Kutyák életünkben

Eredete:A római légiók harci kutyájaként jutottak el ősei Németországig, ahol - Rottweil városka környékén - az 1900-as évek elején alakult ki mai formájuk.

Teste: Erre a kutyára a zömök, erőteljes testfelépítés jellemző. A háta erős és vízszintes. Mellkasa széles és mély, nem lejtős, ágyéka pedig nem felhúzott. Farka egy vonalban van a hátával, s azokban az országokban, ahol ez megengedett, általában egészen rövidre kurtítják. A rottweiler lábai egyenesek és erősek. Mancsai kerekek, erősen ívelt, szorosan záródó ujjakkal. Az erős és viszonylag feszes nyak kör keresztmetszetű, vonala enyhe ívvel emelkedik ki a vállból.

Feje: Közepesen hosszú, széles koponyával és határozott stoppal. Az arcorri rész magas, és nagyjából ugyanolyan hosszú, mint a koponya, vagy valamivel rövidebb annál. A bőr rá- feszül a fejre, csak akkor ráncolódhat-, amikor a kutya figyel valamire. Fülei kicsik és háromszögletűk, egymástól a lehető legtávolabb ülők, amitől a koponya teteje még szélesebbnek tűnik. Szemei mérsékelten nagyok, feszes szemhéjakkal. Tekintete jóindulatú és magabiztos. A rottweiler harapása ollószerű.

Marmagassága: A kanok marmagassága 61-68 cm, a szukáké 56-63 cm.

Testtömege: A szukák tömege kb. 42 kg, a kanoké 50 kg.

Szőrzete: A rottweiler szőrzete rövid és durva, merev szálú aljszőrzettel.

Színei: A szőrzet mindig fekete, éles körvonalú, mahagóni-vöröstől világosbarnáig terjedő színű rajzolattal az arcorri részen, a pofán a szem fölött, a lábakon és a mellen. A mellkas és a lábujjak fehér foltjai nem kívánatosak. Szemei sötétbarnák.

Alomszáma: 4-8 kölyök

Várható élettartama: 10-14 év

Vérmérséklete

Jelleme: A rottweiler őszinte, értelmes, magabiztos és kiegyensúlyozott kutya, amely mindig feltétel nélkül hűséges gazdájához és annak családjához. Családja és otthona védelmében a végsőkig kitart.
Megvesztegethetetlen. Nem ugat sokat. Általában domináns viselkedésű, bátor, félelmet nem ismerő. Többnyire különösen erősen kötődik egy bizonyos személyhez. Előfordulhat, hogy túlzottan igyekszik magának követelni gazdája figyelmét - főleg akkor, ha azon más kutyával kell osztoznia. A lakásban általában nyugodtan viselkedik, a szabadban azonban fáradhatatlan. Szeret a gazdájával és a gazdájáért dolgozni, és kitűnő az emlékezete. A rottweiler általában jól ismeri a saját territóriumát, s megmarad annak határai között; nem hajlamos az önálló felfedezőutakra. Nagyon erősen ragaszkodik a gazdájához, ezért nem valószínű, hogy a póráz nélküli séta közben messzire csavarogna mellőle.

Társas viselkedése: Következetes nevelés és tanítás esetén a rottweiler hűséges lesz a családjához, s megbízható játszótársa a gyerekeknek, feltéve, hogy azok sem bánnak vele rosszul. Ha úgy érzi, hogy az „ő” gyerekeit más gyerekek bántják, a védelmükre kel. A macskákat, az egyéb háziállatokat és a haszonállatokat gond nélkül elfogadja, ha fiatal korában kedvező tapasztalatokat szerzett velük. Szinte egyáltalán nincs benne vadászösztön. A felnőtt kan olykor domináns magatartást tanúsíthat, sőt más kan kutyákkal szemben agresszív is lehet. A megfelelő szocializáció és nevelés itt igen sokat számíthat. A család barátait és rokonait általában lelkesen üdvözli, az idegeneket azonban legfeljebb a kert kapujáig vagy kerítéséig engedi.

