Husky

Története 

A szibériai huskyk történelme a legtöbb kutyafajtáéhoz hasonlóan több ezer évre nyúlik vissza, azonban a többi fajtától eltérően szinte semmilyen írott vagy más tárgyi emlék nem maradt fent róluk, egészen az 1800-as évekig.

A fajta eredetileg Kelet-Szibériában, közelebbről a Csukcs-félszigeten és Kamcsatkán volt őshonos, és az itt lakó törzsek háziasították, majd tenyésztették őket. Ez az időszak kb. i. e. 9000-6000 közé tehető. Írásos emlék azért is nem maradt ránk egészen a XIX. sz. elejéig, mert ezek az eszkimó népcsoporthoz tartozó törzsek szinte ősközösségi szinten éltek, így nem ismerték az írást sem.

Egy másik probléma a fajta történetének kutatásában, hogy az információk egy része szőrmekereskedők és vadászok beszámolóin alapul, amiknek hitelessége igencsak megkérdőjelezhető. Tudni kell azt is, hogy a csukcsi népcsoportnak csak azon része foglalkozott a fajta tenyésztésével, amely a tengerhez közel eső partmenti sávban élt.

Mérete 

• Kan (fiú):

Marmagasság: 53,3 – 59,7 cm

Tömeg:20,4 – 27,2 kg

• Szuka (lány):

Marmagasság: 50,8 – 55,9 cm

Tömeg:15,9 – 22,7 kg

A kanok megjelenése erőteljes, de sohasem durva, a szukák vékonyabbak, a testfelépítmény törékenysége nélkül. Megfelelő kondícióban, jól fejlett és feszes izomzatnál a szibériai huskyn nincs (nem lehet!) túlsúly.

Élettartama 

Átlagos élettartama: 14 év.

Viselkedésének jellegzetességei 

Intelligens, emberkedvelő fajta. Nehezen viseli az egyedüllétet, idegenekkel szemben barátságos. Autonóm jelleme miatt az egyik legnehezebben tanítható kutyafajta. Rengeteg energiával bír, állandóan fut és ugrál, nem nézi, hogy van-e valaki az útjában vagy sem. Hidegben és melegben is jól érzi magát. Rendkívül hajlamosak a lyukak ásására és mindenfajta rombolásra (főleg a kölykök). Viszonylag igénytelen. Egyre többen tartják viszonylag kedvtelésből.

Leírás:
Rendkívül vonzó, "nevetős" ábrázatú, közepes termetű kutya. Koponyája kissé domború. Füle feláll. Szeme színe lehet kék, barna, felemás (egyik kék, másik barna), és úgynevezett 'kevert' színű is (azaz, egy szemen belül két szín). Ezenkívül a vörös színű kutyáknál a borostyánszínű szemszín is megengedett; szeme kissé ferde metszésű. Háta egyenes, ágyéka feszes, mellkasa mély. Végtagjai egyenesek, izmosak, túlzásoktól mentes csontozatúak, mely mérsékletesség az egész felépítésükre vonatkozóan is iránymutató. Farkát a hátvonallal vízszíntesen vagy sarló alakban a hát fölé hajlítva hordja mozgás közben, nyugalmi állapotban lelóg. Bundája közepesen hosszú, dús, selymes. Színe leggyakrabban farkas- vagy ezüstszürke, de lehet vörös, krém (gyakori a küllemvonalaknál), pinto (foltos), fehér illetve izabella fehér.

Eredete: Szibériai fajta; 1909-ben került Alaszkába, s onnan Amerikába, ahol hamarosan népszerű lett.

Eredeti neve: Siberian Husky

Tulajdonságai: Igazi falkaállat: családszerető, hűséges, békés, ám érzékeny és egy kissé makacs.

Alkalmazása: Kanadában és az Egyesült Államok északi részén elsősorban a szánhúzó versenyek megbecsült sztárja. A terület- és személyvédő ösztön igen fejletlen ebben a fajtában, ezért őrző-védő munkára nem alkalmas.

Profil: szánhúzó kutya

Marmagasság: kan 54-60 cm, szuka 51-62 cm

Testtömeg: 16-27 kg

Alomszám: 4-8 kölyök

Várható élettartam: 10-14 év

Volpino

Leírás:
Hasonlít a német törpespicchez. Feje elhegyesedő. Szeme sötétbarna. Füle kicsi, felálló. Törzse négyzetes formájú, háta egyenes, ágyéka feszes, fara kissé lejt. Mellkasa mély, hasa felhúzott. Végtagjai párhuzamosak. Farkát a hátára kunkorítja. Szőrzete hosszú, dús, egyenes szálú; a nyakán gallért alkot, a fején, valamint a lábai elülső felületén rövid. Színe hófehér vagy egyszínű rőt.

Eredete: Olasz fajta. Spiccszerű kutyákból fejlődött ki. A 18. században még Volpino di Firenze (firenzei spicc) volt a neve.

Eredeti neve: Volpino Italiano

Tulajdonságai: Értelmes, gazdájához rendkívül ragaszkodik, idegenekkel szemben bizalmatlan.

Alkalmazása: Luxuseb, de jelzőkutyaként is használják.

