért.  Mi a helyzet? - Azért hiszem, a hölgyek azért jöttek, hogy beled beszéljenek! - mondta Troy, majd megha-jolt, és hátrálni kezdett. - Várj! - Kiáltott utána Gabriella. - Marad -hatsz! 

 

Troy rákacsintott. 

 

- Mennem kell! Anya már vár a bejáratnál. Majd hívlak! Gabriella, nem tehetett róla, elszomorodott. Egész héten ez volt az első alkalom, hogy találko-zott Troyjal, és nem csak messzíről integetett ne-ki  a folyosón az órák közötti szünetekben! A legszí-vesebben utánafutott volna! Aztán érezte, hogy Taylor megragadta a karját, hogy eszébe juttassa, miért is vannak itt a tornateremben.  - Szia, Zeke! - Köszönt Gabriellla. - Tudsz a Valentin-napi adómánygyűjtésről, ugye? - Mdg-várta, mig a srác bólint. - Nos, az iskolai tízpróbacsapat muffinakciót szeretne meghírdetni, aminek keretében a muffinokat mindenki az ofőórán kapná meg. - Hm, jól hangzik! - Kotyogott közben Chad. - Öcsém, én máris kérek egyet! - tette hozzá Jason. - Egyre írjátok fel engem is! - Ahhoz az kellene, hogy valaki odáig le-gyen érted, Jason! - ugratta a haverját Chad. - Hát ez nem lehet probléma, igaz, pajti? - Kérdezett vissza Jason, és Chad tenyerébe csa-pott. - A csajok bírják J. bácsit! Taylor már kezdett kissé türelmetlen lenni. Úgy érezte, Gabriella csak kerülgeti a forró ká-sát, ahelyett, hogy előállna a nagy kérdéssel. Zeke-hez fordult hát. - Szükségünk lenne valakire, aki tud sütni- mondta Taylor. - Tudnál mekümk segíteni? Zeke a lányokra nézett, aztán Chadre és Jasonre. A suli tízpróbacsapatának elnöke épp tő-lem kér segítséget?!  - Igen - felelte Taylor. - Tudtommal te tudsz a legjobban sütni azok közül, akiket ismerek. Nagyon szeretnénk, ha segítenél nekünk! - Szóval süssek  nektek muffinokat? - Kérde-zett vissza Zeke. 

Következő 10 bejegyzés