Szept 4

 szfinx    Kétségtelenül szokni kell a látványt, a szfinx macska ugyanis szinte    teljesen szőrtelen, csupasz bőrét legfeljebb hamvas pihék borítják, esetleg a farkán figyelhető meg némi csenevész szőrzet. Honnan származik a szfinx macska?

Nevével ellentétben a szfinx macska mögött nem áll évezredes múlt. Ez a csupasz bőrű, hatalmas fülű, szoborszerűen méltóságteljes macska egy hűvös éghajlatú országból, Kanadából származik. Ott egy spontán mutációként jelent meg a házimacskák között 1966-ban.

 

 

szfinx macska
A szfinx macska látványát szokni kell

 

 

Csupasz bőrű, pihés szőrű szfinx cicus


Kétségtelenül szokni kell a látványt, ugyanis a szfinx macska szinte teljesen szőrtelen, csupasz bőrét legfeljebb hamvas pihék borítják, esetleg a farkon figyelhető meg némi szőrzet. A hímek heréin is található körülbelül egy centiméternyi hullámos szőrzet. Egyike a nem mindennapi macskáknak, nemcsak ritkasága, hanem kinézete és tapintása miatt is. Bőre bársonyosan puha, sima, kissé zsíros tapintású.

 

 

szfinx macskák, szfinx cicusok
Szinte teljesen szőrtelen, csupasz bőrét legfeljebb hamvas pihék borítják

 

 

A szfinx macska tartása éppen ezért nem egyszerű: érzékeny bőre rendszeres kezelést igényel, és könnyen meg is fázik. Vannak, akik idegenkednek tőle, ám erre semmi ok: mi is ugyanilyen furcsának tűnhetünk egy csimpánz szemében.

A pigmentáció a bőrön jelenik meg. Denevér-szerű fülei, ék alakú feje, karcsú teste, vékony végtagjai teszik különlegessé. Számos színváltozata van.

 

Élénk, intelligens a szfinx macska


A szfinx macska temperamentumos, játékos, élénk, intelligens, de kezelhető és nagyon szeretnivaló cica. Rendkívül emberközpontú. Nagyon jól kijön a többi fajtával, de uralkodó természete miatt mindig ő akar a domináns vezető lenni. Bátran szembeszáll a nála akár kétszerte nagyobb betolakodóval is. A kiállításokon egyaránt kedvence a közönségnek és a bíróknak is. Nagyon sikeres és imád szerepelni.

 

A Szfinx

http://www.orchideenwald.hu/Image/szfinx.kert.jpg


Az ókori Egyiptomot, a fáraók és piramisok világát idéző név ősrégi fajtát sejtet, pedig a szfinx mögött nem áll évezredes múlt. Bármennyire meglepően hangzik is, ez a csupasz bőrű, hatalmas fülű, szoborszerűen méltóságteljes macska nem a forró sivatagból származik, hanem egy zord, hűvös éghajlatú országból: Kanadából. A szfinx egyike a nem mindennapi macskáknak, nemcsak ritkasága, hanem kinézete és tapintása miatt is. Bőre bársonyosan puha, sima, kissé zsíros tapintású. A kölyök eleinte nagyon ráncos, később növekedése során szinte „belenő a kabátjába”. Télre a bőre alatt zsírt raktároz el, ezért ráncai ekkor kissé kisimulnak.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e8/Sphinx2_July_2006.jpg/250px-Sphinx2_July_2006.jpg

