Nov 24

Smile

Grafikus ábrázolású hangulatjel Az emotikon vagy hangulatjel (angol kiejtése alapján, néha: „szmájli”) nyomtatott írásjelek olyan sorozata, amely egy emberi arcot formál, és általában valamilyen érzelmet fejez ki. Tipikus példája a mosolygó fej: :-)vagy :)

1982-ben Scott E. Fahlman, a Carnegie Mellon Egyetem professzora volt az első, aki a kettőspont, a kötőjel és a zárójel segítségével a világon először horizontális vigyorgó fejet írt egy levélben. Először főként komolytalan dolgok jelölésére alkalmazta, ami eleinte csak a számítástechnikához értő személyek körében, majd az egész világon elterjedt.[1]

Az interneten a hangulatjelek azért terjedtek el, hogy pótolják a beszélgetés során az arckifejezéseket, gesztusokat, amik nélkül a mondanivaló néha félreérthető. Ezek összefoglaló elnevezése emotikon (emóció + ikon), de ehelyett sokszor a smiley (=mosolygó) angol szót használják.

Elterjedtebb változatai: :-) :) :-( :( >:-( :-O

Tartalomjegyzék

  [elrejtés

Az emotikonok anatómiája [szerkesztés]

Többnyire fekvő tartásban ábrázolják az arcot. Ilyen módon az egymás után gépelt jelek kiadhatják a szemet, orrot, szájat. Különböző testrészek hozzáadásával, elhagyásával illetve a felhasznált jelek változtatásával számos változat hozható létre. Az emotikon vagyhangulatjel nyomtatott írásjelek olyan sorozata, amely egy emberi arcot formál, és általában valamilyen érzelmet fejez ki. Tipikus példája a mosolygó fej: :-) vagy :)

 

:-) mosoly
:) mosoly
:( szomorúság, esetleg együttérzés
:/ felemás érzésekkel küszködő
:| semleges vagy bizonytalan
;) kacsintás
:D széles vigyor, nevetés
:P vagy :-P kiöltött nyelv, csipkelődés
B) vagy 8-) napszemüveg
:o vagy :-O csodálkozás, meglepettség
:x vagy :* puszi
:'( vagy :~-( könnycsepp
:o) bohócorr
0:) glória, angyali ártatlanság
*<8{> vagy <<+|:)>> Mikulás
:"> vagy :$ szégyenlősség
I-| álmosság
@};- rózsa, virág
<):) vagy c):o) cowboy
>:) ördög
:O) bohóc
3:-O boci
:@) vagy :8) malac
:(|) majom
~:> csirke
(o,o) bagoly
~o) kávé
%%- sok szerencsét, lóhere
:)>- béke
;;) flört, ismerkedés
\:D/ tánc
})i({ lepke
~(_8^(|) Homer Simpson
@@@@ :-) Marge Simpson
*-=-)}> vagy *<]:-))## vagy *<]:-)#==> télapó
:--------) Pinokkió
<3 szeretlek, szív
<)<)<) vagy <) pizza
(|0|) hamburger
\&&&/ pici perecek
~</:-) party, buli
\_/7 tea, kávé
(_)3 sör
|=---| ágy
O>-</ snowboard
------>-<o bungee junping
<¦-) kínai ember
C=:-) séf, szakács
ºÇº nagyorrú ember
~o¿o~ szemüveges
><)))*> vagy >('> vagy <*)))-{ vagy ><((((o> hal
=<">= rák
^^ denevér
~<:^~~^~~^~~ kígyó
C(*@*)O koala
=^..^= cica
/(^.^)\ kiskutya
\%/ alkoholos ital
`~~)_)~~´ wc-papír
**** tél
~0~ nyár
6\/) elefánt
=:-) punk, rocker
%-^ Picasso
@:I turbán
8-# vagy C:=X halál, halálfej
+O:-) pápa
8) béka
>[| TV, televízió
^v^v^ hegyek
_:^) indián
(Z(:^P Napóleon
(:<> kacsa
:8] gorilla
oO:)& nagymama
~:o baba
<;-Q cigaretta, dohányos
*|:^)(.)(…) hóember
_\|/_ napsütés
~Y~ ^Y^ `Y' fák
---(8:> egér
__/\o_ úszás
__/\o_ o vízilabda
3#` skorpió
-=:\:=- kajak
.-=-. ufó, földönkívüli
*<<<- karácsonyfa
_[]##] mobiltelefon
 :@ mérges fej
@->-- rózsa
XD őrült röhögés
d[^_^]b mosolygó ember fejhallgatóval
:=(:()========C zsiráf
:S zavarodottság, ill. nemtetszés (elhúzott száj)
8==Đ ---- magömlés
( . )( . ) vagy ( . Y . ) mell
( Y ) fenék
:-(*) hányinger
:-) Abe Lincoln
=):-) Uncle Sam
:-)X csokornyakkendős
:+) nagy orr
:-)) dupla toka
:-{) bajusz
#:-) kócos haj
C:-) okostojás
Í:7° Rambó fütyül
(:):)3 malac (a füle van jobbra)
=-O Enterprise űrhajó
(-O-) TIE Fighter
=-O *** (-O-) Enterprise űrhajó fotontorpedókat lő ki a Tie Fighterre
#-) Geordi LaForge
@-)-))--- rózsa
_@_// csiga
:= Predator
3- a kakas csipjen meg
//.- or //.^ emo/Becky smiley

Története [szerkesztés]

Előzmények [szerkesztés]

Széles körben elterjedt a hiedelem, hogy a legkorábbi ismert eset, amikor egymás melletti írásjelekkel ábrázoltak arckifejezést, a Lili című film újsághirdetése volt a New York Herald Tribune 1953. március 10-ei számában:

Today
You'll laugh  :)
You'll cry  :(
You'll love <3        

A valóságban ezek az arcocskák nem írásjelekből voltak kirakva, hanem rendes grafikaként voltak megrajzolva.

:-) megjelenése [szerkesztés]

1982-ben a CMU (egyesült államokbeli magánegyetem) általános üzenőfórumán (ahol a legkülönbözőbb témájú és súlyú hozzászólások születtek) a hozzászóló tagok megelégelték, hogy a humoros vagy annak szánt üzenetek gyakran okoztak félreértést, fölösleges vitákat, mert nem mindenki értette meg, hogy az üzenet csak viccnek volt szánva. Ezért néhányan elkezdtek azon gondolkodni, hogy valamilyen jelzéssel utalni kellene rá az üzenetekben, ha a tartalmukat nem kell komolyan venni. Különböző elvontabb jelek után Scott Fahlman javasolta a :-) jelsorozatot 1982. szeptember 19-én.

Újabb változatai [szerkesztés]

Japán smiley: ^_^

Svéd/Finn smiley: =) =(

Csodálkozó smiley: (o_0)

Bohóc smiley: :o)

menő:B|

Emotikon vs. smiley [szerkesztés]

A smiley egy mosolygó arcot jelképező karika két pont-szemmel és egy szájat jelentő görbe vonallal, általában sárga színben. Az eredetijét Harvey Ball találta ki 1963-ban egy biztosítócég számára. Az arcot a két Spain fivér, Bernard és Murray népszerűsítette tovább, akik pólók, bögrék, gombok, matricák és egyéb tárgyak díszítésére használták fel.

A „smiley” a dance és az underground zene és kultúra jelképe is volt az 1990-es évek elején. Végül az internetkultúra egyik alapja lett, mint érzelmet kifejező ikon.