Marmagasság: kan 27-30 cm, szuka 25-28 cm

Testtömeg: 4-5 kg

Alomszám: 3-5 kölyök

Várható élettartam: 12-15 év

Máltai selyemszőrü kutya

Leírás:
Kellemes, üde megjelenésű, kis termetű, hosszúkás testű kutya. Koponyája széles, arcorri része rövid. Szeme sötétbarna. Füle a fejéhez simulva lelóg. Végtagjai rövidek, egyenesek. Farkát a hátára görbítve tartja. Szőrzete hófehér, selymes, sűrű, dús, többnyire a földig ér.

Eredete: Olasz fajta. Származása vitatott. Egyes források azt állítják, hogy a szicíliai Melita városában, mások szerint Málta szigetén alakult ki a miniatűr spániel és az uszkár segítségével.

Eredeti neve: Maltese

Tulajdonságai: Életvidám, élénk, kissé már-már túlfűtött de tanulékony és szófogadó.

Alkalmazása: Luxuskutya; elsősorban a nők kedvence. Már a 16. században azt írták róla, hogy az előkelő hölgyek ékszerként hordták - a keblükön.

Testtömeg: 3-4 kg

Alomszám: 2-4 kölyök

Várható élettartam: 9-11 év

Dalmata

Testfelépítése 

A dalmata erős, vízszintes hátán jól kirajzolódik a marja. A lágyéka erős, enyhén ívelt,a hátsó testrésze izmos, lekerekített. Farka a tövénél vaskos, majd kihegyesedik, csaknem a csánkig ér, és a kutya enyhén felfelé görbítve tartja. Mellkasa nem túl széles, de mély és tágas. A feszes, izmos vállak mérsékelten ferdék, a könyökök közel vannak a testhez. Lábai egyenesek, hengeres csontúak, a térd erősen hajlott. Mancsai macskáéhoz hasonlóak, azaz köralakúak, szorosan zárt, erős, íves lábujjakkal. A viszonylag hosszú és feszes nyak szépen ívelt. Viszonylag hosszú, lapos koponyával, amely a fülek között meglehetősen széles. A fej ránctalan. A stopp mérsékelt, az arcorri rész erős és hosszú – de soha nem csőrszerű –, az ajkak feszesek és összesimulók. A finom, vékony, közepes nagyságú fülek magasan tűzöttek,a fej mellett lógnak. Közepes nagyságú, távol ülő, kerek szemei értelmes és eleven tekintetűek, gyakran eltérő színűek. A szemek pereme feszes. A dalmata harapása ollószerű. Szőrzete rövid, merev, sűrű, sima és fényes. A dalmata kétféle színezetben ismert: májszínű, illetve fekete pettyes. Az alapszín mindkét esetben hófehér, s rajta 2-3cm átmérőjű, élesen elhatárolódó pettyek láthatók. A pettyek ideális esetben nem fedhetik át egymást, és egyenletes eloszlásúnak kell lenniük. A végtagokon lévő pettyeknek valamivel kisebbnek kell lenniük a testen lévőknél. Az orr és a szem pereme a májszínű egyedeknél barna, a feketéknél fekete. A dalmata születéskor fehér színű, a foltjai csak később alakulnak ki. Meglehetősen érzékeny, vesebetegségekre öröklötten hajlamos fajta.

Jelleme 

A dalmata jó kedélyű, barátságos és értelmes kutya. Társaságkedvelő, kiegyensúlyozott természete van, a gazdáját és családját nagyon szereti, és minden érdekli, ami körülöttük történik. Éber eb, mindig jelzi, ha valami nincs rendben. Nem érdemes arra számítani, hogy jó házőrző lesz, mert hiányzik belőle az agresszivitás. A dalmata általában nagyon szereti a társaságot, remekül kijön a család többi kutyájával és a szabadban megismert idegen ebekkel is. A gyerekekkel szintén jó a kapcsolata. Rendszerint a macskákkal és egyéb háziállatokkal való együttélése sem okoz gondot, feltéve, hogy megfelelő volt a szocializációja. A látogatókkal szembeni magatartása a kutya egyéniségétől függ: vagy éberen,vagy vonakodóan viselkedik. Városi tartásra alkalmas luxusállat.

Méretei 

Kan marmagassága: 56-61cm
Szuka marmagassága: 54-59cm
Testtömege: 24-32kg Várható élettartam:12év

Megjegyzés 

A dalmatát nem túl nehéz nevelni, de természetének van egy csökönyös oldala, amely főként akkor erősödik meg, ha túl sokat várnak tőle, vagy ha elveszíti érdeklődését a gyakorlatok iránt. Ha helyesen viselkedik, nagyon meg kell dicsérni – ezt esetleg jutalomfalatokkal is meg lehet erősíteni –, és a gyakorlatokat mindig variálni kell. Sem a túl szigorú, sem a túl engedékeny nevelés nem célravezető, az arany középutat kell megtalálni. Világszerte kedvelt családi kutya, de inkább a sportosabb családoknak ajánlható. Meg lehet próbálkozni a kutyás sportokban való részvételével, de úgy, hogy

ne a versenyzés, hanem a kutya és a gazda szórakozása legyen a fő szempont.