Az első szfinx cica fekete-fehér volt, de ma már a fajta szinte minden színben létezik és elfogadott. Előfordul sziámi és colourpoint színekben, kék szemmel, de ma még az arany illetve a zöld szem az elterjedtebb. A test hosszúkás, a keleti fajtákra jellemzően karcsú. Lábai hosszúak, a mellső lábak kissé szembefordulnak egymással. A hátsó lábak egyenes állásúak, járás közben egymás elé lépnek, ezért a cica menet közben szép, kígyózó mozgást mutat. Megjelenését még elegánsabbá teszi a farok, mely üléskor a cica oldala mellett félkört leírva simul a hátsó comb mellé. A nyak karcsú, a fej a típustól függően hosszabb vagy rövidebb egyenlőszárú háromszöget alkot. A szem lehet kerek vagy rizsszem formájú, de követelmény, hogy mindig tiszta, fénylő legyen. A fül háromszög alapú, közel álló és minél nagyobb. Az ideális állás az, ha a macskát szemből nézve a fül külsõ alapja a szem középvonalában kezdődik. Az orr profilból és felülnézetbõl egyaránt egyenes vonalú. Az orrtükör és a talppárnák azonos színűek. Tekintettel a csupaszságra, a nemi jellegek nagyon feltűnőek. A szfinx szőr nélküli macskának tűnik, bár nem teljesen szőrtelen. Bőrének tapintása olyan, mint a napsütötte őszibaracké. Szőrzete mind szemmel, mind pedig tapintás által szinte érzékelhetetlen. A füleken, a pofán, a farkon, a lábakon és a herezacskón rövid, puha, finom szőr jelenléte engedélyezett. A szőr hiánya azt eredményezi, hogy a macska tapintásra elég melegnek tűnik. Előfordulhat, hogy a bajusz és a szemöldök egészen vagy hiányosan megvan, de az is lehet, hogy teljesen hiányzik. Az „oroszlánfarok” (a farok végén lévő szőrpamacs) elfogadható. A bőr a kölyköknél nagyon ráncos.

http://m.blog.hu/am/amcsi/image/amcsi%202/%c3%a1s%c3%adt%c3%b3s.JPG 

A kifejlett macskáknak annyi ráncot kell megőrizniük, amennyit csak lehet, különösen a fejen. A ráncosodásról nem jelenthető ki, hogy a macska normális életműködéseit befolyásolja. Viselkedését tekintve a szfinx temperamentumos, játékos, élénk, intelligens cica és mindezek mellett kezelhető és nagyon szeretnivaló,rendkívül  emberközpontú  macska. Nagyon jól kijön a többi fajtával, de uralkodó természete miatt mindig ő akar a domináns vezető lenni. Bátran szembeszáll a nála akár kétszerte nagyobb betolakodóval is.A szfinxek a kiállításokon egyaránt kedvencei a közönségnek és a bíróknak is. Nagyon sikeresek és imádnak szerepelni: szinte reklámozzák különleges voltukat.

Aug 10

.TVAXY

 

 

 

 

 

 

zsir

 

 

áll

efh.vhj

shkze.

Aug 9

cica

 

 

 

A macskák már ősidő óta szoros kapcsolatban vannak a természetfeletti erőkkel és a, mágiával, viszont szinte az egész földrészen szerepet kapnak a régi mondákban, a népek mitológiájában. Istenek bújnak macskaformába, vagy éppen ez az állat a segítőjük, a hírvivőjük.

  A macska latin neve a felis. A fecoundus, felicitas, femina kifejezések a termékenységet, a bőséget, a szerencsét és a nőt jelentik. Érdekes hogy mind ’’fe’’ szótővel kezdődik. Valószínűleg ez volt az egyik oka annak, hogy Itáliában a macska szinbólum vált a termékenység és a bőség jelképévé – a szerelem istennőjének a kísérőjévé vált ez a fenséges lény.

  Bart vagy Bastet – a macskafejű hold istennő kísérői, akivel a védelmet és csakugyan a termékenységet hozták kapcsolatba. Diana – a ki a rómaiaknál csak ugyan a termékenység, a vadászat, a hold istennője volt. Charles Leand ’’Aradia ’’című könyve jelentős szerepet játszott a mai boszorkányokról való elképzeléseinkben. Könyvében azt írja, hogy a gyönyörű Diana éjszakánkén egy éjfekete macska alakjában szokott megjelenni tisztelői – a toscanai boszorkányok – előtt. Freya a középkor elején hatalmas népszerűségnek örvendett – számtalan hatalmas fatemplom épült ekkor az ő tiszteletére. Az istennő szent napja a péntek volt – a német és az angol Freitag és Friday még máig őrzik tiszteletének emlékét -, a tavasz, az újjászületés úrnője is ő volt, és egy macskák által vontatott szekéren, vagy egy óriáis cirmos hátán – amit ma többen szibériai tigrisnek néznek – minden tavasszal átszáguldott az erdőkön, mezőkön, termőföldeken, és kerteken, így biztosítva hívei számára a jó termést. A farmerek ilyenkor egy-egy csupor tejet hagytak kint Freya kedvenc háziállatai számára.