Az interneten a hangulatjelek azért terjedtek el, hogy pótolják a beszélgetés során az arckifejezéseket, gesztusokat, amik nélkül a mondanivaló néha félreérthető. Ezek összefoglaló elnevezése emotikon (emóció + ikon), de ehelyett sokszor a smiley szót használják.

Elterjedtebb változatai: :-) :) :-( :( >:-( :-O

A japán emotikonok <span class="editsectionm

Nov 23

Sárkány Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtésesárkány egy mitikus lény, jellemzően nagy és hatalmas hüllőmágikus vagy spirituálistulajdonságokkal.

Tartalomjegyzék

  [elrejtés

Áttekintés [szerkesztés]

A különféle lények, amelyeket ma sárkánynak hívunk, valószínűleg nem azonos eredetűek, de mégis egymással párhuzamosan jöttek létre különböző kultúrákban a világon, talánfosszilizálódott dinoszaurusz- és ősemlős csontmaradványokra született magyarázatképpen.

A kínai sárkányok (többek között) általában jóságos lények, míg az európai sárkányok és aperzsa mitológia sárkányai ellenségesek. A keresztény vallás sárkányai jellemzően mint aSátán (ördög) vagy annak szolgái jelennek meg. Szent György vértanút a sárkány legyőzőjének tekintik. A magyar sárkány[1] a honfoglalás idején még egy törzsi tisztséget jelölt, s csak később vált elválaszthatatlanná a nyugati-keresztény mitológiákban szerepló bestia képétől. A magyar mitológia hagyományos sárkány-képe nem hüllő, hanem humanoid figura, akinek adott esetben több feje lehet, ami lelkeket szimbolizál. A 'sárkány' szó jelentése valószínűleg "fehér kán".

15. század elején, Magyarországon is működött egy magát Szent György védelme alá helyező világi lovagrend, a Sárkány Lovagrend. A Rend jelképe egy sárkány, pontosabban egy ouroborosz volt. Tagja volt Vlad havasalföldi fejedelem is, akit a sárkány latin neve után Vlad Draculnak neveztek el. Az ő fia volt a későbbi Vlad Ţepeş (Karóbahúzó Vlád), röviden Drakula.

Fantasy [szerkesztés]

fantasy műfaj terjedésének hála a sárkányok nagyon népszerűek manapság (többen a fantasy szimbólumának tekintik őket). Megtalálhatjuk őket a DragonlanceA Gyűrűk Ura és megannyi más klasszikus írásban. Lehetnek kiemelkedően jóságos, vagy kegyetlenül gonosz lények is (angyali-ördögi kettősség)[2][3]. Többnyire epikus mellék- vagy főszereplők minden esetben, akik a történetet túlvilági szinten képesek befolyásolni. Alakváltóként a humán szereplők érzelmi szálaiba is gyakran belefolynak. Szerepjátékokban, mint a klasszikus asztali Dungeons and Dragons és a pld az erre a szabályrendszerre épülő számítógépes játékban Neverwinter Nightsban[4] „ki is játszható” karakterek, ahol így a játékosok akár sárkánybőrbe bújva is alakíthatják a játék menetét.

A sárkány a heraldikában [szerkesztés]

Flag of Wales 2.svg

sárkány [fr, en: dragon] a címertanban mindig négylábú állat. Heraldikai eredete valószínűleg a nílusi krokodilra megy vissza. Pikkelyes oroszlánteste van, (az angol heraldikában) hosszú (villás) farokkal (a francia heraldikában ez néha pikkelyes, csavart halszerű farok), denevérszárnnyal, krokodil- vagy gyíkfejjel, rajta fülekkel, villás nyelvvel (miáltal a sárkányfej jól elkülöníthető a gyík- és kígyófejektől) és a testén – eltérően a sárkánykígyóktól – négy pikkelyes lábbal, úszóhártyás karmokkal, gyakran sarkantyúval. Szokványos helyzeteágaskodó. Néha szárnyak nélkül [en: 'sans' wings] is ábrázolják. A szájából nem törnek elő lángnyelvek, mint a párducnál. A kínai sárkány teste hosszú, kígyószerű. A tengeri sárkány [en: sea-Dragon] alsó teste uszonyos haltestben végződik. Az oroszlánsárkány [en: Lion-Dragon] teste nagyrészt az oroszláné, de hátsóteste a sárkányé. vö. baziliszkuszopinikuszgrifftengeri kígyó

Lackfi pecsetk.png

A címertanban a négylábú sárkánytól megkülönböztetik a kétlábú, sárkányszerű képzeletbeli lényeket, melyeket tágabb, összefoglaló névvelsárkánykígyóknak lehet nevezni. Ide tartozik a baziliszkusz, a heraldikai hidra, valamint a szűkebb értelemben vett sárkánykígyó [en: wyvern, szász: wivere ’kígyó’, cs: saň]. Ez olyan sárkány, melynek denevérszárnya, hosszú farka, egyetlen kígyófeje, pikkelyes teste és csak két (sas)lába (és azokon saskarmok) van. A kinyújtott nyelve villás. A szájából általában nem tör elő tűz. Vö. párduchidra

Sárkány

A sárkány a magyar folklórban [szerkesztés]

magyar népmesék visszatérő negatív szereplője a többfejű sárkány. A sárkány szó Erdélyben forgószelet is jelent és a magyar mesékben a sárkány gyakran forgószélben érkezik. Ez a jelentésbeli átfedés más népeknél is megfigyelhető, a török nyelvek egy részében „sárkány, vízisikló” jelentésű sazagan szó a dobrudzsai kipcsak Cetsan törzsnél vihar és zápor előtti forgószelet jelent

Nov 23

Hosszú szőrű skót juhászkutya(Rough Collie) Rough Collie 600.jpg Fajtagazda ország Nagy-Britannia Osztályozás Csoport I. Őrző- és terelőkutyák Szekció 1. Terelőkutyák Fajtaleírás Osztályozó szervezet FCI Érvényes standard magyar Kiadás éve 1994

Hosszúszőrű skót juhászkutya A hosszú szőrű skót juhászkutya (angol nevén Rough Collie), gyakran csak skót juhász, ideális családi kutya, nyugodt és megbízható, emberszeretete és türelme miatt már egészen kis gyerekek mellé is ajánlható. Nagyon intelligens. Tulajdonképpen bárkinek ajánlható, aki nem kifejezetten kemény őrző-védő kutyát keres (ez a fajta karakterétől idegen), és elég időt tud a kutyájára fordítani. A collie ugyanis igényli az állandó, szoros kontaktust a gazdával, kínzás a kert végén elzárva tartani.

Tartalomjegyzék

  [elrejtés

Fajtatörténet [szerkesztés]

Származási helye minden valószínűség szerint a Skócia, ahol felbecsülhetetlen értéket jelentettek a juhászoknak.

Állítólag már kr.e. 50 körül is találtak a mai collie-hoz kissé hasonló kutyákat, akkor amikor a rómaiak megszállták a skót szigeteket. A collie eleinte nem tartozott a nemesség kutyái közé. Szegényebb sorsú emberek kutyája és egyben legfontosabb segítője volt. Ezek az emberek birkatenyésztéssel foglalkoztak, amit lehetetlen lett volna a kutyák nélkül folytatni. Az emberek nem voltak olyan fürgék, hogy az állatokat együtt tartsák, ha pedig többen vigyáztak volna a nyájra – a haszon lett volna jóval kevesebb. Így hamar felismerték a juhászkutyák pótolhatatlanságát. A skót szigeteken nem kellett, hogy a kutya erős és harapós legyen, mivel a nyájat nem fenyegették a ragadozók. Az elsődleges szempont a mozgékonyság, gyorsaság és a tanulékonyság volt. Az iparosodás megindulásával – mivel egyre nagyobb szükség volt a gyapjúra – a juhászkutyáknak is több dolguk akadt. Csak a legokosabb, és legedzettebb kutyák maradhattak meg a nyáj mellett. Ekkor alakult ki a tömött, vastag szőrzet és az edzett test.