Általános gondozási tudnivalók

Szőrzetápolási igénye: A rottweiler gondozása nem különösebben nehéz feladat. A vedlési időszakban a kilazult szőrszálak gumis kopókesztyű vagy gumikefe segítségével távolíthatók el. A karmait röviden kell tartani.

Tanítása: A rottweilernek kiegyensúlyozott, nyugalmat sugárzó gazda kell, aki biztos önmagában és természetes tekintéllyel bír kutyái előtt. A nevelésnek tisztességesnek és szeretettel telinek kell lennie, ugyanakkor következetesnek és szigorúnak is. Az engedékeny vagy tapasztalatlan gazda ugyanis könnyen olyan helyzetben találhatja magát, hogy kutyája - különösen, ha kanról van szó - átvette az uralmat a háztartás felett. Noha erősnek és keménynek tűnik - ami persze bizonyos mértékben igaz is -, a rottweiler nagyon érzékenyen reagál gazdája hangjára, amelyet - dicsérő hangsúllyal - akkor is hallania kell, amikor jól viselkedik. A megfelelően nevelt rottweilernek sok minden megtanítható, és tökéletesen engedelmes lesz. Az emberek közti szocializáció nélkülözhetetlen. Nem kell attól tartani, hogy amolyan „mindenki kutyája” lesz belőle - ez nem fordulhat elő. A kanok és a szukák jelleme igen eltérő; az utóbbiak szelídebbek és kevésbé magab iztosak

Mozgásigénye: A fajta mozgásigénye átlagos, és könnyen alkalmazkodik a körülményekhez. Nem szabad elfelejteni, hogy munkakutyáról van szó, amely szeret
a szabadban lenni; ezért nem is szabad arra ítélni, hogy egész nap csak lustálkodjon. A mozgásszegény életmódot élő rottweiler rendszerint elhízik. Gyakran kell hosszú sétákra vinni, szeret úszni, a gazdája mellett futni és vele játszani is. Imádja a labdázást és az apportírozást.

Alkalmazásai: A rottweiler számára a védőkutya-kiképzés a legmegfelelőbb. Általában kitűnő a szimata, és jó nyomkövetővé nevelhető. Az engedelmességi próbákra nem annyira alkalmas, mivel azok a feladatok nem jelentenek elég komoly kihívást számára.

Jellemzői 

A kanok súlya 50-55kg,míg a szukáké 40-45kg. Színe fekete-vörös.A Nemzetközi Kynologiai Szövetségnél /FCI/letétbe helyezett rottweiler standard a 147/19.06.2000/D sorszámot viseli.A rottweiler tenyésztés arra törekszik,hogy egy olyan erőtől duzzadó fejlődjön ki amely súlyos egyéniséget tükröző összmegjelenésében ne legyen híján nemes vonásoknak.

Barátságos, békés alaptermészetű, jó idegzetű, hűséges, engedelmes, kitűnően tanítható. Megjelenése erőt sugároz, magabiztos, kiegyensúlyozott, szereti a gyerekeket. Kissé bizalmatlan, a környezeti befolyásokra nyugodtan reagál, de fenyegetés esetén védekezési készsége, jól kifejlett küzdő és védőképessége előtérbe kerül, a fájdalmas hatásoknak félelem nélkül ellenáll. A rottweiler nemcsak kiváló szolgálati, mentő, kísérő, rendőrségi, katonai, őrző-védő kutya, de családi, hobbi kutyaként is kitűnő. Ahhoz, hogy a rottweiler engedelmes, megbízható társ legyen, a kutyát megfelelően kell tanítani, nevelni sok szeretettel, játékkal, határozott irányítással.