 

 

láci

 

Kínában úgy hiszik, hogy a macska – a mao – látja a szellemeket és a démonokat. Zhejiang-ban pedig csak azért nem tartanak tiszta fehér macskát, mert úgy hiszik, hogy az állat sötétedés után kellemetlen kis démoni ördögfiókává változik. Ha pedig ez nem sikerül neki, akkor egész éjszaka a tetőkön járkál, és holdsugarakra vadászik. Tajvanon néhol még mindig egy magas fa lombjai közé akasztják a kimúlt macskák holtestét - ugyan is csak így lehet megakadályozni, hogy haláluk után démonná váljanak.

  Nagyon figyelnek arra is, hogy a frissen hantolt sírokat át ne ugorja egy macska, mert akkor a halott test feléled, és élőhalottként bolyong a környéken - amíg meg nem állítják, vagy amíg az enyészetté nem lesz.

  Nebshima egy Japánban élő fekete, kétfarkú vámpírmacska, aki nem mar, hanem fojtogat. A Japán népmesében megölt egy híres, tündérszép hercegnőt, s felvette a nő alakját, majd a hercegnő vőlegényén élősködött – mígnem végül rajtakapták, és megölték.

 

Maneki Neko

cicu

Japán integető szerencse macska. Kettő legenda is szószájon forog – hogy hogyan is lett a macska szerencsehozó.

  Az egyik hiedelem szerint egy Usogumo nevű gésa, amikor a kertjében sétált összetalálkozott egymérges kígyóval – aki meg akarta marni. A gésa macskája viszont látta a kígyót és szembeszállt vele – hogy megmentse a gazdáját. Igaz a macska elpusztult – mivel a gyilkos méreg bekerült a szervezetébe -, viszont a gésa életben maradt. A nő egy macskát formázó faszobrot állított ki a kertjébe, az állat tiszteletére – hálája jelképe ként.

  A másik történet szerint egy japán szerzetes cicája kicsatangolt az erdőbe, ahol találkozott egy herceggel – aki éppen egy magas fa alatt pihent meg. A macska a földhöz dörgölőzött, kérette magát, és arra biztatta az embert, hogy jöjjön ki az árnyékból és simogassa meg. A herceg mosolyogva lépett ki a tisztásra a macskához és abban a pillanatban a magas fába egy hatalmas villám csapott. Ha a herceg a fa alatt marad, meghalt volna… Később hatalmas összeget ajándékozott a szerzetes templomnak.

 

                                                                      japán cica

 

A macska mancsa megvéd és rendre int

 

Ezeket a macskafigurákat ma már rend szerint porcelánból vagy kerámiából készítik. Ez az aprócska szobor szinte minden házban, üzletben, boltban megtalálható. Mivel szerencsét hoz, és integető kezével csalogatja a gazdagságot a családhoz.

 

 

''A Nap szövetségesei''

  A festményeken, ebből az időből, a macskát, mint a Nap szövetségesét ábrázolják. Az ősi Rómában a macska a szabadságot jelképezte. Angliában a fekete macska szerencsét hoz, a cirmos látja a szellemeket, a háromszínű pedig az időjárást is meg tuja jósolni. A kutatók egyik kísérlete azt mutatta ki, hogy akik cirmos macskák között nőttek fel – vagy is a családnak sok cirmos színű macskája volt – maga is érzékenyebbé vált a természetfeletti jelenségek érzékelésére. A kelták szemszögéből nagyon közel volt a másvilághoz - ezért álltak bölcs asszonyok, mágusok és sámánok oldalán és ugyan úgy üldözte őket a templom, mint ahogy ezeket, az embereket. 

 

vi

 

 

Boszorkány-macska

 

A fantasy boszorkányainak is – legyenek akár jók, akár rosszak – gyakran vannak kísérőszellemeik – általában macskák. A középkorban úgy hitték, minden boszorkány az ördögnek dolgozik, s az ördög adja nekik a kísérőt – egy állatbőrbe bújtatott démoni lelket, aki közvetít közötte, és a boszorkány között. Ez lehetett még bagoly, varangy, kecske, de a leggyakrabban a fekete macskaformát öltött magára a démon. Ha egy boszorkányt megégettek, vele együtt a macskáját is máglyára vetették, mert úgy gondolták, hogy az állat, rontást hoz.

 

 

 

 

 

fekecica

 

 

 

  !
Aug 1

GyíkemberGyík e.Gyíkember

Júl 31

Szia!Szeretnék minél több barátot az ebneveldén!!!!És jó lenne ha írnátok is!!!!

Júl 31

Szia!Csak úgy kérdezném hogy ki hol lakik!!!!(Ország------->Város-----> utca-------->házszám!!!)