Leírás:
Arányos felépítésű, vizslaszerű megjelenésű, szép kutya. Feje hosszúkás, orrtükre fekete ill. barna. Szeme kerek, barna vagy borostyánszínű. Füle szorosan a fejéhez simulva lelóg. Nyaka szépen ívelő, háta egyenes és feszes, ágyéka kissé felhúzott. Végtagjai egyenesek, erőteljes csontozatúak. Mancsa kerek, ujjai boltozatosak. Farka lelóg, a csánkig ér, figyelő helyzetben kissé felemeli. Szőrzete rövid, sűrű, sima. Színe fehér alapon fekete vagy májbarna foltos.

Eredete: Ősi jugoszláv fajta, de tulajdonképpen már ókori egyiptomi reliefeken, domborműveken láthatók dalmataszerű pöttyös kutyák. A dalmata modern változatát az angol tenyésztők alakították ki.

Eredeti neve: Dalmatinska

Tulajdonságai: Intelligens, gyorsan tanul, de kissé makacs. Érzékeny, a rossz bánásmódot évek múlva sem felejti el.

Alkalmazása: Valamikor főként lovasok, postakocsik kísérője, védelmezője volt. Manapság főként kedvencként tartják, Amerikában rendőrkutyaként használják. Házőrző, jelzőkutya és testőr, vadásznak is vele.

Gorenendael

Küllem 

Elegáns megjelenésű, harmonikus felépítésű, középtermetű eb. Kvadratikus testfelépítésű, száraz és plasztikus izomzattal. A fej magasan tartott. A kanok és a szukák közötti méretkülönbség jelentős. A kanok marmagassága 62 cm, a szukáké 58 cm. (lefelé 2 cm, fölfelé 4 cm a tolerancia.) A súly a kanoknál 25–30 kg, a szukáknál 20–25 kg.

Szőrzet 

A szőr rövid a fejen, valamint a lábakon könyöktől lefelé.A test többi részén a szőr hosszú, egyenes és fényes, egyszínű fekete. A nyakon hosszabb, mint a hátakon, a farokon zászlót alkot. A kanokon átlagosan hosszabb a szőr, mint a szukákon.A groenendael mindig koromfekete,de a mellkasán és a lábujjain fehér foltokat viselhet.

Vérmérséklete 

A groenendael és a belga juhászkutyák energikusak,élénkek,érzékenyek és éberek.Kitartóak,értelmesek és okosak,szeretnek dolgozni és nagyon ragaszkodnak a gazdájukhoz.Igen figyelmesek,s szükség esetén meggyőző módon védelmezik a családjukat és azok tulajdonát.Ha a kutyák már kicsi koruktól kezdve megfelelő tapasztalatokat szereztek,nem jelenthet gondot számukra a más kutyákkal,a macskákkal vagy egyéb háziállatokkal való együttélés.A gyerekekkel is remekül kijönnek.Az idegenekkel szemben kissé félénkek és óvatosak.Nem kedvelnek mindenkit,de a család barátait lelkesen üdvözlik.

Megjegyzés 

Nevét egy belga kastélyról, Grönendael-ről kapta, és egy bizonyos nicholas Rose tenyésztette ki ezt a típust. A Holland juhászkutya erre a A Második Világháborúban szanitéckutyaként és vöröskeresztes ebként is szolgált. Különösen szoros rokonságban áll a Tervueren-nel, olyannyira, hogy egy alomban kétféle kiskutya is születhet. Az Agility versenyeken különösen eredményes a Tervuerennel együtt, a maxi kategóriában szinte mindig belga a befutó (ha nem egy magasabb Border collie.

Puli

Teste: A puli közepes termetű, négyzetes felépítésű kutya. A mérsékelten hosszú, izmos nyak simán hajlik át a hát vonalába. Teste kvadrikus, azaz a testének hossza ugyanakkora, mint a marmagassága. A bordák szépen íveltek. Lábai egyenesek, szépen kirajzolódó ízületekkel. Farkát a háta fölé hajlítja, így azt a benyomást kelti, mintha a háta a lágyék fölött felfelé emelkedne.

Feje: Kicsi, finom csontú feje szemből kereknek tűnik, de a széles kerek agy koponya a kívánatos. Az arcorri rész rövidebb, mint a koponya, az orrnyereg mindig egyenes. A stop jól látható. A széles és (lekerekített) V alakú fülek lelógók, a szem vonalából erednek és sokszor magasan tűzöttek. Bozontos szemöldöke alatti mandula vágású szemei értelmes, eleven tekintetűek.

Marmagassága: A kanok marmagassága 40-44 cm, a szukáé 37-41 cm. A megadott értékekhez képest mindkét irányban megengedhető 3 cm eltérés.

Testtömege: A kanok súlya 13-15 kg, a szukáké legfeljebb 13 kg.

Szőrzete: A puli szőrzete igen egyedi és nagyon jellegzetes. A felnőtt kutya testét teljesen beborítják az összenemezesedett szőr zsinórjai. A zsinórok a fejen és a lábakon mintegy 3-6 cm hosszúak, a testén a kifejlett szőr a földig ér. Több évig is eltarthat, mire ez a sajátos zsinóros szőrzet teljesen kifejlődik. E legelterjedtebb és legkedveltebb szőrzet mellett más típusok is ismertek - például az, amelynél az állat testét nemezes lapokká összeállt szőr borítja. A kiállításokon az ilyen lemezeket nem mindig tekintik előnyös vonásnak.

