Márc 5
Komodor
Tagek:

Kmodor

 

Származási ország:

Magyarország
Eredeti feladata: Csorda- és házőrző kutya.
Eredeti neve: Komondor
Angol neve: Komondor
Eredete: Ázsiai eredetű, ősi magyar pásztorkutya fajta. Ősi változata minden valószínűség szerint vándorló, pásztorkodó ősmagyarokkal került a Kárpát-medencébe.

Megjelenése

Komondor

Teste: A komondor teste téglalap alakú, a törzshossza a marmagasságának 104-110%-a. A marja telt és jól látható a rövid háton; a lágyéka közepesen hosszú, akárcsak az enyhén lejtős, széles far. A kutya egész hátvonala igen erős. Alacsonyan tűzött farka lelóg, de a vége visszakunkorodik. Járás közben, vagy ha a komondor figyel valamire, a farkát a hátvonal fölé emelheti, noha elméletben ez hibának számít. A legjobb az ha egyáltalán nem emeli a hátfonala fölé. Hordószerű mellkasa mérsékelten mély és eléggé hosszú, szügye széles és igen izmos. Vállai meglehetősen ferdék, de nem lazák. Lábai egyenesek és erős csontúak; a combjai hosszúak. Mancsai nagyok és eléggé vaskosak, a hátsó mancsok sokszor valamivel hosszabbak az elsőknél. A feszes nyak hossza a rövid és a mérsékelten hosszú között változhat, s az állat nyugalomban sokszor a hátával egy vonalban tartja.


Feje: Széles, de a testtel arányos. A boltozatos koponya valamivel hosszabb, mint az arcorri rész. A stop mérsékelt. A homlok domború, a szemöldökök bozontosak. Az orrnyereg egyenes. Igen széles alsó és felső állkapcsai közepesen hosszúak és meglehetősen izmosak. Fülei a koponya tetején tűzöttek és lelógók. Szemei vízszintesen ülnek, a szemhéjak feszesek. A komondor harapása ollószerű.


Marmagassága: A kanok minimális marmagassága 70 cm, a szukáké 65 cm. Felső mérethatár nincs is megszabva.

Testtömege: A mérettől, a nemtől és a testfelépítéstől függően a komondorok 40-60 kg-ot nyomnak


Szőrzete: Általában ez a fajta legjellemzőbb vonása. A szőrzet igen hosszú, durva tapintású fedőszőrzetből és finom, gyapjas, nemezedésre hajlamos aljszőrzetből áll. A nemezes „zsinórok” az évek során egyre hosszabbra nőnek. A szőrszálak a lágyék tetején a leghosszabbak, ott a 20 cm-es hosszúságot is elérhetik; a háton, az oldalakon, a mellkason és a vállakon pedig legalább 15 cm-eseknek kell lenniük, a fejen pedig 10 cm-esnek. A zsinórok teljes hosszának elérése akár három-négy évig is eltarthat.


Színei: A komondor szőre mindig fehér, a bőre pedig palaszürke. Az orra, a szemei pereme és az ajkai feketék, a karmai viszont szürkék.
A bőrszínű bőr vagy a halványabb pigmentáció általában hátrányt jelent.

Alomszáma: 5-10 kölyök

Várható élettartama: 12-14 év

Vérmérséklete

Jelleme: Ez a független, de visszafogott természetű, kiegyensúlyozott, szívós kutya ma is igen közel áll a természethez. Önálló gondolkodású eb, a saját belátása szerint cselekszik, és a döntése az esetek nagy részében helyes, mivel megvan az a lenyűgöző képessége, hogy megítélje, vajon egy adott személy rossz szándékkal közeledik-e. Buzgón őrzi a territóriumát, és a hívatlan vendégeket nem engedi be a kertbe. Mindazonáltal nem nagyon szeret fogadni, és nem is agresszív: a komondor csendes, visszafogott kutya, amely csak ritkán hallatja a hangját. Nagyon bátor, és olykor igen domináns viselkedésű is lehet - ezért is tartják kevésbé alkalmasnak kezdők és engedékeny természetű személyek számára. A legszívesebben többnyire a „családja” társaságban tartózkodik, de arra is képes, hogy a nap nagy részében saját magát szórakoztassa a kertben. Soha nem erőlteti rá magát a gazdájára.


