Hümmm

Csak álltak mozdulatlanul, és vártak a csodára. De az valahogy nem akart eljönni.

 A hírbemondó közben bejelentette, a Niigatai szépségversenyen Yuriko Prize fogja kiosztani a díjakat, de ez most különösképpen nem hozott érdekes témát a szobában tartózkodóknak. Végül Jigme törte meg a csendet:

-Öhm…ez a bizonyos Alluriana a barátnőtök?

 Yoker sokatmondó választ kapott. Csak éppen nem pont olyat, mint amilyenre számított. Kyoko ugyanis ültő helyzetében elájult, Haruka pedig bőgni kezdett, de úgy, hogy Jigme már fontolgatni kezdte, lehozza a padlásról a kacsás úszógumit.

 Szerencsére ekkor ért haza a munkából Inari Funny, Haruka anyja. Mitnemondjunk, ő is majdnem elájult, amikor meglátta Jigmét a kacsás úszógumiban. De az is lehet, hogy csak attól, hogy a 2500 jenes bakancsa elázott Haruka sajátkészítésű tengerében.

 -Jigme, mi történt?- kérdezte tanácstalanul Funny.

 -Megvizsgáltam Kyokot- felelte szomorúan említett elkövető. De akkor Haruka ázott ruhában, a könnyben tocsogva anyukájához szaladt.

 -Anyuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuu! Vigasztalj meg!-sírta a lány.

 Inari elképedve nézett Harukára.

  -Apa téged is megvizsgált?- kérdezte végül Funny.

 A lánya szemrehányóan nézett rá. Hirtelen már nem is volt nedves az arca.

 Dehogyis! Hanem…hanem…Al…Alluuuuuuuuu!- bőgte el magát újra Haruka.

 -De mi is történt tulajdonképpen?- kérdezte Inari a férjétől. Jigme a fülébe suttogta: „Hosszú”.

 Kyoko lassan magához tért. Miután mindkét lány letelepedett a felnőttek elé, Jigme azt mondta nekik:

 -Vigyázzatok magatokra.

◘

 Kezdett hajnalodni. Alluriana a priccsén ült, és árnyjátékot játszott. Nyuszikat és más állatokat formázott a kézfejéből és az ujjaiból.

 Mivelhogy az egész sulibörtönben ő volt az egyetlen rab, -bár féltek tőle- az összes őr az ő cellája előtt gyűlt össze. Alluriana egyszer rámosolygott az egyikre, mire az zavartan elkezdte átvizsgálni a többi-szám szerint 299- cellát, mintha azt várná,  valamelyikben egyszercsak feltűnik egy veszedelmes bűnöző, akire vigyázhat, meg ne szökjön. Inkább az, mint ez a boszorkány.

 Amikor felhangzott a hajnali harangszó, az őrök egyszerre nyújtóztak el a földön, és nagyot ásítozva elaludtak. A horkolásuk olyan, hangos, volt, beleremegtek a falak. Amikor kissé alábbhagyott a hangzavar, Alluriana odamászott a rácshoz, és két kezét  tenyérrel felfelé a menekülési útvonal elé tette. Odaszólt az őrnek, aki furcsamód talpon maradt:

-Ööö…uram…nem harapok…játszunk valamit…?

 Az őr nem válaszolt, helyette felhajtotta a sisakját, és mutatóujját a szájára szorítva kacsintott.

 Alluriana pedig megállta valahogy, hogy ne lejtsen rögtön örömtáncot.

 A lovagi páncél mögött ugyanis Haruka rejtőzött.

Bocsi a rövid rész miatt, de most vagy rövid, de jó, vagy hosszú, de rossz. Kifejtős véleményt!!