Gondozása 

Nem igényel különös ápolást, gondozására nem kell sok időt fordítani(a kölyökkortól eltekintve: diszplázia,szopornyica,parvo amely betegségekre különösen fogékony fajta). Hajlamos a gyomorcsavarodásra, így ne etessük túl, és evés után ne engedjük szaladgálni.A hátsó lábon a farkaskörmök eltávolítandók.

Teste: A tacskónak hosszú teste, magas marja, vízszintes háta, enyhén ívelt lágyéka, hosszú, széles és izmos fara van. A test és a marmagasság aránya ideális esetben 1:1,18. A marmagasság felső kétharmadát maga a mellkas, alsó egyharmadát a mellkas és a talaj közti távolság teszi ki. A farok a hát vonalában folytatódik, és nem lehet túl ívelt. Hasa mérsékelten felhúzott. Testének elülső része izmos, széles és alacsony; a mellkas szemből nézve ovális alakú. A jól fejlett mellkas legmélyebb pontja pontosan a mellső láb mögé esik. A szegycsont erőteljes és annyira előreugró, hogy két oldalán egy-egy mélyedés látható. A váll hosszú és hátrahúzott. Egyenes és párhuzamos lábain jól kirajzolódnak az ízületek. Mancsai zártak, lábujjai ívesek. Feszes, izmos nyakát magasan és kissé ívelten tartja.

Feje: A hosszú fej egyenletesen keskenyedik az orr felé, de nem hegyes. A stop nem túl feltűnő - minél kevésbé feltűnő, annál jobb -, az orrnyereg pedig enyhén íves. Keskeny ajkai feszesek. A magasan tűzött fülek szépen lekerekítettek, nem lehetnek sem hegyesek, sem hátrahajlók. A fül elülső széle a pofa mellett csüng. Ovális alakú, közepes nagyságú szemeinek tekintete nem lehet átható. A tacskó harapása ollós vagy harapófogós.

Mellkas körfogat: A tacskónak három méretváltozata van, ezeket nem keresztezik egymással:
- a tacskó mellkasmérete 35 cm feletti.
- a törpetacskó mellkasmérete 30-35 cm.
- a kaninchen, azaz anyúlász vagy üregi tacskó mellkasmérete 30 cm-nél kisebb.

Testtömege: - a tacskó súlya nem haladhatja meg a 9 kg-ot.
- a törpetacskó súlya 5-7 kg.
- a kaninchen mintegy 4 kg-ot nyom.

Szőrzete: A fajtának három szőrzetváltozata van: a rövid szőrű, a hosszú szőrű és a szálkás szőrű. A rövid szőrű tacskó szőrzete rövid, sűrű, fényes és a testéhez simuló. A szálkás szőrű tacskó egész testét sűrű, tömött, merev szálakból álló fedőszőrzet és sűrű aljszőrzet borítja. Az arcorri részen bajuszt és szakállt visel, s a szemöldöke is bozontos. A szálkás szőrű tacskó fülein igen rövid a szőr. A hosszú szőrű tacskóra a hosszú, csillogó, selymes tapintású szőr jellemző. A fedőszőrök a test alsó részén, a derékon, a farkon és a füleken még hosszabbak.