Színei: A pulik többsége fekete, de vannak fehér (gyöngyfehér), illetve szürke. Ez a kutya soha nem lehet többszínű, sem csokoládébarna. Igen ritka a maszkos fakó puli, amelynél a pofa fekete színű, a test többi részét pedig más, világosabb színű szőr borítja. A mellén minden színezetnél megengedett némi fehér, feltéve, hogy az nem nagyobb 3 cm-esnél. Az orr fekete, a bőre kékesfekete, kivétel a fehér pulik - az ő bőrük rózsaszín. A fehér puliknál a szem fekete, vagy sötétbarna, a többi színezetnél a szemek lehetnek kávébarnák. A puli szeme soha nem lehet világosbarna.

Alomszáma: 4-7 kölyök

Várható élettartama: 12-14 év

Vérmérséklete

Jelleme: A puli értelmes, eleven karakteres kutya. Kiváló házőrző, amely habozás nélkül megvédi családját és otthonát. A családhoz igen hűséges, de a természetben mindig megmarad némi független vonzás. Szeret a szabadban lenni, bármilyen legyen is az idő. Az idegenekkel szemben eleinte tartózkodóan viselkedik, és később sem kedvel meg mindenkit. A jelleme nagyban függ a gazdájától.

Társas viselkedése: A puli általában jól megfér a többi kutyával, s a más háziállatokkal való kapcsolata is csak ritkán okoz gondokat. Rendszerint jól kijön a gyerekekkel is. Hajlamos arra, hogy különösen szoros kapcsolatot alakítson ki a család valamelyik tagjával, aki attól kezdve számíthat a kutya figyelmére és fokozott szeretetére.

Általános gondozási tudnivalók

Szőrzetápolási igénye: A pulikölykök rövid bodros szőrrel jönnek a világra, amely csak egyéves korukban kezd „tincsesedni”. A puha aljszőrzet szálai összeakadnak a durvább tapintású, hosszabb fedőszőrzettel, és ez megindítja a tincsekké összeállás folyamatát. A magától kialakult tincseket kell évente kétszer korrigálni, például a hát és farok találkozásnál. A felnőtt puli sohasem hullatja a szőrét, és egyéves kora után sem kefélni, sem fésülni nem kell, viszont a szőrét gyakran vágni kell, hogy ne botoljon bele. Ahol nemezesedett a szőrzet, ott nem nem foglalkoztak eleget az állat szőrével. Ennek a szőrzetnek fő hátránya az, hogy könnyebben beleakadhatnak az ágak.
Ezt a fajtát csak akkor szabad megfürdetni, ha az valóban feltétlenül szükségessé válik, és akkor is legfeljebb nyáron, ugyanis a sűrű szőrzet néha csak napok alatt szárad meg teljesen. A teljes száradás után is ajánlatos egy napig lakásban tartani. Fiatal korban nem ajánlott a gyakori fürdetés, mert nehezíti a tincsesülést. A száj körüli szőrt valamivel gyakrabban érdemes mosni - és ugyanez érvényes az ágyék és a hasalj szőrére is. Felnőtt korban óvni kell mert hamar megfázáshoz vezet a nagy tömegű nedves szőr. De fürdetés nélkül a fehér színű puli nem marad fehér.
A teljes zsinóros szőrzet általában csak a kutya hároméves korára alakul ki, de még egy további évig is eltarthat, mire a zsinórok mindenütt egyforma hosszúvá válnak. Időnként ellenőrizni kell a kutya szemeit és hallójáratait is.

Tanítása: A puli elég értelmes ahhoz, hogy gyorsan megértse a gazdájától kapott parancsokat, de az már a nevelés során alkalmazott megközelítéstől függ, hogy engedelmeskedik-e azoknak. Ha újra meg újra ugyanazt a parancsot hallja tőlünk, az felerősíti a természete független - és olykor makacs - oldalát. Célszerű foglalkozásokat némi hancúrozással és labdázással vegyíteni, hogy a kutya számára tartósan élvezetesek maradjanak. Ha a gazdája jól reagál e fajta viselkedésére, és főként a helyes viselkedés jutalmazásával neveli kutyáját, akkor rövid idő alatt szinte bármire meg tudja tanítani. A puli - főként, ha kan - elég domináns viselkedésű lehet, ezért a nevelése és tartása során igen következetesnek kell lenni, de ennél is fontosabb a szeretet. Félénk természete miatt tanácsos a kutyát kölyökkorában a lehető legtöbb emberrel összeismertetni, mivel így megelőzhető, hogy az idegenekkel szembeni bizalmatlansága eltúlzottá váljon.

Mozgásigénye: A puli mozgásigénye átlagos, de ahhoz is jól alkalmazkodik, ha néha a megszokottnál rövidebb ideig tart a séta. Ezt a kutyát kegyetlenség unalmas életre kárhoztatni - akkor érzi igazán jól magát, ha kedvére hancúrozhat és játszhat. Ezt - részben a különleges szőrzet miatt - már nézni is nagy élmény. Általában szeret labdázni és apportírozni is.