A név eredete [szerkesztés]

A collie nevének eredetéről is több elmélet született, akárcsak a származásáról. Richard Strebel kinológia szerint a collie a skót felföldön tenyésztett fekete lábú és fejű juhokról a „colley”-ről kapta a nevét. Egy másik feltételezés szerint a név a kutya színére utal. Abban az időben a kutyák nagy része még fekete színű volt, és így nevezték el őket „coally dog-nak” azaz szenes kutyának. T. Gray 1887-ben egy kelta szóra a „cu-luth” szóra vezeti vissza az elnevezést. A „cu” a kutyát a „luth” pedig kitartót jelent. A collie név utalhat a skót felföld elnevezésére amely a „collis”. Mr. Daziel 1891-ben a „collar” vagyis a gallér szót tartotta a collie eredetéhez közel állónak. Ő a kutya dús szőrére gondolt a nyaki részen. A nyelvészprofesszor Rödiger szerint is kelta eredetű a szó. Így a collie a kelta „culian”, „culien” szavakra vezethető vissza, amelyek fiatal állatot, kölyökkutyát jelentenek. (ugyanúgy mint görögül a „kylla”).

Rough Collie a 19. században [szerkesztés]

A collie igazi tenyésztése a 19. században indult meg. Angliában 1859-ben megtartották az első kutyakiállítást. Ezen még nem, de egy év múlva már külön osztályban szerepeltek a juhász és pásztorkutyák is a kiállításon. Ezt egy „tiszta fajtájú skót szuka” nyerte, és ezzel kezdetét vette a fajta máig is tartó népszerűsége. A fajta megkedveltetéséhez Viktória királynő is hozzájárult, amikor ugyanebben az évben vásárolt néhány skótjuhászt a windsori kastélyába. 1868-ban azután megszületik minden modern collie ősapja „Old Cockie”. Old Cockie-t1871-ben állítják ki először kiállításon. Igaz nem ő, hanem egy Black and tan kutya, Old Mec győz, mégis ő az, aki mindenkinek jobban tetszik. Ezek után Old Cockie álnéven, mint Old Boy szerepel, és sorra nyeri a kiállításokat. (Az 1872-ben rendezett kiállításra már 24 collie-t neveztek.) Vele és még két másik kiválasztott kannal indul meg az igazi tenyésztés. Marcus, aki igazi munkakutya és Trefoil, akit az angol kennel klub megalapítója, S.E. Shirley tenyésztett.

Old Cockie lányát, Maude-t Trefoli-lel pároztatták. Ebből az alomból született meg CH. Charlemagne, akinek már a mai collie-hoz hasonló füle volt. Fiával, Metchley Wonderrel pedig megindult a nagy collie-üzlet. A fedeztetési díjak és a kölyökárak az égig szöktek. Igazi vagyonnak számító összegekért cseréltek gazdát a kölykök. Metchley Wonder fiát, CH. Christophert 1000 fontért vették meg az amerikaiak, Ormskirk Emmerald-ért pedig már 1300 fontot fizettek. (Soha ennyi pénzt nem adtak ki még addig kutyáért).

1873-ban született meg Scott, a blue-merle collie, akivel elindult a merle tenyésztése. Ezekben az években a legtöbb merle-kölyköt még a születésekor elpusztították, nem volt igény rájuk. Ezt az elméletet változtatta meg Mr. Arkwright, aki tanulmányt írt a merle tenyésztéséről. Később megjelentek az úgynevezett zobel collie-k, ami a sable-whites és háromszínű colliekat jelentette.

Néhány évvel később már külön osztályba sorolták a smooth és a rough colliet, majd megjelent az első a fajta standardját tartalmazó könyv is. Egyre több kennel alakult (Southport – Mr. Magson; Ormskirk – Mr. Sterch). 1884-ben megszületett CH. Blue Rubin az első merle champion, a merle szín amerikai alapítója. Pár év alatt rengeteget változott a szín megítélése, és főként Amerikába rengeteg merlét exportáltak. Többet mint a többi színt együttvéve.

Rough Collie a 20. században [szerkesztés]

A századforduló után alakult meg az első Rough Blue Merle Collie Klub, mely nagyon jól gondozta a színváltozatot, azonban a háború közbeszólt. Az állomány csökkent és a minősége is romlott. A 20-as években két újabb kennel alakult, mely nagy hatással volt a fajta alakulására. A Ladypark és a Westcarr kennelekből számos eredményes kutya származik. Többek között ICH Lochinvar of Ladypark, aki minden idők egyik legeredményesebb collieja. Kétszeres Cruft’s győztes, és számos fantasztikus kutya őse. 1938-ban pedig elindult valami, ami még ma is befolyásolja a collie megítélését. Eric Knight megírja Lassie történetét, és szabályos láz indul a colliekért. 1945-ben elkészül az első film, amit ezután még számos másik követ. Az akkor még gyerek Elizabeth Taylornak is a Lassie film hozta meg a világsikert. Egyre többen keresték a colliekat, és még ma is sok kutyát hívnak Lassie-nak vagy ehhez hasonló néven (Bessy, Nessy). Sajnos a felelőtlen tenyésztés és a szaporítás és a kiállítási láz rányomta a bélyegét a collie idegrendszerére is. Minden idők legszebb kanjáról CH. Anfield Modelről feljegyezték, hogy ijedős volt, és a ringben nem mindig viselkedett előnyére. A 60-as évek második felétől jelenik meg a Rokeby kennel, mely a 70-es évek meghatározója lett. Tenyésztésben és kiállítási legendában is egyedülálló. 1980-ban, egy olasz kennelben született meg Itl. CH. ICH. Incredibly Blu di Cambiano blue-merle kan, szülei mindketten elérték az ICH. címet. Hazel Hunt (Rifflesea kennel) ezt a kutyát, és testvérét Ink Spotted Blu di Cambiano-t megvette és hazavitte Angliába. Incredibly hamarosan megszerezte az angol championátust, a Pedigréé Churm-ot és a Dogs Trophy-t mint a legjobban örökítő kan. Ezt õ érte el először, mint blue-merle. 9 CH. apja, 5 országban.

Rough Collie Magyarországon [szerkesztés]

Az 1970-es években itthon is megindult a fajta tenyésztése; a Khán kennel (Czvek&aa

  !
Nov 23

Vizsla Magyar vizsla A leggyakrabban használt vadászkutyák.

Mindegyikükre vonatkozik, hogy a vadásznak megmutatják az általuk észlelt vadat. Ezt angolul „pointing”-nak (jelentése: mutatás) nevezzük. Némán felveszik a jelzőpózt. Ez a jelzőpóz általában az egyik mellső láb felemelését jelenti, a fej és a farok mozdulatlanul a hát vonalával van egy síkban. A testbeszédükkel a vad felé mutatnak.

Miután a kutya megmutatta a vadat, a vadász előkészülhet a lövéshez. Célba veheti a vadat. A vizslák speciálisan csak erre lettek kiképezve. Nekik nem szabad a vadat elejteni. Ezt csak a vadász teheti meg. Ez a képesség egy született adottságuk. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell kiképezni őket. Igen sokoldalúak, jól dolgoznak vízi vadászatokon is. Középtermetűek, arányosak, szikárak, nagy, lelógó fülük van. Élénkek, mégis kiegyensúlyozottak, szaglásuk kiváló, intelligensek és tanulékonyak. Számtalan fajtájukat tenyésztik.