Színei: A tacskókat számos különböző színben tenyésztik:
- Egyszínű vörös. E kutya színe a sárgásvöröstől a sötétvörösig terjedhet, s a szőrzetben elszórtan fekete szőrszálak is lehetnek. A fehér rajzolat nem kívánatos. A tiszta vörös szőrzetű állatok ebben a színben ideálisak.
- Kétszínű. Fekete vagy barna az alapszíne, rozsdás vagy sárgás cservörös rajzolattal a szem fölött, a száj két oldalán, az alsó ajkakon, a fül belsejében, a lábakon, a farok alsó oldalán és a végbélnyílás körül. A fehér színű, illetve a túl nagy cserbarna rajzolat nem kívánatos.
- Foltos vagy csíkos. Az ilyen kutya fekete, vörös vagy szürke alapszínén egyenletes eloszlású világosabb foltok, illetve csíkok láthatók; egyik szín sem lehet domináns. A tigriscsíkos egyedek szeme olykor kék színű, de ez nem kívánatos. A csíkos tacskó sárga vagy vörös alapszínű, sötétebb csíkokkal; ez a változat nem gyakori.
A fenti három színváltozat mellett mások is megengedettek, például a szálkás szőrű tacskónál oly népszerű „vadkanszínezet”. Noha mindhárom szőrzetváltozatnál sok megengedett szín van, a rövid és hosszú szőrű tacskókat főként vörös és fekete-cserbarna színben tenyésztik, emellett néha barna-cserbarna, és ritkán csíkos színben is. A szálkás szőrű tacskót szinte kizárólag a vadkanszínezetben tenyésztik, ritkábban pedig fekete-cserbarna színben.

Alomszáma: 4-6 kölyök

Várható élettartama: 10-14 év

Vérmérséklete

Jelleme: A tacskó eleven, közismerten értelmes, találékony és okos kutya. Nem a legengedelmesebb fajta, az akaratossága néha már komikus. A tacskó csupa ellentét. A terepen igen bátor, szívós és kitartó, odahaza azonban szereti a megszokott kényelmet, nagyon vágyik a figyelemre, és szemmel láthatóan kétségbe esik, ha szigorúan beszélnek vele. Ragaszkodik a gazdájához, és nem szereti, ha magára hagyják, bár hajlamos arra, hogy vadászösztöne hatására magányos felfedezőurakra induljon. A tacskó többnyire energikus és mozgékony, de nem szilaj. Csak akkor ugat, ha ismeretlen zajokat hall, s ha igazán bátor, meg is kísérli megállítani a betolakodót. Kiváló a szimata. Viselkedésére a rendíthetetlen eltökéltség jellemző: ha egyszer elhatároz valamit, rendkívül ügyesen tudja manipulálni a gazdáját a cél elérése érdekében.

Társas viselkedése: A tacskó számára mindig a családja az első, s az idegenekre nem sok időt veszteget. Ez az idegenekkel szembeni tartózkodó viselkedésében is megmutatkozik. Ha hozzászoktatták a gyerekekhez, általában jól kijön velük, de azt nem tűri, hogy játékszerként bánjanak vele. Mivel hiába várnánk, hogy az egészen kicsi gyerekek ezt figyelembe vegyék, a tacskó inkább az olyan családok számára alkalmas, ahol a gyerekek már valamivel idősebbek. A többi kutyával rendszerint békésen megfér, de ha kell, nem riad vissza a harctól sem. Erős vadászösztöne miatt nem célszerű más kis termetű háziállatokkal, például nyulakkal együtt tartani. A macskákkal viszont együtt tud élni, feltéve, hogy kölyökkorától kezdve hozzászokott a jelenlétükhöz.

Általános gondozási tudnivalók

Szőrzetápolási igénye: A rövid szőrű tacskó szőrzete nem különösebben igényes a gondozás szempontjából. Elég időről időre átdörzsölni egy gumikefével, vagy egy gumis kopókesztyűvel, ami jól eltávolítja az elhalt és kilazult szőrszálakat. A szálkás szőrű tacskó szőrzetét évente átlagosan kétszer kell trimmelni - a gyakoriság a szőrzet állapotától is függ. A fej szőrzetének minél rövidebbnek kell lennie. A szőrzetet vágni kizárólag a lábujjak között szabad. A szőrzet kiszedése mellett időnként át kell kefélni az állatot egy erős sörtéjű kefével. A hosszú szőrű tacskót elég időnként átkefélni, főként, a gubancolódásra hajlamos területeken. A hosszú szőrű és a szálkás szőrű változatoknál időnként időnként le kell nyírni a talppárnák közötti szőrt is, mivel abban megakadhatnak a tüskék és az apróbb kövek. Minden tacskónál rendszeresen kell ellenőrizni a hallójáratot, és szükség esetén meg is kell tisztítani egy megfelelő oldattal. A karmait röviden kell tartani. A tacskó általában szeret enni, és könyörgő tekintetével sokszor sikerül a kelleténél több ételt kicsalnia gazdájától. Nem szabad engedni neki, mert az elhízott tacskó nem egészséges. A súlyfelesleg túlzottan megterheli az állat hosszú hátát. Az állat testaránya miatt a leggyakoribb a gerinccsigolyák közt levő porckorongok sérülése és emiatt a test hátsó részének bénulása, a „tacskóbénulás”.