Alkalmazásai: Megfelelő gazda mellett a puli igen jó eredményeket érhet el egyes kutyás sportokban, például az ügyességi próbákon vagy labdázásban (flyball).

Története

A puli története messzire nyúlik vissza. Már a Kr. e. 4. évezredből maradt ránk olyan sumer szobor, amely egy pulihoz nagyon hasonlító kutyát ábrázol. Annyi bizonyos, hogy őseinkhez valamikor ázsiai vándorlásuk közben került, s együtt érkeztek a Kárpát-medencébe, ahol évszázadokig mint a pásztorok hű segítője szerzett magának hírnevet. Első leírója Heppe volt 1751-ben, és utána sokan megemlítik írásaikban a puli bozontos szőrét, hihetetlen intelligenciáját és munkabírását.

Az 1900-as évek elején megváltozott a mezőgazdaság szerkezete, csökkent a legelők területe és ezzel a puli munkalehetősége is. A kipusztulástól Raisits Emil és munkatársai tevékenysége mentette meg. Egyre kevesebb kutya maradt meg eredeti munkakörénél, a puliból sztárfajta lett. Példányai bekerültek a tanyákra, falvakba, városokba, mint házőrzők, testőrök vagy kedvencek, esetleg rendőrkutyák. 1935-ben Anghi Csaba vezetésével állították össze a fajtaleírását. A II. világháború a nagy létszámú, erős populációban nagy károkat nem tett, de a tenyésztést néhány évre visszavetette.

Az 1960-as években elkezdődött a puli tervszerű tenyésztése Ócsag Imre vezetésével, aminek során a fehér, majd a szürke és a maszkos fakó szín kitisztult, a szőrzet minősége javult. Ma a puli, úgy tűnik, visszatalál eredeti foglalkozásához, hiszen az 1990-es évektől kezdve kerülnek megrendezésre a terelési ösztönpróbák, amelyeken pulik is részt vesznek. Bebizonyosodott, hogy a hosszú ideje megváltozott körülmények között élő pulinak a legkevesebb a terelőhajlama a három terelőkutyafajta közül, de a helyzet azóta sokat javult. A külföldi fajták térnyerése mellett a puli népszerűsége sokat csökkent az utóbbi években, de ez megakadályozza azt is, hogy a fajta túltenyésztett divatkutyává váljon.

Külleme és jelleme

A puli legfeltűnőbb külső tulajdonsága szinte páratlan szőrköntöse, amely a fajta egyik védjegye. A szőrtakarója lehet zsinóros, szalagos, nemezes vagy csak egyszerűen gubancos, de annyi bizonyos, hogy főleg a lakásban tartott példányoknál alapos gondozást igényel. Nyaka a hosszú szőrzet miatt szinte nem is látható. A szemet ernyőszerűen takarja a fej sűrű szőrzete, így a fej gömbölyűnek tűnik. Színe leggyakrabban fekete, de lehet fehér, szürke vagy fakó és ezeknek különböző árnyalatai.

A puli hosszú történelme, fennmaradása a szorgalmának, találékonyságának, intelligenciájának köszönhető. A zord körülmények, a kemény munka edzetté, ellenállóvá, igénytelenné tették a fajtát, és ezek a vonások a mai napig jellemzőek a pulira. Megszokta az önálló munkavégzést, s azt, hogy gazdája minden szavát lesse. Egyénisége elbűvölő. Kedveskedő, családszerető, különösen kedveli a gyerekeket, ezzel együtt önérzetes és sértődékeny. Kitűnő házőrző, aki mindent hangosan kommentál. Megvesztegethetetlen hírben áll. A kertes házak őrzőjének, barátnak egyformán alkalmas jószág. Városi lakásban - nemezesedő bundájának erős szaga miatt - nem ajánlott a tartása.

Erről a kutyáról el lehet mondani, hogy csak éppen beszélni nem tud. Szinte mindent megért! A jól nevelt puli nem csak gazdája szavait, de intését, sőt akár szemeivel kifejezett akaratát is parancsnak veszi, és feltétel nélkül teljesíti. Energikus, mozgékony, nagyon élénk vérmérsékletű, sohasem lusta állat. Bátor, szinte semmitől sem fél. Ugatós, de kiegyensúlyozott kutya.

A szőrzet ápolása 

A puli iránt érdeklődők biztosan megkérdezik, hogyan lehet ezt a tetszetős "rasztafrizurát" előállítani. El kell árulnunk, hogy magától nő így: a bundában vannak erős, sprőd spirálisan csavarodó „felszőrök, amelyeket körülvesz és át-meg átsző a puha és finom pehelyszőrök tömege. A fürtöket előállítani tehát nem kell, a genetika erről gondoskodott, viszont rendezgetni és ápolni mindenképpen szükséges.

Rokon fajták 

• Pumi
• Mudi
• Lengyel alföldi pásztorkutya
• Tibeti terrier
• Lhassa apso

Magyar agár

Megjelenése

Teste: Erős csontozatú, de karcsú kutya. Törzse hosszú, izmos. Farka a csánkjáig ér. Végtagjai inasak, izmosak.

Feje: Feje ék alakú, szeme sötétbarna. Füle viszonylag kicsi, visszabicsakló.