Fajta beosztása [szerkesztés]

Nov 23

Hosszúszőrű német vizsla
Deutsch Langhaar Langhaar.jpg Fajtagazda ország Németország Osztályozás Csoport VII. csoport: Vizslák Szekció 1. szekció: kontinentális vizslák Típus 1.2 Spániel típusúak Fajtaleírás Osztályozó szervezet FCI Érvényes standard [1](angol) Kiadás éve 2000

Hosszúszőrű német vizsla Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése

Egyike a német vizsla fajtáknak. Habár nemzetközileg kevésbé ismert, mint a rövidszőrű vagy a drótszőrű német vizsla, de szülőhazájában elég elterjedt. Fürjészebekből, madarászkutyákból tenyészették ki a 20. század elején.

Tartalomjegyzék

  [elrejtés

A fajta kialakulása és általános jellemzése [szerkesztés]

Kialakulásáról igen keveset tudunk. Anatómiai jellege alapján azonban a legvalószínűbb a régi spánielekből származtatott eredet. A spánielek Franciaországon és Anglián át kerültek a mai Németország területére, ahol a helyi vadászkutyákkal keveredtek. Valószínűnek tűnik, hogy a fajta ősei közösek a többi hosszú szőrű német vadászkutyafajtával, a német fürjészebbel, valamint a kis és nagy münsterlandival. A spániel vérre enged következtetni e fajták vízszeretete is.Legszívesebben vízi (vadliba, vadréce) és apróvad (nyúl, fogoly, fácán) vadászatokra használják.

  • Nagyság és súly

német standard a kanok marmagasságát 60–70 cm, ideálisan 63–66 cm, a szukák marmagasságát 58–66 cm, ideálisan 60–63 cm-ben állapítja meg. Súlyuk kb. 30 kg.

  • Fej

Erőteljes, de száraz feje a szetterekére emlékeztet. Az arc és arckoponya aránya 1:1. Az arckoponya erős,az orrhát enyhén ívelt. Az orrtükör nagy, barna. A koponyatető széles, a nyakszirti dudor nem túlságosan hangsúlyozott. A szemek középnagyok, oválisak, nem túl mélyen ülök. A szemhéjak jól zárnak. A fülek magasan és szélesen tűzöttek, szépen simulnak a fejhez. Mennél sötétebb a szivárványhártyaszíne, annál jobb.

  • Nyak és törzs

A nyak erős, izmos, de ugyanakkor nemesen ívelt. A törzs lehetőleg négyzetbe írható, vagyis a marmagasság megegyezik a törzshosszúsággal. A mar jól fejlett, a hát feszes. A mellkas mély és széles. A bordák szépen íveltek. Az ágyéktájék egyenes és izmos, a far széles és enyhén lejtős. A farok középmagasan tűzött, munka közben vízszintesen hordott. Régebben a farok utolsó 3-5 csigolyáját csonkolták, de újabban meghagyják a teljes farkát. A végtagok erős csontozatúak és izmosak. A lapockák hosszúak és dőltek, nagy mozgáslehetőséget biztosítanak.

  • Szín és szőrzet
Barna hosszúszőrű német vizsla

A szőrzet hossza és minősége a fajta egyik fontos követelménye, ezért erre igen nagy gondot kell fordítani. A fényes, erős szálú, de nem durva szőrzet enyhén hullámos és hosszú kell hogy legyen. A fejen – a fülek kivételével – a szőrzet rövidebb. A háton és az oldalakon 3–5 cm hosszú, enyhén hullámos. A nyakon, a has alatt hosszabb, a lábak hátsó élén, valamint a farkon zászlót alkot (nem kurtítják). Színe általában gesztenyebarna barnásderes, ritkábban tigriscsíkos vizslafajta. A mellen a fehér jegy nem hiba. Előfordulnak fehér alapon barnán foltos egyedek is.

  • Hibák

A szőrzet hibái kizáró jellegűek. Minden alkati hiba, lásd a rövidszőrű német vizslanál tárgyaltakat.

Alkalmazása [szerkesztés]

Sokoldalú, mindenes vadászkutya, szigorú irányelvek szerint tenyésztik komoly vadászati teljesítményekre. Különösen nagy súlyt fektetnek a vízi munkára és a csapázásra, az apróvad elhozására és a szép, tiszta ívű keresésre. Vadászoknak való, akiknél kiélheti vadászösztöneit, ezért csak vadászoknak adják el őket.

Nov 23

Drótszőrű német vizsla (Deutsch Drahthaar) Tas kutya vadat áll.jpg Fajtagazda ország Németország Osztályozás Csoport VII.Vizslák, szetterek Szekció 1. Kontinentális vizslák Típus 1.1 Kontinentális vizsla típusúak Fajtaleírás Osztályozó szervezet FCI Érvényes standard magyar Kiadás éve 2000

Drótszőrű német vizsla A drótszőrű német vizsla világszerte az egyik legismertebb német vadászkutya .Habár Magyarországon a rövidszőrű változata elterjedtebb, azért a drótszőrű sem mondható ritkának. Érdekesség, hogy az anyaországban fordított a helyzet, ott a drótszőrű fajtaváltozatot választják előszeretettel társként az emberek. Németországi fajta klubjának több mint 11000 bejegyzett tagja van, ezzel pedig az előkelő első helyen áll a vadászkutya fajta klubok közt. A német vizsláknak az évek folyamán négy változata alakult ki: a rövidszőrű, a drótszőrű, a hosszúszőrű és a szálkásszőrű német vizsla. Tágabb értelemben a weimari vizsla is a német vizslák csoportjába van sorolva (hisz német fajta!).

Tartalomjegyzék

  [elrejtés

Története [szerkesztés]