Tanítása: A tacskó meglehetősen független gondolkozású, akaratos kutya, amelynek vérmérséklete miatt következetes nevelésre van szüksége. Kellő türelemmel és megértéssel sok mindenre meg lehet tanítani, de soha nem fogja szolgai módon követni gazdája parancsát. Ha úgy érzi, hogy igazságtalanul büntették meg, az nagyon felzaklathatja, és ilyenkor hosszabb ideig is duzzoghat. Nem árt már kicsi korában elvinni egy színvonalas kölyöknevelő tanfolyamra, majd utána is néhány szinten tartó foglalkozásra. Sokat segít a tacskó jellemének fejlődésében, ha kölyökként minél többféle emberrel, állattal és helyzettel ismertetik meg.

Mozgásigénye: Noha ez a kutya szívesen kíséri el gazdáját hosszabb sétákra is, általában jól alkalmazkodik a körülményekhez. Ajánlatos gondoskodni arról, hogy sokat mozogjon, mivel ez segít kondíciója megőrzésében. Ha a gazdája engedi, hogy a tacskó póráz nélkül szaladgáljon a szabadban, a kutyából előtörhet a vadászösztön, s megeshet, hogy hirtelen elrohan valamerre. Ugyanezen okból a kutya nem mindig tartja tiszteletben a kert határait sem, így mindenképpen fontos a megbízható kerítés. Általában erős és egészséges kutya, amely hosszú ideig élhet, de hosszú háta miatt lehetőleg kerülnie kell a lépcsőn való járást és a túltáplálást is.

Alkalmazásai: A tacskóval még ma is sok országban vadásznak, és számos vadászati versenyfeladatra is betanítható. Vadászatnál a föld alatt (róka, borz) és föld felett (vízi munka, kajtatás, vaddisznóhajtás, sebzett vad utánkeresése) is egyaránt használható. Ennek ellenére főleg társként tartják. Hosszú háta miatt nem alkalmas a kutyás sportokra, például az ügyességi próbákra vagy a labdázásra (flyball), akaratossága miatt pedig az engedelmességi próbákra való felkészítésben sem tud kellő lelkesedéssel részt venni.

Egyéb információk

Időnként előfordul, hogy az alomból egy-két kölyök a szülőktől eltérő változatú lesz. Ha kétség merül fel a felnőtt állat méretét illetően, akkor a könyök mögött kell megmérni a mellkasát, és szükség esetén az eredménynek megfelelően kell módosítani a kutya törzskönyvét.

Eredete 

A tacskó változatainak eredete a régmúlt időkbe nyúlik vissza. Egyiptomban találtak olyan emlékeket, melyeken megtalálható ez a rövid lábú, hosszú hátú kutya. Származása vitatott; egyesek szerint a francia bassetek (szó szerint: alacsony kutya) rokona. Közkedvelt elnevezése a dakszli, amely az eredeti német névből, a dachshundból ered, amely borzkutyát jelent. Ez nem véletlen, hiszen zsákmányát a föld alá is követi. A tacskók remekül ásnak, így szinte lehetetlen kifutóban tartani őket. A tenyésztése során mind könnyedebbé és elegánsabbá vált fajta nagy népszerűségnek örvend.