Marmagassága: kan 65-70 cm, a szuka 62-67 cm

Testtömege: 22-31 kg

Szőrzete: Rövid, sűrű, durva, simán a testhez simuló. Télen tekintélyes mennyiségű és vastagságú aljszőrzetet növeszt.

Színei: Színe fekete vagy fakó, de lehet csíkos, ordas, barna foltos, illetve minden alapszínnek van foltos változata is (fehér alapon az alapszín) - egyszóval a legtöbb agárszínben tenyésztik. A kék, fehér, barna, farkasszürke szín, valamint fekete-cserszín és a háromszínű nem elfogadott.

Alomszáma: 4-8 kölyök

Várható élettartama: 12-14 év

Vérmérséklete

Jelleme: Fáradhatatlan, kitartó, gyors. Edzett, és ellenálló, versenypályán kiváló versenyző. (Nem igény, hogy bármely távon gyorsabb legyen, mint az angol agár!)

Társas viselkedése: Kissé tartózkodó természetű, értelmes, intelligens, hűséges. Éber, személy- és házőrző ösztöne fejlett, de ez nem vezethet oda, hogy agresszív, vagy harapós legyen.

Általános gondozási tudnivalók

Alkalmazásai: Vadász-, és falkaeb, mely szemre vadászik. Figyelemreméltó a szaglása. Vadászatra csak külön engedéllyel lehet használni őket.
Pályaversenyzésre és coursingra kiválóan alkalmas, különösen hosszabb távon vált be. Nagyon jó kísérő, és hűséges jelzőkutya.

Története 

A ma élő agárfajták közös őse az egyiptomi agár, melynek létezéséről már az i. e. 3. évezredből vannak bizonyítékok. A magyarok valószínűleg már a honfoglalásagárhoz hasonló kutyákat, amelyek a látásukra és a gyorsaságukra támaszkodtak az állatok üldözésekor. Első emlékeik Szent István korából származnak. A későbbi korokban is divatos és előkelő tevékenység volt az agarászat, többek között Hunyadi Mátyás is szenvedélyesen űzte a vadászatnak ezt az ágát. A török hódoltság idején keleti jellegű agarak kerültek hazánkba, melyek keveredtek az itteni állománnyal. előtt is ismertek és használtak a vadászaton

Az agarászat a török kor után is kedvelt szórakozás maradt, az aranykor a 18. és a 19. században volt, de igazán ismert kutyafajtává Széchenyi István tevékenysége nyomán vált. Az 1840-es években egymás után alakultak az agarászegyletek. De az agarászat nemsokára kiment a divatból, elkezdődött az agárversenyek rendezése. A magyar agarat lassan kiszorította a kevésbé kitartó, de gyorsabb angol agár. Gyakran keresztezték a két fajtát, amely a magyar agár jellemzőit alaposan megváltoztatta.

Az agarászat az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukását követően újra fellendült, hiszen ehhez nem kellett fegyverviselési engedély. De a mezőgazdaság1943-ban, az utolsó agaras nyulászatot 1944-ben Törökszentmiklóson tartották. belterjessé válásával megszűntek a nagy nyílt területek, s ezzel az agarak használata visszaszorult, szinte lehetetlenné vált. Az utolsó lovas agarászatot

A II. világháború után az agarat gyakorlatilag kihaltnak tartották, csak néhány elszigetelt helyen maradt meg pár példány, amelyeket nem egyszer orvvadászatra használtak. Amikor 1963-ban egy Mátyás királyról szóló film forgatásához magyar agárra lett volna szükség, Szigethy Kálmán, a MAFILM gödöllői filmtelepének vezetője Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nagyecseden, a volt Károlyi-uradalomban fedezett fel néhány példányt, amelyet megvásárolt, és ezzel elkezdődött a fajta újjáélesztése. Az FCI 1966-ban fogadta el önálló fajtaként a magyar agarat. Azóta Európa több országában megismerték és megszerették a fajtát, s a tenyésztők kitartó munkájának köszönhetően a magyar agár jövője látszólag biztosítva van.

Külleme és jelleme 

Az angol agártól erősebb csontozata, (szélesebb) karakteresebb feje, nagyobb füle különbözteti meg. Erős, gyors, kitartó, a híresebb rokonától eltérően megállja a helyét mostoha talajviszonyok között is. Nagyobb vadakat párban gyűr le, de néhány agár a vaddisznót is képes legyőzni. Szaglása bár jó, de nem (annyira) kifinomult, mivel a vadászathoz nem is volt rá szüksége. Szemre/szemmel vadászik. Minden agárszínben előfordulhat, de a kék (szürke), barna és fekete-cser színek nem elfogadottak.
Az angol agártól még a némileg nagyobb termete, büszke tartása, elegáns megjelenése elkülöníti. Az angol agár a magyar agár mellett egy tömzsibb atlétának tűnik.

Jellemében is más, míg az angol agár (a whippethez hasonlóan) igen emberközpontú, teljesen alárendeli magát neki, addig a magyar agár kegyeit külön el kell nyerni. Nem megfelelő bánásmód esetén szökőssé is válhat, amit nehéz megakadályozni, mivel két méteres kerítés felett érintés nélkül repül át, a pórázát pedig másodpercek alatt el tudja rágni!

