Kutyák életünkben

Kuvasz

Teste: A kuvasz nagy, erős, nemes megjelenésű fajta, amelynek testalkata erőteljes, anélkül, hogy közönségesnek tűnne. Testének hossza valamivel meghaladja a magasságát; háta közepesen hosszú, lágyéka rövid és erős, fara pedig széles, erős, enyhén lejtős. A far dús szőrzete miatt a kutya kissé túlsúlyosnak tűnhet. A marja hosszabb és magasabb, mint a háta. A lelógó farka alacsonyan tűzött, egészen a csánkig ér, és a vége kissé felfelé görbül. Mellkasa mély, elülső része az izmok és a szegycsont miatt felfelé ívelt. Hasa kissé felhúzott. A kuvasz válla hosszú és enyhén lejtős. A mellső lábak egyenesek, a könyökök a test közelében - de nem alatta - vannak. A hátsó lábak majdnem egyenesek, csak a lábközépcsontok görbültek kissé. Lebernyeg nélküli nyaka közepesen hosszú és igen izmos.

Feje: Kissé hosszú, de nem hegyes, jól látható, ám nem túl erős stoppal és szorosan záródó ajkakkal. A tompa V alakú, közepes nagyságú fülek magasan tűzöttek és lelógóak. A mandulavágású szemek kissé ferdén állnak, a szemhéjak szorosan rásimulnak. A kuvasz harapása ollószerű.

Marmagassága: A kanok 71-75 cm, a szukák 66-70 cm magasak.

Testtömege: A kanok általában 40-52 kg súlyúak, a szukák 30-42 kg-osak.

Szőrzete: A szőrzet a fejen, a füleken, a lábon és a mancson viszonylag rövid, mérete 2 cm-es. A test többi részét hosszabb szőr borítja - különösen a nyakat és a farkat. A fedőszőrzet viszonylag durva, hullámos szálakból áll, az aljszőrzet viszont gyapjas jellegű és sokkal finomabb.

Színei: A kuvasz kizárólag fehér színben ismert. Bőre palaszürke, az orra, a szeme pereme és az ajkai feketék, a szeme pedig sötétbarna.

Alomszáma: 5-9 kölyök

Várható élettartama: 12-14 év

Vérmérséklete

Jelleme: A kuvasz értelmes, becsületes, kiegyensúlyozott kutya. Gyengéd, hűséges, nagyon ragaszkodik a gazdájához, ugyanakkor arra törekszik, hogy függetlennek látsszon. Igen éber, eltökélten védelmezi családját, otthonát és mindazt, ami azon belül található. Bátor, szívós, de hatalmaskodó természetű állat. Csak ritkán ugat: ha tehát a hangját hallatja, akkor tanácsos megnézni, hogy mit jelez. A kuvasz gond nélkül tartható ridegen, feltéve, hogy rendszeresen találkozhat gazdájával és annak családjával.

Társas viselkedése: A macskák és egyéb háziállatok társasága nem okozhat gondot, ha a kuvaszt megfelelően szocializálták. Magas fájdalomküszöbe és megbízható jelleme miatt nagyon jól tűri a gyermekek társaságát, ám ereje, mérete és önállósága miatt a gondozását nem szabad gyermekre bízni. Tisztában kell lenni azzal, hogy a kuvasz buzgón védelmezi a családjához tartozó összes személyt és állatot - tehát a gyermekeket is megvédi a: idegen gyerekektől, akik esetleg bántják őket. Más kutyákkal szemben domináns módon viselkedik, és a kihívást soha nem hagyja megválaszolatlanul.

Általános gondozási tudnivalók

Szőrzetápolási igénye: Igen sűrű szőrzete minden időjárásban megfelelő védelmet nyúlt a kuvasz számára. Vedlés idején elengedhetetlen az alapos, naponkénti kefélés. A: év többi részében hetente egyszer is elég átkefélni, lehetőleg drótos kefével. A karmait rendszeresen kell vágni!

Tanítása: A kuvasznak kiegyensúlyozott, nyugodt, egyértelmű és következetes tanításra van szüksége. Nem kezdőknek való kutya: leendő gazdájának szellemileg és testileg is erősnek kell lennie. Ez nem azt jelenti, hogy a nevelés során erőszakos módszereket kell alkalmazni - éppen ellenkezőleg: a kutya a harmonikus környezetben tanul a legkönnyebben, olyan emberek mellett, akik nem fojtják el saját kezdeményezőkészségét.

Mozgásigénye: A kuvasz mozgásigénye átlagos; egy nagyméretű, bekerített kertben magától is eleget mozog. Szereti naponta többször is ellenőrizni territóriuma határait - ha ez nem lehetséges, gyakrabban kell sétálni vinni. Fizikai és szellemi értelemben is tágas helyre van szüksége.

Alkalmazásai: Magyarországon kívül a kuvaszt őrzésre és társként tartják. Városban nem igazán érzi jól magát.