Társas viselkedése: A megfelelően szocializált, jó nevű tenyésztőtől származó komondor gond nélkül együtt tud élni más kutyákkal vagy háziállatokkal. Az utcán nem tűri el, hogy egy másik kutya fölényeskedjen vele szemben, de ha barátságos módon közelednek hozzá, akkor a jól nevelt komondor is barátságos módon közelednek hozzá, akkor a jól nevelt komondor is barátságosan fog reagálni. Szereti a gyerekeket, de feltétlenül tudni kell róla, hogy ha a társaik bosszantják, vagy bántják a „családjába” tartozó kicsiket,akkor a komondor rögtön a védelmükre kel. Ez az eb igen hatékonyan őrzi és védi az otthonát és a családja tagjait, de a rendszeres látogatókat már elfogadja. A territóriumán kívül általában senkit sem zaklat.

Általános gondozási tudnivalók

Szőrzetápolási igénye: A komondort soha nem kefélik vagy fésülik, mivel az lehetetlenné tenné szőrzete nemezedését. A zsinórok éppen azért alakulnak ki, mert az aljszőrzet puha szálai nem hullanak ki, hanem megakadnak a durvább, hosszabb fedőszőrszálak között. A nemezes zsinórok kialakulása némi kézi munkával elősegíthető. A jellegzetes komondorszőrzet kialakulása után már alig igényel ápolást, és a lakásban az eb szinte egyáltalán nem hullat szőröket. Ugyanakkor a szőrzetében meglehetősen sok homokot és sarat hozhat be a szabadból. Időnként szükségessé válhat egy alapos fürdetés, ám ezt lehetőleg nyáron kell elvégezni, ugyanis a szőrzet teljes száradása napokig is eltarthat. Ritkán használnak kutyasampont, a komondor tisztább és fehérebb lesz, ha valamilyen biológiailag lebomló kézmosószerrel vagy környezetbarát szappannal fürdetik. Akinek tetszik a komondor sajátos megjelenése és jelleme, de nem szereti a hosszú szőrzetből fakadó problémákat, az le is nyírhatja a zsinórokat, mivel az állat így jóval kevesebb piszkot visz majd a lakásba.


Tanítása: A komondort mindig nyugodt légkörben kell tanítani. A gazdájának határozottan, következetesen és egyértelmű módon kell irányítania az állat viselkedését, és nem lehet vele szemben engedékeny.
a verés és a kiabálás teljesen értelmetlen, sőt, az ilyesfajta módszerek alkalmazása miatt a gazda elveszítheti a kutya tiszteletét. A komondor csakis akkor fogja teljesíteni a kapott parancsokat, ha azok az ő szemében is értelmesnek tűnnek. Az ember barátja lesz, nem a rabszolgája: nem fog mutatványokat előadni a kedvéért. Hatalmaskodó természete miatt leginkább az olyan gazdához illik, aki pontosan tudja, mit akar.


Mozgásigénye: E fajta mozgásigénye átlagos, viszont nagyon szert a szabadban lenni. A rossz idő nem zavarja, még a fagyot is jól tűri, hiszen sűrű szőrzete rendkívül jó védelmet nyújt. Jó néhány komondor állandóan a szabadban él, és ha így is elegendő figyelmet kapnak, akkor ebben nincs is semmi rossz. Ez a kutya városi környezetben, társként is tartható. Fontos a számára, hogy naponta ellenőrizhesse territóriuma határait, és ha elég hely áll a rendelkezésére, akkor saját maga gondoskodik mozgásigénye kielégítéséről. Máskülönben eléggé nyugodt természetű, kár órákon keresztül is szívesen lustálkodik és alszik.


Alkalmazásai: Ez a kutya ideális társ azok számára, akiknek az otthona körül sok szabad hely van, és akik szeretik, ha a házukat és kertjüket egy megfontolt kutya őrzi. Vadászkutyának nem igazán alkalmas.