Értelmes, nyílt természetű, barátságos, ámde távolságtartó agár. Tartása nem kíván semmi különlegességet, rövid szőre miatt lakásban, velünk is élhet. Sőt, az igazi helye a szobában, a kanapén van, ahogy azt az évszázadokon át nyújtott kimagasló teljesítményével, eredményeivel kiérdemelte és meg is kapta.

Éber, személy - és házőrzőösztöne fejlett, de ez nem vezethet oda, hogy agresszív, harapós legyen.

Rokon fajták 

• Afgán agár
• Angol agár
• Arab agár
• Lengyel agár
• Orosz agár
• Perzsa agár

Kuvasz

Teste: A kuvasz nagy, erős, nemes megjelenésű fajta, amelynek testalkata erőteljes, anélkül, hogy közönségesnek tűnne. Testének hossza valamivel meghaladja a magasságát; háta közepesen hosszú, lágyéka rövid és erős, fara pedig széles, erős, enyhén lejtős. A far dús szőrzete miatt a kutya kissé túlsúlyosnak tűnhet. A marja hosszabb és magasabb, mint a háta. A lelógó farka alacsonyan tűzött, egészen a csánkig ér, és a vége kissé felfelé görbül. Mellkasa mély, elülső része az izmok és a szegycsont miatt felfelé ívelt. Hasa kissé felhúzott. A kuvasz válla hosszú és enyhén lejtős. A mellső lábak egyenesek, a könyökök a test közelében - de nem alatta - vannak. A hátsó lábak majdnem egyenesek, csak a lábközépcsontok görbültek kissé. Lebernyeg nélküli nyaka közepesen hosszú és igen izmos.

Feje: Kissé hosszú, de nem hegyes, jól látható, ám nem túl erős stoppal és szorosan záródó ajkakkal. A tompa V alakú, közepes nagyságú fülek magasan tűzöttek és lelógóak. A mandulavágású szemek kissé ferdén állnak, a szemhéjak szorosan rásimulnak. A kuvasz harapása ollószerű.

Marmagassága: A kanok 71-75 cm, a szukák 66-70 cm magasak.

Testtömege: A kanok általában 40-52 kg súlyúak, a szukák 30-42 kg-osak.

Szőrzete: A szőrzet a fejen, a füleken, a lábon és a mancson viszonylag rövid, mérete 2 cm-es. A test többi részét hosszabb szőr borítja - különösen a nyakat és a farkat. A fedőszőrzet viszonylag durva, hullámos szálakból áll, az aljszőrzet viszont gyapjas jellegű és sokkal finomabb.

Színei: A kuvasz kizárólag fehér színben ismert. Bőre palaszürke, az orra, a szeme pereme és az ajkai feketék, a szeme pedig sötétbarna.

Alomszáma: 5-9 kölyök

Várható élettartama: 12-14 év

Vérmérséklete

Jelleme: A kuvasz értelmes, becsületes, kiegyensúlyozott kutya. Gyengéd, hűséges, nagyon ragaszkodik a gazdájához, ugyanakkor arra törekszik, hogy függetlennek látsszon. Igen éber, eltökélten védelmezi családját, otthonát és mindazt, ami azon belül található. Bátor, szívós, de hatalmaskodó természetű állat. Csak ritkán ugat: ha tehát a hangját hallatja, akkor tanácsos megnézni, hogy mit jelez. A kuvasz gond nélkül tartható ridegen, feltéve, hogy rendszeresen találkozhat gazdájával és annak családjával.

Társas viselkedése: A macskák és egyéb háziállatok társasága nem okozhat gondot, ha a kuvaszt megfelelően szocializálták. Magas fájdalomküszöbe és megbízható jelleme miatt nagyon jól tűri a gyermekek társaságát, ám ereje, mérete és önállósága miatt a gondozását nem szabad gyermekre bízni. Tisztában kell lenni azzal, hogy a kuvasz buzgón védelmezi a családjához tartozó összes személyt és állatot - tehát a gyermekeket is megvédi a: idegen gyerekektől, akik esetleg bántják őket. Más kutyákkal szemben domináns módon viselkedik, és a kihívást soha nem hagyja megválaszolatlanul.

Általános gondozási tudnivalók

Szőrzetápolási igénye: Igen sűrű szőrzete minden időjárásban megfelelő védelmet nyúlt a kuvasz számára. Vedlés idején elengedhetetlen az alapos, naponkénti kefélés. A: év többi részében hetente egyszer is elég átkefélni, lehetőleg drótos kefével. A karmait rendszeresen kell vágni!

Tanítása: A kuvasznak kiegyensúlyozott, nyugodt, egyértelmű és következetes tanításra van szüksége. Nem kezdőknek való kutya: leendő gazdájának szellemileg és testileg is erősnek kell lennie. Ez nem azt jelenti, hogy a nevelés során erőszakos módszereket kell alkalmazni - éppen ellenkezőleg: a kutya a harmonikus környezetben tanul a legkönnyebben, olyan emberek mellett, akik nem fojtják el saját kezdeményezőkészségét.