Már a 17. századból is maradtak vissza leírások a német vizslákról, azonban mégis a fajta kialakulását a 19. század végére datálják. Ugyanis akkor kezdték el szelektálni a fajtát szőrváltozatok szerint. Az 1800-as évek elején Németországban, amint hanyatlott afeudalizmus, több nagyobb földbirtok, amely egykor a nemeseké volt, a köz javára került. Európában a feltörekvő középosztályban, nagyobb volt a jólét, mint addig valamikor is. A középosztály megteremtette a lehetőségét, hogy ezeken a valaha nemesi tulajdonban lévő birtokokon vadásszon, és részesüljön a sportvadászat privilégiumában, amely addig csak a nemeseknek adatott meg. Mivel a középosztálynak nem volt meg a területe és a forrása, hogy hatalmas kenneleket tartson fenn az egyes vadászkutyafajtákból, valamint a vadászati kultúra fejlődése, előmozdították az igényt, egy olyan vadászkutyára, amely nemes- és dúvad vadászatára egyaránt alkalmas. A németek ekkor határozták el, hogy leválnak az angol módszerről, a két kutyával való vadászatról (egy elhozó és egy mutató kutyát alkalmaztak), és egy mindenes használati vadászkutyát szerettek volna kialakítani, amely megállja helyét úgy a mezei, erdei, mint a vízi munkában.
Munkájuk az Albrecht zu Solms und Braunfels herceg által is megfogalmazott „ Teljesítménnyel a típushoz!” („durch Leistungsfähigkeit zum Typus") elv jegyében zajlott, igazi német precizitással és célszerűséggel. Ezen mondat mai napig a német vizsla tenyésztők jelszava maradt. 1873-ban kerül Solms herceg udvarába, egy fiatal, lelkes holland vadász és tenyésztő, Eduard Karel Korthaals. A herceg, megbízza kennelje és tenyészete vezetésével. Ez volt akkoriban Németország egyik leghíresebb vadászkutya tenyészete, melyben főleg angol vizslák (pointerek) voltak, ugyanakkor engedélyezte a fiatal Korthaalsnak, hogy griffonok tenyésztésével is foglalkozzon. Korthaals-nak sikerül végeredményben stabilizálni és letisztítani egy kutyafajtát, melyet ma drótszőrű griffon néven ismerünk. A griffon elismerése önálló fajtaként, végül is Franciaországban valósul meg.
Válaszként a griffon elismerésére, mint francia kutyafajta, a németek elhatározzák, hogy kitenyésztenek egy igazi, 100 százalékban német, vizslafajtát.
Lelkes tenyésztők, Freiherr Sigismund von Zeidlitz und Neukirch, ismertebb nevén dr. Hegewald vagy Hegewald mester, vezetésével a következő években kidolgoznak egy tenyésszabályzatot, egy teljesítmény bírálattal összefűzve, amelyet most Nemzetközi Hegewaldnéven ismerünk (német nevén Hegewald Zuchtprüfung). Ezen tenyészvizsga keretében, melyet mai napig megrendeznek éventeNémetországban, elbírálják a kutyák vadmegálló képességét, az elhozást, a nyomkövetést (csapázást), a vízi munkát, a kooperációs készséget, valamint a kutyák küllemét. Hegewaldot tartják tulajdonképpen a drótszőrű német vizsla „lelki atyjának”, de nevéhez fűződik apudelpointer kialakítása is.
1902 májusában megalakul a Drótszőrű Német Vizsla Szövetség (Verein Deutsch Drahthaar vagy VDD), egyesület mely akkoriban magába foglal más durva szőrű fajtákat is, az egyesület első elnökévé pedig Alexander Lauffs-t választják. A vezetése alatt egy maroknyi odaadó tenyésztő, Koch, Meier és Kohlhase, kezdte el azt a nehéz munkát, hogy a meglévő génállományba, belevitték a szálkásszőrű német vizsla génállományát. Az így létrejött egyedeket majd Hegewald pudelpointerével keresztezték. A testméret (a létrejött kutyák túlságosan magasak voltak) és az aljszőrzet javítására pedig a korthals-griffont is bevonták a tenyésztésbe, majd végezetül pedig, a fedőszőrzet, az orrjóság és a keresési stílus stabilizálására pedig a rövidszőrű német vizsla is hozzájárult a fajta kialakulásához.
Ezek az emberek idealisták voltak, és sokat áldoztak fel az új fajta fejlesztéséért. Együtt dolgoztak, e mottó alatt: „a legjobb kutyám van, csak még nem elég jó”, és ezzel elindították a drótszőrű német vizsla komoly tenyésztését. Ez a szervezet sok vihart kavart szakmai berkekben. A szaksajtóban arról cikkeztek, hogy elérhetetlen igényekkel szeretne létrehozni egy "fantomkutyát". – Sokáig nem kezelték és el sem ismerték külön szőrváltozatként a drótost. A német Vadászkutya Szövetség az 1900-as évek elején felismerte, a drótszőrűben rejlő értékeket. A kutyáknak és a tenyésztőknek is lehetőséget adtak bizonyítani a rátermettségüket. Ekkor kezdték el regisztrálni a fajta egyedeit, mint német mindenes használati vadászkutyát.
A következő említésre méltó szakasz talán a drótszőrűek életébe a II. világháborút követő időszak. Ekkor kezdett igazán ismerté válni és honosodott meg a világ minden táján. Azóta is töretlen népszerűségnek örvend, mind anyaországában, mind a nagyvilágban.
Az így létrejött vadászkutya igen kemény, az idő viszontagságait jól tűrő, sokoldalú, igazi "mindenes" fajta. Kialakulása tehát bizonyos pontig megegyezik a rövidszőrű német vizslával, de végeredményben egy teljesen különálló fajtáról van szó. A drótosoknak nagyfokú a kijelölt feladataik iránti szenvedélyük, - ami nem más, mint a vadászat eredményességét segíteni – nagy kitartással képesek megvalósítani a feladatokat, mindamellett temperamentumuk kézbentartható marad marad munka közben is.

Külleme és jelleme [szerkesztés]

Ki mozog, mi mozog ?
  • Általános megjelenés

rövidszőrű német vizslához hasonló, nemes megjelenésű, közepes nagyságú kutya. Szőrzete durva, összességében energiát sugároz, mozgása térölelő, harmonikus. Törzshosszúsága megegyezik a marmagassággal, de a szukák lehetnek valamivel hosszabbak. A kanok marmagassága 61–68 cm, a szukák alacsonyabbak 57–64 cm. Súlya kb. 25–32 kg.

  • Jelleme

Erőteljes, intelligens vadászkutya, élénk, de nem ideges vérmérséklettel. Határozott, kiegyensúlyozott, jó önuralommal. Nem lehet sem félénk, sem agresszív, sem lövésfélő.Az időjárás viszontagságait jól tűri.

  • Fej

Markáns, erős, arányosan igazodik a testnagysághoz. Az arcorri rész megfelelően fejlett, az ajkak jól zárnak. Az orrtükör nagy és barna. A szemek közép nagyok, nem túl mélyen ülők, a lehető legsötétebb barnák. A szemhéjak jól zárnak. A jellegzetes lelógó fülek magasan tűzöttek, széles alapokkal, a fejhez simulnak, végük enyhén lekerekített.

  • Nyak

A középhosszú nyak jól izmolt, enyhén ívelt, erőteljes, anélkül hogy durvának tűnne. A nyak legyen minél szárazabb, toka nélkül.

  • Törzs

A mar jól izmolt, a hát rövid. A mellkas nagy, széles, a bordák dongásak, szépen íveltek. Az ágyéktájék egyenes, izmos, rövid. A far meglehetősen hosszú, széles és enyhén lejt. A középmagasan tűzött farok erőteljes, de nem vaskos, két ötödére kurtítják. Izgalmi állapotban a hát vonalának szintjén hordott. A végtagok erőteljes csontozatára masszív izomzat épül. A lapockák hosszúak és dőltek, térölelő mozgást biztosítanak. A mancsok kerekdedek, ívelt, erőteljes ujjakkal.

  • Szín és szőrzet</st
Nov 23

Rövidszőrű német vizsla (Deutsch Kurzhaar) Rovidszoru nemet vizsla.jpg Fajtagazda ország Németország Osztályozás Csoport VII.Vizslák, szetterek Szekció 1. Kontinentális vizslák Típus 1.1 Kontinentális vizsla típusúak Fajtaleírás Osztályozó szervezet FCI Érvényes standard angol Kiadás éve 2000

Rövidszőrű német vizsla A rövidszőrű német vizsla jelenleg az egész világon az egyik legismertebb vadászkutya. Különösen az Egyesült Államokban népszerű. A német vizsláknak az évek folyamán négy változata alakult ki: a rövidszőrű, a drótszőrű, a hosszúszőrű és a szálkásszőrű német vizsla.