Külleme és jelleme 

Marmagassága: 16-26 cm, tömege: 3,6–9 kg.

Három méret és három szörváltozat elfogadott az FCI fajta standard alapján: A méretek: Standard, törpe, kaninchen Szőrváltozatok: Rövid szőrű, hosszú szőrű, szálkás szőrű. Az angolszász országokban a fajtastandard csak két méretet ismer el, a standard és a törpe méretet. A szőrváltozatok megegyeznek az FCI standardal.

Várható élettartama:14-17 év

Mellkasa domború, hosszú hasa felhúzott. Mancsai szélesek, ívben hajlók, ujjai szorosan záródnak, karmai sötétek. Farka nem túl hosszú, a vége elvékonyodik. Feje megnyúlt, elvékonyodó. Orrtükrének színe a szőrzettől függően barnától feketéig változik. Állkapcsa erős, fogai ollós harapásúak. Szőrzete sima, rövid, testhez simuló.

Változatai 

Szőrváltozatai szerint 

Rövidszőrű tacskó 

Az ősi, már a rómaiak korában is ismert borzebek egyenes leszármazottjának kell tekintenünk, bár csak a 18. században nyerte el mai formájá

Teste: A west highland white terrier teste zömök és erős, mellkasa mély, hátvonala egyenes, lágyéka rövid. Bordái szép ívűek. A farka viszonylag rövid, 12,5-15 cm-es, és a kutya felemelve tartja. Vállai erősen hátrahúzottak. Felkarja igen erős. Combja és széles fara erős, a térd és a csánk ízülete szépen kirajzolódik. Erős, rövid lábai egyenesek és függőlegesek, a teste alatt vannak. Mancsai kör alakúak, a mellsők nagyobbak a hátsóknál. Nyaka hosszú és izmos, a tövénél széles, és a fej felé keskenyedik.

Feje: Feje egyenesen vagy kissé ferdén áll az izmos nyakon. A koponya enyhén boltozatos. A stop határozott, a szemek között sekély barázda, fölöttük szemöldök húzódik. Az arcorri rész telt, különösen a szemek alatt, és valamivel rövidebb, mint a koponya. Kicsiny, hegyes fülei erősek és felállók. Közepes nagyságú szemei kissé mélyen ülők, tekintetük átható. Orrtükre viszonylag nagy. Harapása erős, nagy és ollószerű.

Marmagassága: A west highland white terrier nagyjából 28 cm magas.

Testtömege: Kb. 7,5 kg.

Szőrzete: A merev fedőszőrzet durva tapintású, nagyjából 5 cm hosszú, és nem göndörödhet. A füleken rövidebb és teljesen sima.

Színei: Ez a fajta csak fehér színben ismert. A szemeknek a lehető legsötétebbnek kell lenniük, az orr mindig fekete. Karmai és a talppárnái ideális esetben feketék.

Alomszáma: 3-6 kölyök

Várható élettartama: 12-13 év

Vérmérséklete

Jelleme: Eleven és magabiztos kutya. Nem könnyű hatni rá, nagyon bízik saját képességeiben: bátor, nem ismeri a félelmet, és kitartó. Mindennel tisztában van, ami körülötte történik, és ha veszélyt érez, azt ugatással jelzi. Hűséges a gazdájához és a családjához, s velük kimondottan kedvesen viselkedik, ugyanakkor csökönyös és független is lehet. A west highland white terrier nagyon ritkán rossz természetű; általában játékos és vidám kutya, de nem szabad alábecsülni a ravaszságát és a találékonyságát. Jelenléte színesebbé teszi a család életét.