Mozgásigénye: A kuvasz mozgásigénye átlagos; egy nagyméretű, bekerített kertben magától is eleget mozog. Szereti naponta többször is ellenőrizni territóriuma határait - ha ez nem lehetséges, gyakrabban kell sétálni vinni. Fizikai és szellemi értelemben is tágas helyre van szüksége.

Alkalmazásai: Magyarországon kívül a kuvaszt őrzésre és társként tartják. Városban nem igazán érzi jól magát.

Neve eredetéről megoszlanak a vélemények. Egyes források szerint türk eredetű szó, és olyan verzió is van miszerint az ótörök Küvaz, vagyis "büszke" szóból ered, amelyhez közvetlenül kapcsolódik a kipcsák qubas (egy kutyafajta). A kuvaszról szóló írásos emlékek feldolgozását nehezíti az a tény, hogy a fajtát több néven is illették: simafejű magyar komondor (a komondor volt a borzasfejű), farkaseb, kovasz, parasztkutya. A kuvasz szó jelentett egyszerűen keveréket is.

Története

Őseinkkel a népvándorlás során jött a Kárpát-medencébe, mint a nyájak nagytestű, határozott fellépésű védelmezője. A Keszthely melletti Fenékpusztán feltárt honfoglalás kori leletben talált kutyacsontokról kiderült, hogy a mai kuvasz ősétől származnak.

Hunyadi Mátyás kedvelte a fajtát, udvarában hajtóvadászatokon is használták, főleg farkas és vaddisznó ellen. A 15. században fellendült a marhakereskedelem, és a hatalmas magyar szürkemarha-nyájakat kuvaszok kísérték a nyugat-európai állatvásárokra, többek között Nürnbergbe. A nyájak napi 20-25 kilométert tettek meg, s őrzésükre fáradhatatlan, mindig éber, bátor állatokra volt szükség. A hajcsárok a vásárokon nemcsak a marhákat adták el, hanem nagyon gyakran néhány kutyát is. Így előfordulhat, hogy ezek a példányok részt vettek a hasonló nyugat-európai fajták kialakulásában. A kuvaszok megbecsültségére jellemző, hogy Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelemben a kuvaszt mint kutyafajtát említi.

A 19. században a szilaj állattartás megszűnésével megváltozott a kuvasz feladatköre is. Már nem a nyájakat védte a farkasoktól és a tolvajoktól, hanem a tanyákat, majorságokat. Ezért aztán életveszélyes volt éjszakákon a tanyák között kóborolni, hiszen a kuvasz a feladatteljesítés közben nem ismert kegyelmet.

Az 20. század elején felébredt az érdeklődés a magyar pásztorkutyák iránt, így született meg Buzzi Géza tollából az első fajtaleírás 1905-ben. Megindult a tervszerű tenyésztés. Mivel az I. világháború után a kuvaszpopuláció legjava a határokon kívülre került, elsődleges cél akkor a mennyiségi szaporítás volt. Raisits Elemér vezetésével kezdődött meg a minőségi szelekció, és 1935-ben Anghi Csaba, Abonyi Lajos és Müller Iván kidolgozták a fajta standardját. A hazai állományt Erdélyből hozott egyedekkel javították fel. Az első fajtakiállítást 1931-ben Abaúj-Torna vármegyében tartották.

A második világháború iszonyatos pusztítást végzett a kuvaszok között. A fosztogató katonák géppuskáinak először a gazda portáját, tulajdonát védő kutyák estek áldozatul. Ezért a világháború után szinte a semmiből kellett elindítani a színvonalas tenyésztést. Ebben vezető szerepet játszott a Gyapjúforgalmi Vállalat Kovács Antal által létrehozott Gyapjús nevű kennele, ahonnan hosszú ideig világhírű egyedek kerültek ki. A tenyésztést négy fajtatiszta kuvasszal az ötvenes évek elején kezdték, és szigorú szelekcióval érték el, hogy 1956-ban hódító útjukra indulhattak a Gyapjús kuvaszok. A világ minden kennelében felhasználták az innen kikerülő kutyákat. A leghíresebb Gyapjús kuvasz Gyapjús Gézengúz volt, aki a Belle és Sebastien filmsorozatban Belle szerepében világhírű filmsztár lett.

Ma a tenyésztők munkájának hála a kuvasz nincs kihalófélben. Igaz, nem is vált slágerkutyává, ami jót tesz jellemének, évszázadok alatt kialakult gyönyörű küllemének.

Külleme és jelleme 

Megjelenése tetszetős, nemességet, erőt, bátorságot sugároz. Magas, nagy termetű kutya, általában 70 centiméter marmagasságú. Szőrzete fehér vagy elefántcsont színű, enyhén hullámos lefutású, jellegzetes kuvasz-szőrzet. Ellentétben a komondorral, nyáron leváltja szőrtakaróját, vedlik. A világos színű bunda követelmény volt, hiszen az elsősorban esti szürkületkor támadó ragadozóktól így jól megkülönböztethette gazdája a kutyáját. De egyes források szerint a kuvasz egykor nemcsak fehér, hanem vörhenyes, sárgás, sőt, ordas színben is létezett, de sohasem volt tarka. A törzskönyvbe azonban már csak a fehér egyedeket vették fel. Bőre sötét pigmentű. Testalkata arányos, izmos tes