Tartalomjegyzék

  [elrejtés

Története [szerkesztés]

fajta kifejlesztése az 1860-tól 1880-ig terjedő időszakban kezdődött. A nehézkes, durva és lassú ónémet vizslából nemesítették ki. Az itt-ott előforduló, porosz vizslának is nevezett, feketés vagy tiszta fekete visszaütés a fajta kitenyésztéséhez sorozatosan felhasznált pointer elődökre. A németek egy mindenes vadászkutyát akartak kialakítani. A rövidszőrű német vizsla eredetéről igen sok elképzelés alakult ki. Egyesek az olasz vizslát tartják ősének, mások a ma már kiveszett belga vadászkutyát. Legvalószínűbb azonban, hogy a régi spanyol vizsla az őse, mint annyi más vadászkutyának. A 16-18. század német vadászkutyája nagyon eltért a mai típustól. Nyugodt, nehézkes, tipikusan „hidegvérű” állat volt. Ez a típus azonban a múlt század megváltozott viszonyai között már nem vált be. A legnagyobb előrehaladást azonban a jelek szerint az jelentette, mikor spanyol vizslákat kereszteztek Szent Hubertusz kutyákkal. Ennek a keresztezéseknek az volt a fő célja, hogy a kialakítandó kutya jó csapázó legyen. Az egyik legnagyobb tenyésztő a Hannover-házból való Solms Bauenfels Albrecht herceg volt. 1870 táján ő tette azt a kijelentést, hogy a formának követnie kell a funkciót. A tenyésztők egyre inkább a könnyebb, mozgékonyabb egyedeket kedvelték, ezért a fajta gyorsaságának növelésére, a jobb szimat eléréséhez, valamint az elegánsabb külső kialakítására, pointer vérét is felhasználták. Így a század végére kialakult az ónémet vizslából a könnyebb, de szívósabb, rövidszőrű német vizsla, mely egyesíti magában a mezei és erdei munkára egyaránt alkalmas mindenes vizsla követelményeit. Temperamentuma és vadászstílusa a legmesszebbmenőkig megfelel a német vadászfelfogásnak, könnyen idomítható és a vasfegyelemre alapozott német idomítási módszert is jól bírja.

Külleme és jelleme [szerkesztés]

  • Általános megjelenés, jelleme

Összbenyomásában a német rövidszőrű vizsla erőteljes, intelligens vadászkutya, élénk, de nem ideges vérmérséklettel. Közepes nagyságú, elegáns, térölelő mozgású, végtagjai izmosak, jól kötöttek. A kanok marmagassága 62–66 cm erős szikár, a szukák valamivel alacsonyabbak 58–63 cm. A testsúly 22–30 kg.Farkát kurtítják.

Német vizsla
  • Fej

Arányos a testtel, száraz, inkább könnyű, mint nehéz. A koponyatető aránylag széles és boltozott, az arcorri hajlat nem túl kifejezett. Az orrtükör sötétbarna, minél nagyobb annál jobb. A világos vagy hússzínű orrtükör nem kívánatos, csak az egész világos színű példányoknál elfogadott. A fej jellegzetessége a nemesen ívelt kosorr. Ez kanoknál kifejezettebb, mint a szukáknál. Az egyenes orrhát nem hiba, de nem jellemző a fajtára. Az ajkak nem túl nagyok, jól zárnak. A logó, nyáladzó ajkak hibának számítanak. A szemek középnagyok, nem dülledtek, de nem is mélyen ülők, a lehető legsötétebb barnák. A sárga, ún. „ragadozómadár-szemek” nem kívánatosak. A fülek magasan és széles alapokon tűzöttek, apró rövid szőrrel borítottak anélkül, hogy ráncokat vetnének, a fejhez simulnak. A fülek vége enyhén lekerekített, a csúcsa a szájzug körülig lóg.

  • Nyak és törzs

A megfelelően hosszú nyak nagyon izmos, száraz, enyhén ívelt. A lapockák között a nyak széles a rátapadó izomzat miatt. A nyakbőr nem képez lebernyeget. A törzs meglehetősen rövid, erőteljesen izmolt, a mellkas nagy széles, a bordák dongásak. Az ágyék rövid és erősen izmolt. A far meglehetősen hosszú és széles. A farok magasan tűzött, munka közben a hátvonallal egy szinten hordott, egyharmad részére kurtítják. A végtagok erőteljes csontozatára masszív izomzat tapad. A lapockák hosszúak és dőltek, térölelő mozgást biztosítanak. A mellső végtagokon kívánatos a hosszú felkar. A mancsok kerekdedek, ívelt erőteljes, jól zárt ujjakkal.

  • Szín és szőrzet

A rövidszőrű német vizsla rövid tömött szőre a csokoládébarnától a világosderesig terjedő színű. A hátsó lábak belső felületén a szőrzet lehet világosabb. Elfogadott az egyszínű sötétbarna is, valamint a fekete-fehéren foltozott egyedek. A fekete foltozottság ritkább, a pointerrel való keveredésre utal. A szőrzet minősége nem finom. A szőrök rövidek, durva tapintásúak. A farok és a lábak hátsó élén nem képez zászlót.

  • Hibák

A durva vagy túl finom felépítés, a nehéz, nagy, burkolt fej, a lógó, laza szemhéjak, hibás harapás, rövid nyak, laza hát, nem elég szilárd függesztő övek, magasan hordott farok, nem egyenes végtagok, laza mancsok, rossz szögelések, ideges vagy limfatikus testalkat, lövésfélés.

Alkalmazása [szerkesztés]

A rövidszőrű német vizsla sokoldalú, univerzális vadászkutya. A klasszikus angol vizslázásnál, az angol vizslák feladata a vad felkeresése és megmutatása a vadász számára. A keresés szagnyomok alapján történik, általában légszimattal. Mikor a kutya a vad szagát megtalálja, óvatosan, valósággal macska módjára, igyekszik hozzá közeledni, mintegy „ráhúz” a vadra. Biztonságos távolságban, anélkül hogy felzavarná, viszont megáll és a kutya kimerevedik. Ezt a jellegzetes jelzést, mikor a kutya felemelt mellső lábbal kimerevedik és az orra a vad irányába mutat, egész teste megfeszül, hívja a vadásznyelv vadmegállásnak, vagyis „a kutya állja a vadat”. Ezáltal a vadász időt nyer, felkészül a lövésre, és nyugodtabban tud a vadhoz közeledni, mivel az a kutyára figyel. Ekkor parancsra, vagy a vadász közeledtére, a kutya felkelti a vadat és hasal, majd következik a lövés. Szerencsés esetben a lövés talált, de az angol vizslák feladata ezzel véget is ért, ugyanis a vad megtalálása és elhozása már a retrieverek feladata. Az angol vadászmódszerek szerint két kutyára van szükség az apróvad vadászatához. A németek praktikusan közelítették meg a kérdést: „Egy lövéshez két kutya…?!”. Miért ne lehetne olyan kutyafajtát kitenyészteni, mely nemcsak több feladatot képes egyszerre ellátni, ezáltal több vadászati módszerhez használható, ugyanakkor szükséghelyzetben meg tud felelni olyan kihívásoknak is, melyek nem tartoznak szorosan a munkakörébe? Nos, így született meg a német vizsla, amely a fentebb leírt dolgokon kívül , elvégzi a retrieverek feladatát is, vagyis megkeresi és terítékre hozza az elejtet vadat, úgy szárazon, mint vízből is, majd azt szájában tartva, míg gazdája el nem veszi, ülve átadja. De lévén sokoldalú vadászkutyavéreb-feladatokat is ellát, vagyis sebzett nagyvad utánkeresése, megtalálása és a kimúlt vad jelzése („dermedtre csaholás”), vagy a még nem kimúlt vad megállítása („állóra csaholás”). Feladatkörei evvel sem merülnek ki, mert intelligens, tanulékony kutyák lévén mindenre megtaníthatók, akotorékozás kivételével, ennek fizikai okai vannak ( nagy testű kutyafajta ), amit csak a vadászat megkíván. A vadászaton kívül, gyakran találkozunk velük más kutyás sportokban is, mint az <a class="new" title="Agility (a lap nem létezik)" href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Agility&action=edit&re

Nov 23

Drótszőrű magyar vizsla Drahthaarvizsla.jpg Fajtagazda ország Magyarország Osztályozás Csoport VII. Vizslák Szekció 1. Kontinentális vizslák Típus 1.1 Kontinentális típusú vizslák Fajtaleírás Osztályozó szervezet FCI Érvényes standard MEOE Kiadás éve 2000

Drótszőrű magyar vizsla Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése

drótszőrű magyar vizsla egy veszélyeztetett magyar vadászkutya-fajta. Legközelebbi rokona a rövidszőrű magyar vizsla.