Társas viselkedése: Általában jól kijön a gyerekekkel, ha azok már elég nagyok ahhoz, hogy együtt játsszanak és hancúrozzanak vele. A durvább játékot is jól tűri. A fajtársaival szemben viszonylag békés, de az utcán nemigen tud ellenállni a vele azonos nemű kutyák kihívásainak. Ezt a hajlandóságát megfelelő neveléssel és szocializációval jelentősen csökkenteni lehet. Már kölyökkorától kezdve arra kell nevelni, hogy nem szabad a macskákat és egyéb állatokat kergetni - a szocializáció és a nevelés szerepe itt is igen nagy. Figyelmessége és ébersége ellenére a west highland white terrier egyáltalán nem félénk.

Általános gondozási tudnivalók

Szőrzetápolási igénye: A családi kutyaként tartott west highland white terrier szőrzetét háromhavonta kell trimmeltetni. Hátának, nyakának és oldalának szőrét kézzel kell kiszedetni. A közbeeső időben elég hetente egyszer vagy kétszer alaposan átkefélni a szőrzetét - erre a fényesítőkefe a legalkalmasabb eszköz. Szükség esetén le kell nyírni a talppárnák közti szőrfelesleget is. Bajuszát és szakállát mindennap ki kell fésülni. A west highland white terrier szőrzetének merevnek kell lennie, ezért nem tanácsos a kutyát túl gyakran fürdetni, mivel a szőrzet attól lelapul - bár vannak olyan különleges kutyasamponok is, amelyeknek nincs meg ez a mellékhatása. A szőrszálak szerkezete olyan, hogy száradás után a sár és piszok könnyen kikefélhető közülük. A kiállításra szánt kutya szőrzete több gondozást igényel - ehhez egy olyan személy szakértelmére van szükség, akinek már van tapasztalata a kutyák kiállítási versenyeztetésében.

Tanítása: Nem szabad hagyni, hogy őszinte és vidám természete annyira „elbűvölje” a gazdáját, hogy bármit megengedjen e kutyának. Rossz szokásait nehezen vetkőzi le, s hajlamos arra, hogy a kelleténél többet ugasson. Határozott gazdára van szüksége, aki következetes nevelésben részesíti, és nem hagyja magát becsapni. Megfelelő felügyelet mellett a west highland white terrier rövid idő alatt is igen sok utasítást tud megtanulni. Ha nem kap egyértelmű útmutatást, ez az eb maga gondoskodik saját szórakoztatásáról - gyakran olyan módon, ami a gazdájának egyáltalán nincs ínyére.

Mozgásigénye: Ez a kutya többet érdemel a napi néhány rövid sétánál. Mozgékony fajta, nagyon szereti a labdázást, a kötélhúzást, a hancúrozást és a játékot. Ásni is imád - ezt figyelembe kell vennie annak, aki büszke jól ápolt kertjére.

Alkalmazásai: A west highland white terriert ma már nemigen használják eredeti feladatára, bár még mindig a legjobb kártevőirtó kutyák egyikének tartják. Elég értelmes és ügyes az olyan sportokhoz, mint a labdázás (flyball) vagy az ügyességi próbák, de a részvételhez színvonalas képzésre és állandó felügyeletre van szüksége. Kiváló családi kutya a kissé sportosabb életmódot élő család számára.

Története alig száz esztendős, őse a dandie dinmont, a fekete angol, a skye és a manchester terrier lehetett. A 19. században már nélkülözhetetlen patkányfogó eb volt a yorkshire-i malmokban.

Teste: A Yorkshire terrier erős felépítésű, arányos, de kicsiny testű kutya. A hátvonala egyenes, vízszintes, a lábai egyenesek, kerek mancsain fekete karmok nőnek. Farkát valamivel a háta fölé emeli; azokban az országokban, ahol ez megengedett, rendszerint közepes hosszúságúra kurtítják.

Feje: Viszonylag kis feje, és erőteljes stopja van, az arcorri rész pedig büszke, de nem túl hosszú. Jellegzetes, mandulavágású szemei értelmes tekintetűek, a szemhéjak sötéten pigmentáltak. Kicsi, V alakú fülei felmerednek, nem szabadnak lógónak vagy megtörtnek lenniük. A fül felső 1/3-án rövidre nyírják a szőrt.