Története

A kunlakta vidékek pászorkutyája lehetett. A komondor valószínűleg őseinkkel a népvándorlás idején került a Kárpát-medencébe, de nem kizárt, hogy a kunok hozták be nagy testű pásztorkutyáikat a 13. század közepén. Ezt bizonyítják részben a romániai helynevek, részben pedig Bökönyi Sándor szíves szóbeli közlése, miszerint az ázsiai sztyeppövezet nagy testű pásztorkutyái kuvasz típusúak, de Ukrajnában - a hajdani Kumániában - ma is komondor típusú pásztorkutyákat találunk. Feladata nem a terelés volt, hanem a kuvaszhoz hasonlóan a nyáj megvédése a ragadozóktól és a tolvajoktól, hiszen őseink legfontosabb vagyontárgya az élő állat volt. Az éjjeli őrködés során a komondort fehér színe segítségével különböztették meg a támadóktól.

Nevezték gubancos magyar juhászkutyának, selyemszőrű farkasebnek, pusztai komondornak, lompos szőrű komondornak, bagolyszemű komondornak vagy csak egyszerűen komondornak, amely szó a nyelvemlékek szerint mindig a nyájat őrző nagy testű kutyákat jelölte.

Pethe Ferenc 1815-ben megjelent Természet Históriájában egy rajzot is közöl a kutyáról, amely összetéveszthetetlenül felismerhető. Az első részletesebb jellemzés 1841-ben készült, ekkor a komondor ritka fajtának számított, 1899-ben a szegedi országos kiállításon egyetlen példányt mutattak be. 1909-ben kihalófélben lévő, veszélyeztetett fajtaként említik. A pásztorok nagyra becsülték kutyáikat, igyekeztek fajtatisztán tenyészteni. 1924-ben a magyar fajták közül elsőként megalakult a tenyésztőszervezete, majd 1935-ben elkészült az első standardja, Anghi Csaba munkája, amelyet változtatásokkal 1960-ban fogadott el az FCI.

A II. világháborúban a komondorpopuláció ugyanúgy nagy veszteségeket szenvedett el, mint a kuvaszok. Utána viszont megváltozott a tenyésztés iránya: míg korábban az ősi értékek megőrzésére helyezték a hangsúlyt, később az esztétikai megjelenés is fontossá vált. A szőrzet egyre inkább szalagossá, zsinórossá vált, eltűnt a krémszínű árnyalat, és nagyobb testűek lettek a komondorok. De ezzel együtt nem tűntek el a fajta ősi jó tulajdonságai, a karakánság, bátorság, hűség és méltóságteljesség.

Külleme és jelleme

A komondor legfeltűnőbb sajátossága a szőrzete, amelyhez hasonló csak a pulinak és a bergamói pásztorkutyának van. Mérete mellett ez a szőrzet teszi a komondort impozánssá, látványossá. Kialakulásában valószínűleg szerepe volt az ázsiai puszták szélsőséges éghajlatának, megóvta az időjárás viszontagságaitól, nyáron a tűző napsugaraktól, télen a metsző hidegtől. Ez a vastag, nemezes szőrtakaró pajzsként védte a kutyák testét akkor is, amikor a támadó farkasokkal küzdöttek. Ezért általában a komondornak nincs szüksége házra, csak egy helyre, ahova elhúzódik a csapadék elől. Ápolni nem kell minden nap, elég az összenemezesedett csomókat időnként széttépni, egyébként teljesen öntisztuló. Régen a pásztorok a birkák mellett a komondorról is lenyírták a szőrt, ez a minőségének, úgy látszik nem ártott. Szőrszíne fehér.Megalapozatlanok az egyéb színről szóló hírek.

Nagy termete és vastag szőre ellenére mozgása kimért, elegáns. Aki látott már teljes díszben pompázó komondort, nehezen tud szabadulni a látvány varázsától.

Eredeti munkájából kifolyóan nem nagy igényű fajta, ha megvan a megfelelő tér a mozgásához és a gazdai szeretet, tökéletesen jól érzi magát. Az udvar, porta őrzése annyira a vérében van, hogy tanítani sem kell. A területét nappal keveset mozogva, heverészve őrzi, de ébersége egy pillanatra sem lankad, éjszaka viszont állandó mozgásban van, őrjáratozik. A betolakodókat szembe támadja le, és nem a megsemmisítés, hanem a hatástalanítás a célja. Amíg a gazda meg nem érkezik, addig a rosszindulatú idegen nem moccanhat. Egyesek szerint a komondor mellett be