Tartalomjegyzék

  [elrejtés

Története [szerkesztés]

A magyar vizsla drótszőrű változata korántsem tekint vissza olyan hosszú múltra, mint arövidszőrű magyar vizsla. A drótszőrű magyar vizsla kialakulása a 20. században történt, fiatal fajtának tekinthető. A rövidszőrű almokban időről időre feltűntek az elvárttól eltérő szőrminőségű egyedek, amelyeket kiselejteztek. A drótszőrű vizsla tenyésztése az 1940-es években indult el Vasas József kitartó munkájának köszönhetően. Az eltérő szőrminőségű rövidszőrű egyedeket keresztezték a drótszőrű német vizslával. A cél a nagy hideget jobban tűrő vadászkutya létrehozása volt, amely a rövid szőrű változat fajtajellegét hordozza.

II. világháború megakasztotta az éppen kialakult fajta tenyésztését, de a vadászok kitartása meghozta az eredményt: az FCI 1966-ban hivatalosan is elismerte a drótszőrű magyar vizslát. Az állomány java még ma is vadászok mellett dolgozik, kedvencként nem terjedt el. Meglehetősen ritka fajta, a mudi és az erdélyi kopó mellett a veszélyeztetett fajták közé sorolják.

Külleme és jelleme [szerkesztés]

A magyar vizslákra jellemző az elegáns megjelenés, a könnyed felépítés, a harmonikus mozgás, bár a drótszőrű kissé robusztusabbnak hat.

Elsősorban szőrzete és erősebb csontozata különbözteti meg a rövid szőrű magyar vizslától. A rövidszőrű magyar vizslával együtt a vizslák között a legsokoldalúbbnak tartják, amely egyedül végzi el a pointerekszetterek és a többi vadászkutya munkáját, szóval igazi mindenes. Egyszerre vadászkutya, a család kedvence és a gyerekek játszópajtása, hiszen intelligenciája, alkalmazkodóképessége minderre alkalmassá teszi. Nyugodt, jóindulatú, érzékeny, a durva bánásmódot nehezen viseli, de a szerető gazdának a csillagokat lehozná az égről. Rendkívül könnyen tanítható, de házőrzőnek nem alkalmas: a besurranót éppúgy körülrajongja, mint a közeli barátot. A rövidszőrű rokonához képest jobban bírja a hideget.

Nov 23

Rövidszőrű magyar vizsla Vizslaonalog.jpg Fajtagazda ország Magyarország Osztályozás Csoport VII. Vizslák Szekció 1. Kontinentális vizslák Típus 1.1 Kontinentális típusú vizslák Fajtaleírás Osztályozó szervezet FCI Érvényes standard MEOE Kiadás éve 2000

Rövidszőrű magyar vizsla A rövidszőrű magyar vizsla világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Legközelebbi rokona a drótszőrű magyar vizsla.

Tartalomjegyzék

  [elrejtés

Története [szerkesztés]

Régi magyar vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki. Már honfoglalóőseink mellett, akik szenvedélyes vadászok voltak, feltűnt egy vadászkutya, amely követte őket a vándorlások során a Kárpát-medencébe. Sárga, esetleg barna színű, néha foltos volt, s a vadászat minden mozzanatánál segítségére volt a vadásznak. Ez a mára kihalt kopó volt a mai magyar vizsla őse. Legkorábbi ábrázolása a 1100 és 1120 között készült Codex Albensisben található, de a Képes krónikában is felbukkan a „kajtárkodó kopó” képe. Hunor és Magor találkozása a csodaszarvassal című képen négy jól felismerhető vizsla látható. A vizsla említésével nemeseink levelezésében is gyakran találkozhatunk.

A török hódoltság korában megjelent hazánkban a törökök sárga vadászkutyája a sloughi, amely kereszteződött az itt élő vadászkutyákkal és kialakult vizslánk alaptípusa. Az 1731-ből származó adat szerint a trencséni Zay család kezdett először foglalkozni a tenyésztésével, és valószínű, hogy egy Angliából származó spanyol vizslát is bevontak a tenyésztésbe. Ekkor még a vizsla gesztenyebarna színben vagy fehér jegyekkel is létezett. A 19. század végén megritkult az állomány, ekkor vonták be a tenyésztésbe a pointert és a német rövidszőrű vizslát.

1920-ban megkezdték a fajta törzskönyvezését, 1928-ban elkészült a fajtaleírás (standard), és 1935-ben az FCI bejegyezte a hivatalosan elismert fajták közé. A II. világháború után a veszteségeket pótlandó a gödöllői tenyésztelepen indult újra a tenyésztése. Ma már nem tartozik a veszélyeztetett fajták közé, hiszen a világon az egyik legismertebb magyar fajta, amelynek jelentős állományai vannak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.

Tiszta vérűként viszonylag rövid ideje , mintegy 80 éve tenyésztik.

Külleme és jelleme [szerkesztés]

Kicsit megilletődött

A magyar vizslákra jellemző az elegáns megjelenés, a könnyed felépítés, a harmonikus mozgás. A rövidszőrű vizsla zsemleszínű szőrzete alig kíván gondozást. A lakásban tartott példányok szőre egész évben hullik, ezért rendszeres kefélést igényel. Középnagy, 50–60 cm marmagaságú, 20–26 kg súlyú (egyes megtermett példányok akár a 35 kg-t is elérhetik), rendkívül elegáns megjelenésű és mozgású, kedves, engedelmes természetű, még a vizslák közül is kitűnik intelligenciájával.

A vizslák között a legsokoldalúbbnak tartják, amely egyedül végzi el a pointerekszetterek és a többi vadászkutya munkáját, szóval igazi mindenes. Egyszerre vadászkutya, a család kedvence és a gyerekek játszópajtása, hiszen intelligenciája, alkalmazkodóképessége minderre alkalmassá teszi. Nyugodt, jóindulatú, érzékeny, a durva bánásmódot nehezen viseli, de a szerető gazdának a csillagokat lehozná az égről. Rendkívül könnyen tanítható, de házőrzőnek nem alkalmas: a besurranót éppúgy körülrajongja, mint a közeli barátot. A drótszőrű magyar vizslával szemben a rövidszőrű inkább alkalmas lakásban tartásra, igazi "kanapéspecialista", sőt télen rövid szőrzete nem mindig nyújt megfelelő védelmet a metsző hideg ellen.

Városi tenyészetekben túlfinomodik, betegségek iránt fogékonnyá válik, gyenge idegzetű lesz, noha szigorú és következetes tenyészkiválasztással a legjobb és modern vadászatra legalkalmasabb vizslát lehetne faragni belőle.

Betegségek [szerkesztés]

A fajta hajlamos genetikai betegségekre, mint a daganat, szív-elégtelenség, allergia, külső hallójárat gyulladása, szemészeti probléma, csípőízületi diszplázia, epilepszia. A leggyakrabban előforduló betegség a Vizsla Myositis, amely nyelési problémákat, habos nyáladzást okoz. Az állkapcsok körüli izmokat gyengíti meg, nehézkessé téve a táplálkozást a kutya számára.

