Márc 6
Magyar agár
Tagek:

Magyar agár


 

Származási ország: Magyarország
Eredeti feladata: Vadászkutya, versenykutya.
Eredeti neve: Magyar agár
Angol neve: Hungarian Greyhound
Eredete: A magyar agár ősi vadászkutyafajta. Eredete a honfoglalás korához vezethető vissza, ezt ásatások során felszínre került koponyacsontok is igazolják. Gyorsaságának növeléséhez a XIX. században különféle agárfajtákkal is keresztezték.


Megjelenése

Magyar agár

Teste: Erős csontozatú, de karcsú kutya. Törzse hosszú, izmos. Farka a csánkjáig ér. Végtagjai inasak, izmosak.


Feje: Feje ék alakú, szeme sötétbarna. Füle viszonylag kicsi, visszabicsakló.


Marmagassága: kan 65-70 cm, a szuka 62-67 cm


Testtömege: 22-31 kg


Szőrzete: Rövid, sűrű, durva, simán a testhez simuló. Télen tekintélyes mennyiségű és vastagságú aljszőrzetet növeszt.


Színei: Színe fekete vagy fakó, de lehet csíkos, ordas, barna foltos, illetve minden alapszínnek van foltos változata is (fehér alapon az alapszín) - egyszóval a legtöbb agárszínben tenyésztik. A kék, fehér, barna, farkasszürke szín, valamint fekete-cserszín és a háromszínű nem elfogadott.


Alomszáma: 4-8 kölyök


Várható élettartama: 12-14 év

Vérmérséklete

Jelleme: Fáradhatatlan, kitartó, gyors. Edzett, és ellenálló, versenypályán kiváló versenyző. (Nem igény, hogy bármely távon gyorsabb legyen, mint az angol agár!)


Társas viselkedése: Kissé tartózkodó természetű, értelmes, intelligens, hűséges. Éber, személy- és házőrző ösztöne fejlett, de ez nem vezethet oda, hogy agresszív, vagy harapós legyen.

Általános gondozási tudnivalók

Alkalmazásai: Vadász-, és falkaeb, mely szemre vadászik. Figyelemreméltó a szaglása. Vadászatra csak külön engedéllyel lehet használni őket.
Pályaversenyzésre és coursingra kiválóan alkalmas, különösen hosszabb távon vált be. Nagyon jó kísérő, és hűséges jelzőkutya.

 

Története 

A ma élő agárfajták közös őse az egyiptomi agár, melynek létezéséről már az i. e. 3. évezredből vannak bizonyítékok. A magyarok valószínűleg már a honfoglalásagárhoz hasonló kutyákat, amelyek a látásukra és a gyorsaságukra támaszkodtak az állatok üldözésekor. Első emlékeik Szent István korából származnak. A későbbi korokban is divatos és előkelő tevékenység volt az agarászat, többek között Hunyadi Mátyás is szenvedélyesen űzte a vadászatnak ezt az ágát. A török hódoltság idején keleti jellegű agarak kerültek hazánkba, melyek keveredtek az itteni állománnyal. előtt is ismertek és használtak a vadászaton

Az agarászat a török kor után is kedvelt szórakozás maradt, az aranykor a 18. és a 19. században volt, de igazán ismert kutyafajtává Széchenyi István tevékenysége nyomán vált. Az 1840-es években egymás után alakultak az agarászegyletek. De az agarászat nemsokára kiment a divatból, elkezdődött az agárversenyek rendezése. A magyar agarat lassan kiszorította a kevésbé kitartó, de gyorsabb angol agár. Gyakran keresztezték a két fajtát, amely a magyar agár jellemzőit alaposan megváltoztatta.

Az agarászat az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukását követően újra fellendült, hiszen ehhez nem kellett fegyverviselési engedély. De a mezőgazdaság1943-ban, az utolsó agaras nyulászatot 1944-ben Törökszentmiklóson tartották. belterjessé válásával megszűntek a nagy nyílt területek, s ezzel az agarak használata visszaszorult, szinte lehetetlenné vált. Az utolsó lovas agarászatot

A II. világháború után az agarat gyakorlatilag kihaltnak tartották, csak néhány elszigetelt helyen maradt meg pár példány, amelyeket nem egyszer orvvadászatra használtak. Amikor 1963-ban egy Mátyás királyról szóló film forgatásához magyar agárra lett volna szükség, Szigethy Kálmán, a MAFILM gödöllői filmtelepének vezetője Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nagyecseden, a volt Károlyi-uradalomban fedezett fel néhány példányt, amelyet megvásárolt, és ezzel elkezdődött a fajta újjáélesztése. Az FCI 1966-ban fogadta el önálló fajtaként a magyar agarat. Azóta Európa több országában megismerték és megszerették a fajtát, s a tenyésztők kitartó munkájának köszönhetően a magyar agár jövője látszólag biztosítva van.

Külleme és jelleme 

Az angol agártól erősebb csontozata, (szélesebb) karakteresebb feje, nagyobb füle különbözteti meg. Erős, gyors, kitartó, a híresebb rokonától eltérően megállja a helyét mostoha talajviszonyok között is. Nagyobb vadakat párban gyűr le, de néhány agár a vaddisznót is képes legyőzni. Szaglása bár jó, de nem (annyira) kifinomult, mivel a vadászathoz nem is volt rá szüksége. Szemre/szemmel vadászik. Minden agárszínben előfordulhat, de a kék (szürke), barna és fekete-cser színek nem elfogadottak.
Az angol agártól még a némileg nagyobb termete, büszke tartása, elegáns megjelenése elkülöníti. Az angol agár a magyar agár mellett egy tömzsibb atlétának tűnik.

Jellemében is más, míg az angol agár (a whippethez hasonlóan) igen emberközpontú, teljesen alárendeli magát neki, addig a magyar agár kegyeit külön el kell nyerni. Nem megfelelő bánásmód esetén szökőssé is válhat, amit nehéz megakadályozni, mivel két méteres kerítés felett érintés nélkül repül át, a pórázát pedig másodpercek alatt el tudja rágni!

Értelmes, nyílt természetű, barátságos, ámde távolságtartó agár. Tartása nem kíván semmi különlegességet, rövid szőre miatt lakásban, velünk is élhet. Sőt, az igazi helye a szobában, a kanapén van, ahogy azt az évszázadokon át nyújtott kimagasló teljesítményével, eredményeivel kiérdemelte és meg is kapta.

Éber, személy - és házőrzőösztöne fejlett, de ez nem vezethet oda, hogy agresszív, harapós legyen.

Rokon fajták