Neve eredetéről megoszlanak a vélemények. Egyes források szerint türk eredetű szó, és olyan verzió is van miszerint az ótörök Küvaz, vagyis "büszke" szóból ered, amelyhez közvetlenül kapcsolódik a kipcsák qubas (egy kutyafajta). A kuvaszról szóló írásos emlékek feldolgozását nehezíti az a tény, hogy a fajtát több néven is illették: simafejű magyar komondor (a komondor volt a borzasfejű), farkaseb, kovasz, parasztkutya. A kuvasz szó jelentett egyszerűen keveréket is.

Története

Őseinkkel a népvándorlás során jött a Kárpát-medencébe, mint a nyájak nagytestű, határozott fellépésű védelmezője. A Keszthely melletti Fenékpusztán feltárt honfoglalás kori leletben talált kutyacsontokról kiderült, hogy a mai kuvasz ősétől származnak.

Hunyadi Mátyás kedvelte a fajtát, udvarában hajtóvadászatokon is használták, főleg farkas és vaddisznó ellen. A 15. században fellendült a marhakereskedelem, és a hatalmas magyar szürkemarha-nyájakat kuvaszok kísérték a nyugat-európai állatvásárokra, többek között Nürnbergbe. A nyájak napi 20-25 kilométert tettek meg, s őrzésükre fáradhatatlan, mindig éber, bátor állatokra volt szükség. A hajcsárok a vásárokon nemcsak a marhákat adták el, hanem nagyon gyakran néhány kutyát is. Így előfordulhat, hogy ezek a példányok részt vettek a hasonló nyugat-európai fajták kialakulásában. A kuvaszok megbecsültségére jellemző, hogy Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelemben a kuvaszt mint kutyafajtát említi.

A 19. században a szilaj állattartás megszűnésével megváltozott a kuvasz feladatköre is. Már nem a nyájakat védte a farkasoktól és a tolvajoktól, hanem a tanyákat, majorságokat. Ezért aztán életveszélyes volt éjszakákon a tanyák között kóborolni, hiszen a kuvasz a feladatteljesítés közben nem ismert kegyelmet.

Az 20. század elején felébredt az érdeklődés a magyar pásztorkutyák iránt, így született meg Buzzi Géza tollából az első fajtaleírás 1905-ben. Megindult a tervszerű tenyésztés. Mivel az I. világháború után a kuvaszpopuláció legjava a határokon kívülre került, elsődleges cél akkor a mennyiségi szaporítás volt. Raisits Elemér vezetésével kezdődött meg a minőségi szelekció, és 1935-ben Anghi Csaba, Abonyi Lajos és Müller Iván kidolgozták a fajta standardját. A hazai állományt Erdélyből hozott egyedekkel javították fel. Az első fajtakiállítást 1931-ben Abaúj-Torna vármegyében tartották.

A második világháború iszonyatos pusztítást végzett a kuvaszok között. A fosztogató katonák géppuskáinak először a gazda portáját, tulajdonát védő kutyák estek áldozatul. Ezért a világháború után szinte a semmiből kellett elindítani a színvonalas tenyésztést. Ebben vezető szerepet játszott a Gyapjúforgalmi Vállalat Kovács Antal által létrehozott Gyapjús nevű kennele, ahonnan hosszú ideig világhírű egyedek kerültek ki. A tenyésztést négy fajtatiszta kuvasszal az ötvenes évek elején kezdték, és szigorú szelekcióval érték el, hogy 1956-ban hódító útjukra indulhattak a Gyapjús kuvaszok. A világ minden kennelében felhasználták az innen kikerülő kutyákat. A leghíresebb Gyapjús kuvasz Gyapjús Gézengúz volt, aki a Belle és Sebastien filmsorozatban Belle szerepében világhírű filmsztár lett.

Ma a tenyésztők munkájának hála a kuvasz nincs kihalófélben. Igaz, nem is vált slágerkutyává, ami jót tesz jellemének, évszázadok alatt kialakult gyönyörű küllemének.

Külleme és jelleme 

Megjelenése tetszetős, nemességet, erőt, bátorságot sugároz. Magas, nagy termetű kutya, általában 70 centiméter marmagasságú. Szőrzete fehér vagy elefántcsont színű, enyhén hullámos lefutású, jellegzetes kuvasz-szőrzet. Ellentétben a komondorral, nyáron leváltja szőrtakaróját, vedlik. A világos színű bunda követelmény volt, hiszen az elsősorban esti szürkületkor támadó ragadozóktól így jól megkülönböztethette gazdája a kutyáját. De egyes források szerint a kuvasz egykor nemcsak fehér, hanem vörhenyes, sárgás, sőt, ordas színben is létezett, de sohasem volt tarka. A törzskönyvbe azonban már csak a fehér egyedeket vették fel. Bőre sötét pigmentű. Testalkata arányos, izmos tes