Rokon fajták [szerkesztés]

Képek [szerkesztés]

Nov 23

Berni pásztorkutya Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése  [bevezető szerkesztése] Tartalomjegyzék   [elrejtés 1 Bevezetés 2 Jellem 3 Testfelépítés 4 Méret 5 Egészség 6 Megjegyzés 7 Külső hivatkozások Bevezetés [szerkesztés] A Berni anno berni pásztorkutya név a német "Berner Sennenhund" nevből származik. A "Berner" (vagy angolul Berni) a Svájci Alpokbeli Bernre utal, ahonnan ez a fajta ered, "Senn" jelentése: alpesi legelők hegyi pásztora, "Hund" jelentése: kutya. Nagy testű kutyafaj, a négy "Sennenhund" (alpesi hegyi kutya) típusú kutyák egyike. Ezt a fajta hegyi kutyát eredetileg általános gazdasági kutyaként tartották, de a múltban mint igavonó állatot is használták. A fajta 1907-ben vált hivatalossá, 1937-óta pedig az American Kennel Club elismert tagja a munkacsoportban.


Jellem [szerkesztés]

Nyugodt, kiegyensúlyozott, vidám és barátságos kutya. Noha kifejezetten éber, s gazdáját, családját és otthonát megvédi minden rossz szándékú behatolótól, általában békésen viselkedik. Mély hangú ugatását csak akkor hallatja, ha komoly baj van. Figyelemmel kíséri, hogy mi történik körülötte, értelmi képességei jóval átlag felettiek. Gazdájához és családjához, hűséges, készséges és többnyire engedelmes is. A berni pásztorkutya rendszerint csodálatos játszótárs a gyerekek számára, akiket meg is védelmez. A macskákkal és egyéb háziállatokkal is jól megfér, mivel a vadászösztön szinte teljesen hiányzik belőle. Baj esetén gazdája mindig számíthat rá. A család barátaival szemben békés és barátságos. Egyes példányai hatalmaskodóan viselkedhetnek más kutyákkal, de a többség gond nélkül együtt tud élni fajtársaival.



A mai Bernik egyike

Testfelépítés [szerkesztés]

berni pásztorkutya törzsének hossza csak valamivel haladja meg a marmagasságát. Mellkasa széles, keresztmetszetben ovális alakú. Hátvonala vízszintes, lágyéka erős, fara enyhén lekerekített. Farka a csánk alá lóg, de a földig nem ér le, a kutya szablya formájúra hajlítva tartja. A válla lapos, izmos, hosszú és ferde. A masszív, egyenes lábak ízületei szépen kirajzolódnak, a mancsok a macskáéra emlékeztetnek. A nyak izmos, közepes hosszúságú. Erős fejének főbb jellemzői a lapos koponya, a határozott, de nem túlzottan kiugró stopp, a szemek közti barázda sekély. Közepes nagyságú, háromszög alakú fülei magasan tűzöttek, a fej mellett lelógók. Szemei mandulavágásúak, szemhéjai feszesek. A berni pásztorkutya harapása szabályos ollószerű. A kutya szőre félhosszú, szálai egyenesek vagy enyhén hullámosak. A berni pásztorkutya alapszíne mélyfekete, cser barna és fehér rajzolattal. A cser barna foltok csak a szem fölött, a pofán, a lábakon és a mellen lehetnek. A fehér rajzolat a homlokon látható szimmetrikus orrcsíkból, amely sem túl széles, sem túl keskeny nem lehet, és a szügyön lévő kereszt alakú foltból áll. A mancsoknak és farok végének lehetőleg fehérnek kell lennie, de ez nem kötelező. A mancsok fehérsége azonban nem nyúlhat feljebb a lábközépcsontoknál. A nyak elülső vagy hátulsó oldalán megjelenő fehér folt nem kívánatos, de elfogadható. A szem sötétbarna.

Méret [szerkesztés]

Marmagasság: kan: 64-74cm, de ideálisan 66-68cm-nek kell lennie, szuka: 58-66cm, de ideálisan 60-63cm-nek kell lennie. Testtömeg: 35-50kg. Táplálékigény: 2190g/nap. Alomszám: 6-10 kiskutya. Várható élettartam: 8-10év.


Egészség [szerkesztés]

Egészségügyi felmérések Dániában, Nagy-Britanniában az Egyesült Államokban és Kanadában azt mutatják, hogy ez a fajta nagyon rövid életű, rövidebb, mint a hasonló méretű fajtiszta kutyák általában. A berni pásztorkutyák átlagos élettartama 7-8 év. Összehasonlításképpen: a legtöbb, hasonló méretű más fajták átlag életkora 10-11 év. A leghosszabb életű berni pásztorkutya egy 2004-es Egyesült királyságbeli felmérés alapján 15,2 éves volt.

Általában a rák a vezető halálozási ok. A berni pásztorkutyáknál sokkal magasabb a halálozási arány rákos megbetegedéstől, mint a többi fajtánál. Egyesült Államokbeli, Kanadai és az Egyesült Királyságbeli felmérésekben a berni pásztorkutyák 27%-a rákban halt meg. Számos különböző típusú daganatok jellemzőek a berni pásztorkutyák megbetegedéseire, beleértve a rosszindulatú histiocytózist (a szájnyálkahártya és a bőr papillomája), a hízósejt daganatot (mastocyta), a lymphosarcomát, a fibrosarcomát és az osteosarcomát is.

berni pásztorkutyáknál szintén szokatlanul magas halálozási arány a váz- és izomrendszeri problémák. Ez nem az a kutyafajta, ami jól viseli a hosszú, kitartó túrákat. Az Egyesült Királyságbeli tanulmány alapján a csípő arthritis (ízületi gyulladás) és keresztszalag szakadás jelentették a halálozás okának mintegy 6%-át. Összehasonlításképpen: fajtiszta kutyáknál általában 2%-a mozgásszervi betegségek miatti halálozás.

berni pásztorkutyák tulajdonosai majdnem háromszor valószínűbben jelentenek váz-és izomrendszeri problémákat kutyáiknál, mint más fajták tulajdonosai. Leggyakoribb problémák lehetnek a keresztszalag szakadás, osteochondritis (porcsérülés) és ízületi gyulladások (különösen váll, könyök és csípő). Az izomrendszeri problémák a kutya életében már szokatlanul korán jelentkezhetnek. Például az Egyesült Királyságbeli és Kanadai tanulmányokban a kutyák 11%-nál már 3,4 éves korban jelentkeztek. Röviden a berni pásztorkutyatulajdonosoknak fel kell készülnie, hogy megbirkózzanak egy nagy testű kutyával, amely mozgásszervi problémákkal küzdhet már fiatal korban. Különböző lehetőségek segítségével, például mozgáskorlátozott kutyák számára kifejlesztett rámpákkal az autóba ki-be szállásra, vagy ház lépcsőjére helyezve segíthetünk, de egy kényelmes ágy is segíthet enyhíteni a kutya ízületi fájdalmán.

Megjegyzés [szerkesztés]

Ez fajta meglehetősen gyorsan tanul. Elég értelmes ahhoz, hogy megértse, mit akarnak tőle, s általában készségesen engedelmeskedik. Nagyon érzékeny gazdája hanghordozására. A legjobb eredmények akkor érhetők el vele, ha nyugodtan, szeretettel és következetesen bánnak vele. A berni pásztorkutyákat általában társként, s nagy becsben tartják. Mégis érdemes lehet megpróbálkozni vele valamilyen kutyás sporttal. Az engedelmességi próbákon például egész szép eredményeket érhet el, főként,ha megfelelő felügyelet mellett dolgoztatják.


Következő 10 bejegyzés