Marmagassága: 20-25 cm

Testtömege: A Yorkshire terrier kicsi kutya, a súlya általában 2-3 kg között van.

Szőrzete: Nagyon hosszú, selymes szőrzete van, a hátán egészen a farkáig futó választékkal. Fényes szőre egyenes, hullámos soha nem lehet.

Színei: A Yorkshire terrier acélkék színű kutya, a fején rozsdabarna szőrzettel (acélkék-cser). A fej barna színezete nem nyúlhat túl a nyakon.

Alomszáma: 3-5 kölyök

Várható élettartama: 10-13 év

Vérmérséklete

Jelleme: Értelmes, eleven és mozgékony kutya, tele bátorsággal - néha túlzottan is. Erősen kötődik a gazdájához és a családjához, s velük szemben kedves, de olykor makacs is. A Yorkshire terrier kíváncsi és igen éber eb.

Társas viselkedése: A gyerekekkel való kapcsolata zavartalan, ha azok nem kezelik játékszerként, és nem sértik meg a territóriumát. Más kutyákkal szemben olykor eléggé meggondolatlanul viselkedik, de a macskákkal jól kijön, ha fiatal korától kezdve együtt nevelkedett velük. Más háziállatokkal, például a rágcsálókkal már nem ilyen egyszerű a helyzet, mivel azok e kis terrier természetes zsákmányállatának számítanak. Megfelelő szoktatással azonban e nehézségek is elkerülhetők. Az idegenek érkezését ugatással jelzi, és eltarthat egy ideig, mire elfogadja őket.

Általános gondozási tudnivalók

Szőrzetápolási igénye: A Yorkshire terrier szőrzete igen sok, mindennapos gondozást igényel, ezért nem csoda, hogy e kutyák szőrzetét - főként az ölebként tartottakét - gyakran rövidre nyíratják. A rövid szőr rendben tartása sokkal egyszerűbb, a rendszeres fésülés vagy kefélés is elég állapota megtartásához. A kiállításokon versenyeztetett Yorkshire terrier ápolása jóval több szakértelmet és időt kíván. Az ilyen kutya szőrének állapotát rendszerint úgy óvják, hogy papírhengerekre csavarják fel, és különleges készítményekkel mossák, amelyek segítenek rugalmassága és fénye megőrzésében. A kutya szemébe lógó szőrt általában - szalaggal vagy gumigyűrűvel - hátrakötik.

Tanítása: A Yorkshire terrier gyorsan tanul, ugyanakkor a makacskodásra is hajlamos. Kellő következetességgel és a megfelelő viselkedés jutalmazásával, továbbá szórakoztató és változatos módszerek alkalmazásával elég gyorsan megtanítható az engedelmességre. Sajnos a fajta egy kicsit túlzottan éber, és hajlamos arra, hogy állandóan, ok nélkül is ugasson. Soha nem szabad éberségre biztatni, mivel az csak tovább rontja ezt a helyzetet - inkább arra kell megtanítani a kutyát, hogy néhány rövid vakkantás is elegendő.

Fontos, hogy a gazdája tanítsa, foglalkozzon vele, ez a fajta nem csak ölebnek való.

Mozgásigénye: Ez a kutya mozgásigénye terén remekül alkalmazkodik a családhoz. A lakáson belül és kívül egyaránt mozgékony. Nagyon szeret ásni és hancúrozni. Mérete miatt lakásban is könnyen tartható.

Alkalmazásai: Noha értelmes és mozgékony kutya, az ügyességi foglalkozásokon ritkán találkozni vele. Kisméretű családi kutyának viszont remekül beválik - bár jobb, ha a gyerekek egy kicsit már nagyobbak -, és a kiállításokon is megbecsült, népszerű résztvevő.